A fizika látóhatára
Az előző héten mutatta be a Kairosz Kiadó Jáki Szaniszló: A fizika látóhatára című könyvét. A kötetet Hetesi Zsolt csillagász, ELTE TTK Csillagászati Tanszékének tagja kötelező olvasmánnyá tenné.
2005. július 21. 12:53
„Amit Isten szétválasztott, azt ember szét ne boronálja” – kezdte Jáki Szaniszló a Fizika látóhatára című könyv bemutatóját. Mint fogalmazott, a fizika olyan kutatási területet jelent, melynek ismérvei mennyiségi propozíciókkal vezethetőek el. Hangsúlyozta azt is, hogy a nyugati országokban a tudomány csak az egzakt tudományokat jelenti, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a pszichológusok, politológusok saját területüket is azzá kívánják tenni. Csakhogy – fűzte hozzá – a felmérések és közvéleménykutatások legtöbb esetben nem a valóságot fedik. Elmondta, a fizika mindenhol illetéses, ahol anyag van, de kiemelte: néha a tudomány is megoldhatatlan feladatok elé kerül, pedig néha a józan paraszti ész is elég a feladat megoldásához. Példaként a pohár és a korsó közötti különbséget hozta. Rámutatott: a fizika meg tudja határozni, méretét, átmérőjét, mennyiségét, összetételét, de nem tudja elválasztani, mikortól számít valami pohárnak, és mikortól korsónak.

„Ha nem mennyiségről van szó, akkor a fizika azonnal illetéktelenné válik” – figyelmeztetett az író, aki szerint akkor jó egy fizikus, ha ismeri a matematikai formulákat és a mozgás törvényeit. Ez mindennek az alapja, mert gyors és személytelen megoldásokra vagyunk képesek vele – szögezte le.

Jáki szerint a kultúra nem élhet filozófia és vallásos alapok nélkül, ugyanakkor kijelentette: a modern filozófia Kant, Hegel és Decartes óta rossz úton jár. A legnagyobb problémát abban látta, hogy alaptézisük a gondolatból indul ki és nem a tárgyi valóságot veszik alapul. Az egyetemi oktató utalt a nemrég kiadott Szent István-tervre is. Hangsúlyozta, a kultúra és a vallás alig kap szerepet a könyvben, s az utóbbiról mindössze annyit írnak: „a keresztény vallás a zsidó tízparancsolatból ered”. Azt miért nem írják le, hogy a tízparancsolat Istentől lett kinyilatkoztatva? – vont kritikát Jáki Szaniszló, aki szerint nem is lehet vallásról beszélni Jézus személyének megemlítése nélkül.

A könyv eredeti címe a „Fizika irreleváns” lett volna, ám az író is érezte, hogy ez nem eladható, így először a „Fizika relevenciájára” később pedig a „Fizika látóhatárávára” változtatta. A könyvet több mint tíz éve már kiadták egyszer, igaz akkor alig kétszáz példányban, és abból is csak mindössze 30-40 példány jutott el a könyvesboltokig. Jáki Szaniszló egy kérdésre válaszolva kijelentette: örökéletűnek tartja a könyvben leírtakat.

Jáki Szaniszló

1942-ben lépett a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe. Rómában szerzett teológiai doktorátust, fizikából New Yorkban doktorált. Jáki Immanuel Kant és Giordano Bruno műveinek angolra fordítója Rómában szerzett teológiai, New Yorkban pedig fizikai doktorátust. A hatvanas évek óta a Seton Hall egyetem (New Jersey) tanára. Az elmúlt harminc évben főleg tudományfilozófiával, tudománytörténettel és ezek teológiai kapcsolatával foglalkozott. A 30 könyv és több mint 80 cikk szerzője az edinburgh-i egyetemen Gifford-elõadássorozatot tartott. Számos amerikai, európai és ausztrál egyetemen adott elõ. Tiszteletbeli tagja a Pápai Tudományos Akadémiának, levelező tagja a bordeaux-i Académie Nationale des Siences, Belles-Lettres et Arts-nak. 1970-ben Lecomte du Nouy-díjat,1987-ben pedig Templeton-díjat kapott.

Mi is az a Templeton-díj?

Minden évben egy olyan élő személyiség kapja a díjat, aki különlegesen eredeti kutatások vagy felfedezések révén hozza közelebb Isten és a spirituális tartalmak megértését. Az elismerést II Erzsébet angol királynő férje, Fülöp herceg adja át a díjazottnak egy zártkörű ünnepségen, melyet május 4-én a Buckingham Palotában tartanak meg. Az elismerés teljes neve Templeton-díj „a Spirituális Valóságért Folytatott Kutatások és Felfedezések előmozdításáért”, annak ellenére, hogy a kitűntetés általánosan csak Templeton-díjként ismert.

A díjat a John Templeton Alapítvány adományozza. Az alapítók küldetése, hogy új szemszögből mutassák be a teológia és a tudomány összefüggéseit. A tudomány és a vallás a valóság eltérő dimenzióit tárják fel.

A tudomány a fizikai világot érinti, miközben a vallás az emberi spirituális értelmezésekre vonatkozik. Ezzel együtt, a valóságnak más szempontú kérdéseit is feszegetik: a tudomány arra kíváncsi, hogyan történnek a dolgok, míg a vallás arra keresi a választ, hogy miért történnek a dolgok és hogy vajon áll-e értelem és cél a történések mögött. A valóság megfelelő megértése megkívánja, hogy mindkét kérdést feltegyük, mivel az ezekre érkező válaszok között kapcsolat van. Ennek eredményeként gyümölcsöző dialógus alakulhat ki a tudomány és a vallás között, mert a kettő kiegészíti egymást. Az alapítvány ebben az évben Magyarországon is meghirdeti a díjat, így a jövőben azok számára is lehetőség nyílik az elismerés elnyerésére, akik ebben a régióban hasonló témájú tevékenységet végeznek. Az alapítvány szívesen fogadja olyan kelet-európai személyek jelölését is, akik hasonló teljesítményt nyújtottak a kutatásoknak ezen a széles területén.

A címzettek közvetlen elismerése mellett, az alapítvány másik célja a további közreműködések, támogatások és elismerések bátorítása és ösztönzése. A díj odaítéléséről annak átadása előtt egy kilenc bíróból álló nemzetközi tanács hoz döntést.

  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
MTI Hírfelhasználó