Hegyi Árpád Jutocsa az Operaház új főigazgatója
Szinetár Miklós főigazgató lemondása után új vezető áll az Operaház élén. Hegyi Árpád Jutocsát nevezte ki öt évre a Magyar Állami Operaház főigazgatójának Bozóki András miniszter. A kulturális miniszter péntek délben mutatta be az eddig titokban tartott, új operaházi vezetőt a dalszínház színpadán.
2005. július 22. 15:27
Mint Bozóki András emlékeztetett, az Operaház főigazgatói posztjára tizennégyen jelentkeztek. Közülük három forduló után négy pályázó maradt benn, akikkel személyes megbeszélést is folytattak. A jelentkezők közül végül Hegyi Árpád Jutocsa bizonyult a legalkalmasabbnak a poszt betöltésére – mondta.

A Szinetár Miklós lemondásával megüresedett tisztségre pályázott Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója, Bátor Tamás, a Miskolci Operafesztivál ügyvezetője, Gulyás Dénes operaénekes, Kürthy András, Kovalik Balázs, Bakati Miklós, Dénes István, Kerényi Mihály és Zimányi Zsófia is.

Hegyi, aki eredetileg mélyépítő üzemmérnök, másoddiplomásként végzett a rendezői szakon. 1992 óta vezeti a Miskolci Nemzeti Színházat. Az Operaház új vezetőjeként zeneigazgatónak hozta magával a fiatal karmestert, Keselyák Gergelyt és stratégiai igazgatónak Müller Péter Sziámit. Petrovics Emil főzeneigazgató marad a jövő év végéig, ameddig kinevezése szól. A gazdasági tanácsadó pedig Dr. Kunos József jogász, közgazdász lesz.

Hegyi Árpád Jutocsa pályázata kapcsán elmondta, hogy annak elkészítésében Kesselyák Gergely és Müller Péter Sziámi is részt vett, akikkel a Miskolci Nemzeti Színházban is gazdag operaéletet teremtettek.
Egy öt éves komplex modernizációs tervet dolgoztunk ki – mondta az új igazgató, hozzátéve, ennek alapján egy újfajta, gazdaságosabb és átláthatóbb „blokk-szisztémában” fog működni a színház.

Az Operaház működését szabályozó új szisztémát Kesselyák Gergely ismertette. Mint elmondta, a „blokk-szisztéma” lényege, hogy megmarad az eddigi repertoár, ugyanakkor a világ korszerűen működő operaházainak magas színvonalat és a leggazdaságosabb működést biztosító „en-suite”-szisztémája is érvényesül.
Ismertetése szerint, az új játékrend alapja a heti periódus. Eszerint minden héten más darab kerül bemutatásra. Hétfőn és kedden nem lesz előadás az Operaházban, ilyenkor kerül sor a darabok próbáira, majd a szerdai nyilvános főpróbát követően a hét hátralévő napjain minden este az adott előadást játssza a színház.
Hozzátette, a szezonon így minden felújítást, azaz minden színpadra kerülő repertoár darabot egy hetes komplex próbafolyamat és nyilvános főpróba után, repríz premierként mutatnak be, majd ezt követően kis sorozatban, „blokkban” négyszer, illetve a vasárnapi matinéval együtt ötször játszanak el.

Mint elmondta, minden teljes blokknak ugyanaz lesz a karmestere, a zenekara és az énekkara. Három munkacsoportra lesz osztva a személyi állomány. Miközben a felújított darabot a színpadon egy hétig játsszák, közben egy másik stáb a műsorterv szerinti következő darabot próbálja. A harmadik csapat az Erkel Színházban fog fellépni. Az egyes stábok feladatai azonban bármikor cserélődhetnek - hangsúlyozta.

A művészeti igazgató az új szisztéma előnyei között említette, hogy lehetőséget ad a karmesterek, énekesek, kórus- és zenekari tagok, valamint a többi dolgozó számára, hogy az eddiginél sokkal pontosabb, koncentráltabb, hatékonyabb szakmai munkát végezzenek. Pontosan tervezhető lesz a munkarend. A próbafolyamatból szervesen fejlődik az előadás, a felkészülés lendülete nem szakad meg – emelte ki.

Hegyi Árpád Jutocsa:

1955-ben születtem Budapesten.
1973-ban érettségizett a Budapesti Eötvös József Gimnáziumban.
1976-ban diplomás mélyépítő üzemmérnök lett az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán.
1979-ben szerezett diplomát a Színház- és Filmművészeti Akadémián, rádió- tévé- és színházrendező szakon.
Színházrendezői pályáját Miskolcon kezdte 1980-ban. (Lila akác - Miskolci Nemzeti Színház)
A Magyar Televízió Zenés színházában egy tévéoperát rendezett. A Magyar Rádióban is több mint 80 hangjátékot rendezett. (pl.: Móricz, Szép Ernő darabjának hangjátékváltozatát)
Az 1980-as években az ország majd minden vidéki színházában és néhány pesti színházban rendezett több, mint 60 színházi bemutatót (Pl. Mozart: Don Giovanni, Miskolc Nyári Színház; Moliere: Fösvény, Zalaegerszeg stb.)
1990-ben ösztöndíjas volt a Berlini Német Operában.
1991-tõl a Színművészeti Főiskola megbízott zenés-mesterség tanára.
1992-ben vendégrendezőként dolgozott a Helsinki Finn Nemzeti Operában. (Vajda: Mario és a varázsló)
Rendezett előadásokat a Miskolci Nemzeti Színházban (Ármány és szerelem, Rómeó és Júlia stb.) és vendég rendezőként dolgozott a berlini Kamaraoperában).
1992-től a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője volt.

Címkék:
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Folytatódott a cirkusz
    Az önkéntes túlmunka idő bővítéséről szóló törvény ellen demonstráltak civil szervezetek, az ellenzéki pártok támogatásával vasárnap Budapesten. Több vidéki városban is szerveztek megmozdulást, azok már mind rendzavarás nélkül véget értek.
  • A vezetők nélküli Európa
    Kormányzati és személyi válságok uralják a nagyobb uniós országok zömét.
  • Az ellenzék erőszakos fellépésre hív fel a rendőrséggel szemben
    A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ellenzék magatartásával és üzeneteivel erőszakos fellépésre hív fel a rendőrök ellen, a rendőrség „törvényesen és arányosan” intézkedett a szerda óta tartó tüntetéseken, amelyek szervezői és résztvevői között „Soros György kitartottjai” nagy számban vannak jelen.
MTI Hírfelhasználó