Az SZDSZ nepotizmusa
2005. július 4. 00:00
„Tele van korrupciós ügyekkel” – mondta az SZDSZ-nevű politikai kommandóról Medgyessy Péter miniszterelnök.

Ha igazat mondsz, berörik a fejed – így a közmondás, amelyről Medgyessy megfeledkezett, s néhány nap múlva le is váltották.

Íme egy újabb SZDSZ-adalék, ezúttal a korrupcióval elegy nepotizmusról: „Dunavarsány önkormányzatának képviselő testülete kedd esti rendkívüli ülésén önmaga feloszlatásáról döntött, mert nem kíván együtt dolgozni az SZDSZ-es polgármesterrel - közölte az egyik független képviselő. Az indoklás szerint Venczel Éva polgármester saját barátait juttatta különböző pozíciókba, ennek nyomán a hivatali létszám felduzzadt, s a vízfej finanszírozása meghaladta a költségvetés kereteit, mára a tartalékok kimerültek. Jelenleg már ügyészségi eljárás van folyamatban a polgármester ellen” – írta a sajtó a múlt héten.

Nézzük csak a Magyar Nemzet 2001. október 19-ei számát, mit is írtak akkor az SZDSZ nepozitmusáról:

„A Magyar Bálint által 1996. december 16-án meghozott döntés, mely szerint az Sz. Kuncze Magdolna által fémjelzett, SZDSZ-körüli fantomcéget szerepelteti a tankönyvlistán - finoman szólva is jogszabálysértő, tekintve, hogy a cég nem is létezett. Bejegyzése a székesfehérvári bíróságon csak 1997. január 20-án történt meg, Korona Nova néven - olvasható Vilhelm József közleményében. A ügyvezető úgy vélte: Magyar Bálint döntésével szembeszegült azzal a kormányrendelettel is, amely a tankönyvellátáshoz szükséges állami készfizető kezességvállalásról szól, hiszen 1996 szeptemberében már a Pénzügyminisztériumban volt egy be nem jegyzett cég államilag garantált hiteligénye. Ez a nem létező cég nem volt más, mint a Korona Nova Kiadó. Az ügyben született első ítélet - amely az akkor SZDSZ-es vezetésű MKM-et elmarasztalta - még Magyar Bálint idejében született, s felszólította a minisztert a jogsértés megszüntetésére. Vilhelm József sajnálatos tartja, hogy a miniszter a Fővárosi Bíróság korábbi ítéletét figyelmen kívül hagyva, másodszor is jogszerűtlenül döntött, ezzel további károkat okozott.”

Itt, Esztergomban az emberek úgy tudták: a nepotizmus – rokonok, barátok előtérbe hozása az uralkodói udvarban – az ókorra volt jellemző. Erre a szintre süllyed vissza az SZDSZ már 1996-ban. Az akkori belügyminiszter nővérét a pártbeli minisztertára hozta helyzetbe úgy, hogy állítólag még törvényt is sértett, és a nővér piaci versenytársát majdnem tönkretette. Ilyen erkölcsiségű szerzetek telepedtek rá az országra. A baj, hogy ezektől a figuráktól nehezebb lesz megszabadítanunk, mint a szovjet hadseregtől.

Mégis védekeznünk kell az erkölcsrombolók, a harácsolók ellen.

Tallér Krisztina
MTI Hírfelhasználó