Ismét felállitották Dzerzsinszkij szobrát
A múlt héten ismét felállították Moszkvában Felix Dzerzsinszkij szobrát. Ez a tény önmagáért beszél, és véglegesen hiteltelenné tette Putyin elnök külvilágnak szóló szép szavait, amiben az oroszországi demokrácia megteremtését ígérte. "Oroszországban nyugati értelemben vett demokrácia soha nem létezett, és sajnos az új évezred küszöbén sem láthatóak az ebbe az írányba mutató jelek (....) az oroszok a szobor visszaszállításával nagy hibát követtek el, és a 14 éve reménykedő orosz emberek ezreitől vették el ismét a szebb jövőbe vetett hitet" - nyilatkozta egy nevét elhallgatni kívánó Moszkvában dolgozó diplomata.
2005. november 13. 16:18
A moszkvai Lubjanka téri KGB fohadiszállás elott álló, a szocialista realizmus legszebb pillanatait idéző sok tonnás szoborra 1958 óta szállt a hópehely, a galambürülék és sok-sok ember mindennapi átka. Az 1991-es nagy augusztusi szocialista rendszerváltó pillanatokban a nagyértékű műalkotást 15-20 ezer főre becsült tömeg megrohamozta, de ledönteni csak a közeli amerikai nagykövetségtől kölcsönkért hatalmas daruval tudták. Mikor Felix nagy nehezen eldőlt, akkor az örömmámorban úszó emberek az 1956-ban Budapesten hasonló sorsra jutott Sztálin szobor csizmájánál érzett felejthetetlen hangulatú ünneplésbe kezdtek. A nemzetközi munkásmozgalomban kialakult emberölési verseny elindítóját később a rendőrségi teherautók ismeretlen helyre vonszolták.

Felix Edmundovics Dzerzsinszkij 1877-ben egy lengyel család gyermekeként látta meg a napvilágot a mai Fehéroroszország területén található Kojdanów faluban. Még az elemi iskolát sem tudta befejezni, mert a sok bukás miatt az igazgató kirúgta a számára túl magas magas követelményeket állító oktatási intézményből. A jóeszű kisfiú ezután köztörvényes bűncselekmények sorozatát követte el, így az 1917-es oroszországi forradalom hívó szaváig szinte minden szabadidejét rács mögött töltötte. Utolsó, öt éves börtönbüntetéséből 1917 márciusában szabadult és azonnal felismerte, hogy neki a hozzá hasonló bolsevikok között van a helye.

Lenin is megérezte a vérszomjas kollégában a jövő emberét és az 1917 december 20-án tartott szocialista munkaértekezlet után Dzerzsinszkijt bízta meg a Cseka nevű, belső biztonságért felelős terrorszervezet felállításával. Az I. világháború után a szétesés felé menetelő, polgárháborútól sújtott országban az irányítása alatt álló vörös brigádok a gyengének mondható fizetés ellenére feltűnően eredményesen dolgoztak, mert - szerény becslések szerint - öt év alatt  a szocializmus szilárd alapjainak lerakása közben több mint félmillió embert gyilkoltak meg. Dzerzsinszkij személyesen próbált ki sok kegyetlen emberkínzási módszert, a tapasztalatokat sajátkezűleg vetette papírra és sokszorosítva, használati utasításként lovasfutárokkal küldte szét az 1920-as évek elejére 250 ezr főre hízott Cseka szervezetek vezetőinek.

Lenin elvtárs 1922-ben Dzerzsinszkij cégét először GPU-ra, majd OGPU-ra kereszteltette és a hasonló célokkal megszervezett NKVD-be olvasztotta be. Dzerzsinszkij ügyvezető igazgatóként nagy lendülettel irányította a vállalatcsoportot, majd később szovjet belügyminiszterként irtotta tovább a munkásosztály vélt és valós ellenségeit. Végül 1926 júliusában, négy évvel a szifiliszben elhunyt Lenin után, a jó Isten ismét felfigyelt egy pillanatra a Szovjetunióból érkező sóhajokra és egy szívroham segítségével magához kérette a másik kecskeszakállas tömeggyilkost is.

A nagy forradalmár halála után a hálás szovjet utókor a vállalati telephelyként üzemelő épület előtti népszerű Lubjanka tér nevét Dzerzsinszkij térre változtatta és Hruscsov 1958-ban a szobrát is feltetette egy köpőtávolságon túli, jó magas talpazatra.

Putyin elnök utasítására, az új, még soha senki által nem látott orosz demokráciába vezető dimbes-dombos úton, a 2005 végén még mindig menetiránnyal szemben haladó szovjet-orosz kamionok visszahurcolták Dzerzsinszkij szobrát az ismét Lubjanka nevét viselő téren álló hatalmas börtönkomplexum udvarára. Itt jó helyen, a volt akasztófák árnyékában, sortűzálló falakkal körbevéve, megbízható elvtársak között nézhet körbe a szocialisták nagy példaképe, így nem volt szükség arra, hogy ismét magas talapzatra helyezzék. Dzerzsinszkij híresebb utódai Vjacseszlav Menzsinszkij, Gennagyij Jagoda, Nyikolaj Jezsov, Lavrentij Berija és a magyar történelemben is szégyenteljes szerepet játszó Ivan Szerov és Jurij Andropov mellett a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin volt.

Putyin egy rossz jelcini szilveszteri tréfa eredményeként már ötödik éve azon töri a fejét, hogy milyen módon tudná feltámasztani a Szovjetuniót. A kétgyerekes családapa elnökké való kinevezése előtt 16 éven át a Cseka utód KGB magasrangú tisztje, és 1985 és 1990 között a Német Demokratikus Köztársaságban az imperialisták ellen kémkedő berlini szovjet nagykövetség KGB ezredese volt.

A Cseka 1991-ben ismét új cégtáblát kapott, a dallamosan hangzó Federalnaja Sluzsba Bezopasnyoszti (FSB) nevet vette fel, és Putyin 1998 júliusától 1999 augusztusáig Dzerzsinszkij méltó tanítványaként irányította a világhírű céget. Elnöki irodájának asztalán a mai napig ott büszkélkedik a nagy tanítómester, Felix Dzerzsinszkij hófehér, márványba faragott mellszobra.

Jack Corn
Címkék:
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó