Kós Károly nyomában - képekben
A Dr. Kolta Magdolna nevével jegyzett galéria első tárlatán egy sajátos látásmóddal rendelkező fotográfus képein keresztül ismerkedhettünk meg a világhírű magyar építész életútjával.
2005. november 28. 08:09

 A Háló Egyesület által működtetett galéria névadója egy olyan fotográfus, aki emberfeletti munkát végzett a magyar fotográfia hazai és külföldi elismeréséért. Dr. Kolta Magdolna, a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház) alapítója, mintegy ötven fotóművészeti könyv szerzője, számtalan hazai- és nemzetközi kiállítás szervezője, alig negyvenhat évesen halt meg 2005-ben. Haris László fotóművész pályája már a kezdetektől nem a hagyományos fotóművészeti utat követi. Többnyire képzőművészekkel együtt dolgozik. A képző-, fotó- és fényművészet határain álló, ezeket nem ritkán átlépő képei gyakran egy parányi valóságrészlet makronagyításai.  

Haris a kilencvenes években végigjárta a nagy kalotaszegi polihisztor, Kós Károly életének fontos állomásait, lefényképezte összes épületét. A fotóanyagból könyv is készült Kós Károly műhelye címmel. E kötet fényképeinek egy része került falra a galéria tárlatán.

* * *

Kós (Kósch) Károly - erdélyi magyar építész, könyvművész, grafikus, etnográfus,író és politikus - Temesvárott született 1883-ban négygyermekes postatisztviselő egyetlen fiaként. A temesvári református kollégium elvégzése után a József Műegyetemen mérnöki szakra jelentkezik, majd két év múlva átiratkozik az építész szakra és itt szerez diplomát. Még egyetemi hallgatóként építészeti felmérő tanulmányutat tesz Kalotaszegre. Kezdő építészként különböző építészeti irodákban dolgozik (Pogány Móricnál, Maróti Gézánál, - meghatározó volt Györgyi Dénessel való barátsága), majd a Székelyföld építészetét tanulmányozza. 1910-ben földet vásárol a kalotaszegi Sztánán, felépíti a nyaralóját (a későbbi lakóházát) és feleségül veszi a türei ref. lelkész leányát. 1914-ben az I. világháború kitörése után a munka nélkűl maradt építész Sztánára költözik. 1915-ben bevonultatják a kolozsvári gyalogezredhez, de hamarosan leszerelik a kultuszminisztérium kérésére. 1916-ban az utolsó magyar királykoronázásra (IV. Károly) a budai vár díszítésére kap megbízást. 1917-18-ban állami ösztöndíjasként Sztanbulban tanulmányúton van.

1918-ban az Iparművészeti Főiskola tanárának nevezik ki, de nem foglalja el katedráját, erről így vall: "..a döntés nehéz volt,... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám mint Budapesten.... és itthon maradtam". 1919 után alkalmi munkákból él, műszaki rajzoló, nyomda-grafikus, illusztrátor, újságíró, plakátrajzoló, valamint tervez: ex-libriseket, bútorokat, emléktáblákat, síremlékeket. 1921-ben egyik alapítója az Erdélyi -, későbbi nevén Magyar Néppártnak. 1922-ben a Vasárnap c. képes politikai újságot szerkesztette. 1924-ben több barátjával együtt létrehozza az Erdélyi Szépmíves Céhet, egy független könyvkiadót, amelyet igazgat. 1931-től szerkesztője az Erdélyi Helikonnak, valamint igazgatja a Barabás Miklós Céhet - a romániai magyar képzőművészek szabad érdekvédelmi szervezetét (1944-ig). Részben a magyar kisebbségpolitika, részben demokrata szellemisége miatt, részben az erdélyi nép elszegényedése miatt nem kap komoly építészeti megbízásokat, csak kisebb, szerényebb munkákat. Így vall építészetéről: " a divatos közép-európai szecessziós és a hazai ún. tulipános magyar stílustörekvések mellőzésével, a korszerű építészet magyar stílusváltozatát a magyar építőhagyományok alapján és a magyar nép építő-formáló gyakorlata szellemében igyekeztem kialakítani ". 1944-ben sztánai házát kirabolják, részben elpusztítják, emiatt beköltözik a családjával Kolozsvárra a testvéréhez. Itt kezdi újra az életet a semmiből, az újjáalakult Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnök-igazgatója. 1945-46 -ban a Magyar Népi Szövetség elnöke, 1946-48 között nemzetgyűlési képviselő. 1945-ben a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola dékánja, majd 1953-ig tanára. 1948-49 munkatársa a Világosság c. lapnak. 1977-ben Kolozsvárott hunyt el.

Jelentősebb épületei:

Óbudai ref. parókia (1908-1909 Budapest)
Zebegényi rkat. templom (1908-1909) - Jánszky Bélával
Állatkerti pavilonok (1909-10 Budapest) - Zrumeczky Dezsővel
"Varjúvár" sztánai lakóháza (1910 Sztána)
Városmajor utcai iskola (1910-12 Budapest) - Györgyi Dénessel
Székely Nemzeti Múzeum (1911-12 Sepsiszentgyörgy)
Kispesti Munkás és Tisztviselőtelep központja (1912-13 Budapest)
Monostori úti ref. templom (1912-1913 Kolozsvár)
Kolozsvári műcsarnok (1943 Kolozsvár)
Mátyás király szülőházának részbeni restaurálása (1944 Kolozsvár)
a zebegényi templom terve - a madárház terve 
a Székely Nemzeti Múzeum - a Monostori úti ref. templom

Irodalmi-, grafikai művei, tanulmányai:

Atila Királról Ének (1909, 1923 Sztána saját kézi szedés, nyomás, fűzés, kötés, linometszetekkel) írott és rajzolt ballada
Régi Kalotaszeg (1911) építészeti tanulmány
Sztanbul (1918) várostörténet és építészet
Erdély kövei (1922 Sztána saját kézi szedés, nyomás, fűzés, kötés) linometszetek
A Varjú nemzetség (1925) történelmi regény
A lakóház művészete (1928) tanulmány
Erdély (1929) kultúrtörténet
A Gálok (1930) kisregény
Kalotaszeg (1932) néprajzi tanulmány
Az országépítő (1934) regény
Budai Nagy Antal (1936) drámai színjáték
István király (1942) színjáték
A székely nép építészete (1944) tanulmány
Erdély népi gazdasági építészete (1944) tanulmány
Falusi építészet (1946) szakkönyv
A kollektív gazdaság üzemi épületberendezése (1954) tanulmány
Mezőgazdasági építészet (1957) szakkönyv
Hármas könyv (1969) szépirodalom, publicisztika, grafika
Kalotaszegi krónika (1973)
Kőböl, fából házat...igékből várat (1983) összegyűjtött publicisztika, önéletrajzi írások 

 
"Szeretnék egyet. Szeretném megérni, hogy kicsiny-kis portámat olyan rendben lássam, ahogyan én azt elgondoltam magamnak. Legyenek a földek tagban, gyümölcsfáim termők, pajtám tele, méhesem népes. Legyen minden gondosan gondozva, tisztán művelve, rendesen tartva. Szép legyen és gyönyörűsége mindenkinek, aki látja. Ezt szeretném megérni. Hogy kis gazdaságom, melynek minden rögét magam szereztem, minden füvét-fáját magam ültettem, minden épületét magam építettem, így szálljon az én maradékaimra. Ezt szeretném megérni épségben, egészségben. És ha ezt megértem, akkor örömmel megyek el én, mulandó ember, hogy itt aludhassam örök álmomat öreg tölgyfáim tövén, virágos gyep alatt. Mert hallani fogom onnan is méheim döngését, maradékaim maradékainak lépéseit és kacagását...
De keserű lesz életem, ha megérem azt, hogy véreim unni fogják ezt a földet; keserű lesz az én életem akkor. És keserű halálom is és átkozott. Mert idegen kézre jut az én életem egész munkája, a kis Varjú-vár, és szerteszóródnak a világon az én utánam jövő fiak és unokáim unokái. Átkozott lesz akkor az én pihenésem a tölgyek alatt, magános idegenségben. Ettől félek én félelemmel és rettegő haraggal. Hogy idegenek tapossák sírom virágait, idegenek kacagnak és sírnak az én Varjú-váramban, mely az én szeretetem köveiből épült.
Kérem azért az én Istenemet hívő, igaz hittel, hogy áldja meg maradékimat, kik szeretni fogják és meg is tartják ezt a kis világot itt a nagy hegyek között, és kérem az én Istenemet, hogy nehéz kezével sújtson le azokra, akik megunják és elprédálják otthonukat, földjüket, apáik szeretetét. Ezt kérem az én jó és igazságos Istenemtől. És most bízó hittel jegyzem ide azt, amit szeretettel tanultam másoktól, és amire megtanított a föld: a föld munkáiról és az állatok, növények gondozásáról. Adja az Úr kegyelme, hogy utódaim jobban, több tudással folytassák azt a munkát, melyet az ő számukra én itt Esztánán megkezdettem...
Szólottam az én maradékimnak."

Kós Károly: Bevezetés a Testamentum és agrikultúra című kézirathoz (1915)

 

gondola
Címkék:
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI