Hegyi Árpád Jutocsa az Operaház új főigazgatója
Szinetár Miklós főigazgató lemondása után új vezető áll az Operaház élén. Hegyi Árpád Jutocsát nevezte ki öt évre a Magyar Állami Operaház főigazgatójának Bozóki András miniszter. A kulturális miniszter péntek délben mutatta be az eddig titokban tartott, új operaházi vezetőt a dalszínház színpadán.
2005. július 22. 15:27
Mint Bozóki András emlékeztetett, az Operaház főigazgatói posztjára tizennégyen jelentkeztek. Közülük három forduló után négy pályázó maradt benn, akikkel személyes megbeszélést is folytattak. A jelentkezők közül végül Hegyi Árpád Jutocsa bizonyult a legalkalmasabbnak a poszt betöltésére – mondta.

A Szinetár Miklós lemondásával megüresedett tisztségre pályázott Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója, Bátor Tamás, a Miskolci Operafesztivál ügyvezetője, Gulyás Dénes operaénekes, Kürthy András, Kovalik Balázs, Bakati Miklós, Dénes István, Kerényi Mihály és Zimányi Zsófia is.

Hegyi, aki eredetileg mélyépítő üzemmérnök, másoddiplomásként végzett a rendezői szakon. 1992 óta vezeti a Miskolci Nemzeti Színházat. Az Operaház új vezetőjeként zeneigazgatónak hozta magával a fiatal karmestert, Keselyák Gergelyt és stratégiai igazgatónak Müller Péter Sziámit. Petrovics Emil főzeneigazgató marad a jövő év végéig, ameddig kinevezése szól. A gazdasági tanácsadó pedig Dr. Kunos József jogász, közgazdász lesz.

Hegyi Árpád Jutocsa pályázata kapcsán elmondta, hogy annak elkészítésében Kesselyák Gergely és Müller Péter Sziámi is részt vett, akikkel a Miskolci Nemzeti Színházban is gazdag operaéletet teremtettek.
Egy öt éves komplex modernizációs tervet dolgoztunk ki – mondta az új igazgató, hozzátéve, ennek alapján egy újfajta, gazdaságosabb és átláthatóbb „blokk-szisztémában” fog működni a színház.

Az Operaház működését szabályozó új szisztémát Kesselyák Gergely ismertette. Mint elmondta, a „blokk-szisztéma” lényege, hogy megmarad az eddigi repertoár, ugyanakkor a világ korszerűen működő operaházainak magas színvonalat és a leggazdaságosabb működést biztosító „en-suite”-szisztémája is érvényesül.
Ismertetése szerint, az új játékrend alapja a heti periódus. Eszerint minden héten más darab kerül bemutatásra. Hétfőn és kedden nem lesz előadás az Operaházban, ilyenkor kerül sor a darabok próbáira, majd a szerdai nyilvános főpróbát követően a hét hátralévő napjain minden este az adott előadást játssza a színház.
Hozzátette, a szezonon így minden felújítást, azaz minden színpadra kerülő repertoár darabot egy hetes komplex próbafolyamat és nyilvános főpróba után, repríz premierként mutatnak be, majd ezt követően kis sorozatban, „blokkban” négyszer, illetve a vasárnapi matinéval együtt ötször játszanak el.

Mint elmondta, minden teljes blokknak ugyanaz lesz a karmestere, a zenekara és az énekkara. Három munkacsoportra lesz osztva a személyi állomány. Miközben a felújított darabot a színpadon egy hétig játsszák, közben egy másik stáb a műsorterv szerinti következő darabot próbálja. A harmadik csapat az Erkel Színházban fog fellépni. Az egyes stábok feladatai azonban bármikor cserélődhetnek - hangsúlyozta.

A művészeti igazgató az új szisztéma előnyei között említette, hogy lehetőséget ad a karmesterek, énekesek, kórus- és zenekari tagok, valamint a többi dolgozó számára, hogy az eddiginél sokkal pontosabb, koncentráltabb, hatékonyabb szakmai munkát végezzenek. Pontosan tervezhető lesz a munkarend. A próbafolyamatból szervesen fejlődik az előadás, a felkészülés lendülete nem szakad meg – emelte ki.

Hegyi Árpád Jutocsa:

1955-ben születtem Budapesten.
1973-ban érettségizett a Budapesti Eötvös József Gimnáziumban.
1976-ban diplomás mélyépítő üzemmérnök lett az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán.
1979-ben szerezett diplomát a Színház- és Filmművészeti Akadémián, rádió- tévé- és színházrendező szakon.
Színházrendezői pályáját Miskolcon kezdte 1980-ban. (Lila akác - Miskolci Nemzeti Színház)
A Magyar Televízió Zenés színházában egy tévéoperát rendezett. A Magyar Rádióban is több mint 80 hangjátékot rendezett. (pl.: Móricz, Szép Ernő darabjának hangjátékváltozatát)
Az 1980-as években az ország majd minden vidéki színházában és néhány pesti színházban rendezett több, mint 60 színházi bemutatót (Pl. Mozart: Don Giovanni, Miskolc Nyári Színház; Moliere: Fösvény, Zalaegerszeg stb.)
1990-ben ösztöndíjas volt a Berlini Német Operában.
1991-tõl a Színművészeti Főiskola megbízott zenés-mesterség tanára.
1992-ben vendégrendezőként dolgozott a Helsinki Finn Nemzeti Operában. (Vajda: Mario és a varázsló)
Rendezett előadásokat a Miskolci Nemzeti Színházban (Ármány és szerelem, Rómeó és Júlia stb.) és vendég rendezőként dolgozott a berlini Kamaraoperában).
1992-től a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője volt.

Címkék:
megmondó
A többi elcsatolt területen is megjelent a hétköznapi rasszizmus, annak legmegvetendőbb fajtája: a hungarofóbia.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI