Az országépítő Makovecz Imre
A napokban 70. életévét betöltő Makovecz Imrét köszöntötték november 23-án este az Éghajlat Könyves Kávézóban abból az alkalomból, hogy megjelent Molnár Pálnak az építésszel készült interjúkötete: Az országépítő címmel.
2005. november 25. 09:59

„Országépítőnek azt nevezhetjük, aki önmagát és az országot egyszerre építi” – mondta Dr. Kovács Lajos, az Éghajlat Könyves Kávézó igazgatója a nagyszámú érdeklődőt köszöntve. Hozzátette, Kós Károly óta Makovecz Imre az első ilyen alkotó, aki egyaránt épít embernek, országnak, környezetnek.

A kötet írója, Molnár Pál, aki egyúttal a Vasárnapi Újság főszerkesztője is, elmondta, a könyv a Sajó Sándor verse által ihletett "Magyarnak lenni" című sorozat részeként jelent meg.
A kötet kapcsán Makovecz Imrét arról kérdezte, érdemes-e ilyen témájú könyveket írni napjainkban?

Az építész válaszában hangsúlyozta, 1949-ben egy kontraszelekció ment végbe az országban, amikor mindenkinek mindenét elvették. Ez ’57-ben, a TSZ-ek létrehozásával teljesedett ki – mondta. Megkezdődött a falvak szerep nélkülivé nyilvánítása, az iskolai körzesítés, a közigazgatási, egészségügyi, gazdasági centralizáció a termelő szövetkezetek köré. A falvakból a fiatalok az erre a célra épített lakótelepekre költöztek, a munkahelyek közelébe.

”Őket és utódaikat semmizték ki a legjobban” – hangsúlyozta, majd hozzátette, megváltozott ezáltal a gondolkodásmódjuk. Elég, ha a mai parlamenti viselkedésmódot összehasonlítjuk a régi korokéval, máris láthatjuk, hogy milyen változásokon ment át az ország. „Megváltozott a műveltség” – tette hozzá.
Mint mondta, az ország állapota elkeserítő, de voltunk már ennél rosszabb helyzetben is, és abból is talpra álltunk.

„Jövőre tizedik alkalommal adatik át az egyik legrangosabb irodalmi kitüntetés, a Balassi-emlékkard. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, menyire vagyunk kardos nép? Vissza lehet-e hozni a kard kultúrát?” – tette fel a következő kérdést Molnár Pál a cselekvés szükségessége kapcsán.

A magyar társadalom a számára kedvezőtlen intézkedésekkel szemben nem karddal viselkedik, hanem szelíd, polgári önfegyelemmel – adta meg a választ Makovecz Imre. Példaként említette, azt az esetet, amikor a gazdák feljöttek Pestre. „Amikor a parasztok feljöttek Budapestre, a Felvonulási térre, és fegyelmezett szép sorokba állították a traktorjaikat és kihívtak, hogy beszéljek hozzájuk, és én azzal kezdtem, hogy maguk mit keresnek itt? És nem értették a kérdést, mondom ezekkel, traktorokkal a Parlament lépcsőjén föl lehet menni, a bejáratig, majd akkor értik, hogy maguk mit akarnak, addig, amíg fegyelmezetten itt állnak nem” – mondta.
Kiemelte, „nem föntről kell a segítséget várni, hanem nekünk magunknak kell cselekedni. A hétköznapokon is hallatnunk kell a hangunkat, bátornak kell lennünk!”

A beszélgetést követően kötetlen beszélgetés kezdődött, miközben Makovecz Imre és Molnár Pál dedikálta a könyvet.

Címkék:
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
MTI Hírfelhasználó