Stabil Fidesz-előny
Növekedett a választásokon biztos részvételről nyilatkozó pártválasztók körében a két nagy párt közötti különbség. A szocialisták támogatottsága 1 százalékponttal csökkent (41 százalék), míg a Fideszé ugyanennyivel nőtt (46 százalék). A két nagy párton kívül egyedül az SZDSZ-nek van 50 százaléknál nagyobb esélye a parlamenti bejutásra – derül ki a Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki közös választáskutatási programjának 2005. júliusi adatfelvételéből.
2005. július 29. 15:08
A 2005. július közepén elvégzett adatfelvétel szerint az összes megkérdezett körében a Fidesz-MPSZ támogatottsága – április óta változatlan módon – 30, az MSZP-é 27 százalékon áll. Júniushoz képest az MSZP az adatfelvétel statisztikai hibahatárán belüli, 2 százalékos növekedést mutat. A pártválasztók körében az MSZP támogatottsága szintén két százalékponttal nőtt, míg a Fideszé 1 százalékponttal alacsonyabb az előző felvételhez képest, így a Fidesz előnye ebben a kategóriában 5 százalékpont. Növekedett ugyanakkor a választásokon biztos részvételről nyilatkozó pártválasztók körében a két nagy párt közötti különbség oly módon, hogy a szocialisták támogatottsága 1 százalékponttal csökkent (41 százalék), míg a Fideszé ugyanennyivel nőtt (46 százalék).

Az adatfelvétel alapján a két nagy párton kívül egyedül az SZDSZ-nek van 50 százaléknál nagyobb esélye a parlamenti bejutásra. Az SZDSZ júliusban a teljes sokaságon belül négy, míg a biztos szavazó pártot választók körében 6 százalékpontot ért el. Miután a liberális párt parlamenti bejutása egyértelműen a nagyvárosi, leginkább a budapesti szavazók preferenciától függ, az SZDSZ számára létkérdés, hogy a fővárosban legalább 10 százalék körüli eredményt érjen el. Ebben a hónapban éppen ezt a támogatottsági határértéket regisztrálta az adatfelvétel Budapesten. Egyébiránt a két nagy párt közötti távolság minimális csökkenése is azzal függ össze, hogy a fővárosi baloldali szavazók az előző hónaphoz képest nagyobb aktivitás és elkötelezettséget mutattak.

A bizonytalanok aránya nem változott

2005. júliusában a bizonytalan pártpreferenciájú válaszadók és a válaszmegtagadók aránya az összes megkérdezett körében együttesen 35 százalék, ami nem jelent érdemi elmozdulást az előző hónaphoz képest. A választók mintegy negyede bizonytalan a pártpreferenciáját illetően. A preferenciájukban bizonytalanok 30 százaléka állítja, hogy részt vesz a következő választásokon, 42 százalékuk viszont egyértelműen kijelenti, hogy nem kíván a voksoláson részt venni. Az összes megkérdezett körében a választásokon biztos részvételt jelzők aránya 52 százalék, ami szintén csak hibahatáron belüli elmozdulást jelent az előző hónaphoz képest, ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy négy évvel ezelőtt, 2001 nyarán ugyanez a mutató 61 százalékon állt.

A júliusi adatfelvétel azt mutatja, hogy a Gyurcsány-Orbán vita valószínűsíthetően legalább egy komoly empirikus következményt hozott: az MSZP győzelmi esélyei jelentősen nőttek az előző, júniusi adatfelvételhez képest. Az előző hónapban a kérdésre válaszolók 69 százaléka tippelt a Fidesz–MPSZ, és mindössze 29 százalék az MSZP győzelmére. Ez az extrém mértékű különbség úgy módosult, hogy most a válaszolók 35 százaléka szerint az MSZP, míg 63 százaléka szerint a Fidesz nyerne egy most megrendezendő választáson. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ezek az adatok továbbra is a Fidesz vitán felüli győzelmét vélő választói véleményklímát jeleznek.

A Gyurcsány-kormány az elmúlt hónapokban a 100 lépés programmal kívánta megállítani gyorsuló ütemben növekvő népszerűségvesztését. Két hónap távlatából elmondható, hogy a kommunikációs program egyelőre nem hozta meg a kívánt hatást, az erőteljes kampány ellenére a kormány működésére vonatkozó választói elégedettség indexe a hibahatárt meghaladó mértékben nem nőtt, júliusban a +/-100-as skála negatív tartományában, mínusz 14 ponton áll. Figyelmeztető jelként értékelheti a kormány, hogy a bizonytalan választói csoportokban nemhogy javult az index, de az előző hónaphoz képest 6 pontos süllyedést mutat.

Az összes megkérdezettre érvényes képzett indexérték valamelyes javulást mutat ugyanakkor az ellenzék tevékenységének megítélésében. A parlamenti ellenzék indexe a +/-100-as skálán júliusban mínusz 20 ponton áll. Az ellenzék munkáját az előző hónaphoz képest kedvezőbben ítélik meg a Fidesz és az MSZP-szavazók, ugyanakkor valamivel kedvezőtlenebbül a bizonytalan pártpreferenciájú választók és a válaszmegtagadók.

Veszteségeket okozott a vita

A Századvég és a Tárki közös választáskutatási programja ismét vizsgálta a két potenciális miniszterelnök-jelölt ún. imázsprofilját, vagyis azt a képet, amelyet a választók 12 meghatározott tulajdonság alapján alkotnak a politikusokról. A Gyurcsány-Orbán vita fő kérdése egyrészt az volt, Gyurcsány képes a szocialista szavazótábornak bemutatni, hogy a baloldal egyedüli potenciális, Orbán Viktorral versenyt felvenni képes vezetője, másrészt hogy folytatódik-e Orbán nyitása a középen, illetve a baloldalon álló választói csoportok irányába. A vizsgálat empirikus adatai mindkét kérdés tekintetében pozitív választ jeleznek.

Az adatok ugyanakkor azt is jelzik, hogy Gyurcsány és Orbán is két-két ponton kényszerült kisebb veszteségeket elkönyvelni a választói megítélést tekintve. A válaszadók a korábbi eredményekhez képest kevésbé tartják humorosnak, és ami ennél is fontosabb, magabiztosnak Gyurcsányt, míg Orbán Viktor megbízhatóságát és – talán összefüggésben az ellene indított „vagyongyarapodását vizsgáló” parlamenti bizottság tevékenységével – tisztességét osztályozták valamivel kedvezőtlenebbül az előző vizsgálathoz képest. Összességében azonban továbbra is Orbán megítélése a kedvezőbb, hiszen indexértékei minden fontosabb jellemvonás tekintetében magasabbak Gyurcsányéhoz képest.

A két politikus választói megítélése a politikusi rokonszenv-adatok alapján is értékelhető. Ezen a téren is Orbán Viktoré a vezető pozíció. A Fidesz elnöke 50 ponttal a lista ötödik helyén áll, míg a kormányfő 48 ponttal a hetedik. Az előző, szintén tavaszi adatfelvételhez képest Orbán indexe nem változott, míg Gyurcsányé egy ponttal csökkent.

Mádl a legrokonszenvesebb

A rokonszenv-index szerinti rangsort Mádl Ferenc vezeti, akinek a hibahatárt jóval meghaladó mértékben, hét ponttal növekedett indexértéke. A 2000-ben leköszönő Göncz Árpád esetében is hasonló, sőt Mádl Ferencénél is magasabb indexnövekedés mutatkozott azután, hogy Göncz elnöki mandátuma a végéhez közeledett. Sólyom László megválasztott köztársasági elnök induló ismertségi szintje 79 százalék, míg rokonszenv-indexe 62 pont. Összehasonlításképpen: 2000 júliusában az éppen megválasztott Mádl Ferenc ismertsége 74 százalék, rokonszenv-indexe pedig 63 pont volt. Ezek a relatíve magas értékek azt jelzik, hogy a magyar társadalom meglehetősen nagy bizalommal és rokonszenvvel tekint a köztársasági elnöki intézményre.

Az elnökválasztáson vesztes szocialista jelölt, Szili Katalin a még hivatalban lévő és a megválasztott köztársasági elnök után, a harmadik helyen áll 56 ponttal, ami az előző, márciusi adatokhoz képest nem jelent érdemi elmozdulást. A júliusi politikusi rokonszenv-adatok összességében azt jelzik, hogy a köztársasági elnökválasztás körüli kemény pártpolitikai ütközetek nyomot hagytak a választókban: a két koalíciós párt vezetőjét büntették a szavazók, Hiller István és Kuncze Gábor is a hibahatárt meghaladó, 5-6 pontos jelentős index-csökkenést könyvelhet el. Kuncze így a 22 politikus nevét tartalmazó lista negyedik helyéről a kilencedikre esett vissza, Hiller a tizenegyedikről a tizenötödikre. Megjegyzendő, hogy az MSZP elnökválasztási kudarcában szintén szerepet játszó Gyurcsány Ferencet sikerült kivonni a választói felelősségre vonás alól, az ő indexe az előző felvételhez képest érdemben nem változott. Az időszak harmadik nagy vesztese Magyar Bálint, akinél az érettségi botrányt követően szintén szokatlanul magas, 6 indexpontos csökkenést mért az adatfelvétel. A rokonszenv-listán szereplő többi politikus esetében hibahatárt meghaladó elmozdulást nem mutat a felvétel.

(forrás: Századvég Politikai Elemzések Központja)

* * *
A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt 2005. július 8. és 19. között a Századvég és a Társadalomkutatási Intézet Rt. (TÁRKI) közös választáskutatási programjának keretében készült. Az ország 70 településén 1058 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a felnőtt lakosság lehetséges válaszai. E becslés pontosságáról 95%-os megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok legfeljebb 3,2 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével, illetve a képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet.
gondola
Címkék:
megmondó
Ám nem bőr feszül az ábrázatukon, ezért még évekig húzni fogják a busás adófizetői javadalmazást.
  • Liberál über alles
    Ezek a hétpróbás világharcosok hisztérikusan reagálnak mindenre, ami kritikus, ami állítólag az érdekeiket sérti.
  • Kriminalizálják az ellenvéleményen lévőket
    Vélhető, hogy ebben az esetben a hatóságnak nemcsak a menettel szemben felsorakozók ellen kellett volna intézkednie.
  • Utazás a koponyája körül
    A szügyig ateista DK itt is pápább a pápánál, elnöke és szóvivője azt is jobban tudja, melyek az ország valódi problémái.
  • Újra működik a guillotine
    Ez a zseni Emmanuel megfordította a dolgot. Azért nem ért egyet a nagykövettel, mert látja a helyzetet, és ezt el is merte mondani.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI