Méhnyakrák és ami mögötte van
A méhnyakrák évente 2-3 ezer nőt támad meg Magyarországon. Tudta, hogy a fogamzásgátló tabletták hosszú távú használata akár 100 százalékkal növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát? Éljen helyesen és ne hagyja ki a rendszeres szűrést sem!
2005. november 26. 12:02
Kapcsolódó oldalak
> A liliom.hu honlapja

Méhnyakráknak nevezzük a méhnyak (collum vagy cervix) hámeredetű rosszindulatú daganatát. Mind kóroktanában, mind szövettanában, mind a terjedés módját illetőn jelentősen különbözik a méhtest rákjától, melyet így külön betegségnek tartunk.

A betegség gyakoriságára jellemző, hogy 100000 nőből évente 30-40 betegszik meg. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon évente 2-3000 új beteggel kell számolnunk. Az újszülött leánygyermekek 2,3%-a számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyakrákos lesz. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik.

A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki. A veszélyeztetett korú női lakosság / 20-65 éves korig /alig 20 százaléka vesz részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton, vannak egyes területek ahol ez az arány még ennél is rosszabb. Pedig a rendszeres szűrővizsgálat még a megbetegedők számára is a túlélés esélyét kínálná.

A méhnyakrák lehet gombaszerű növedék (fungózus), fekély vagy a kettő kombinációja. A daganatos szövet törékeny, legfontosabb tünete tehát a főként közösüléskor jelentkező "kontaktvérzés". A kezelhetőség és a diagnózis alapján szokás még befelé terjedő (endofitikus) és kifelé burjánzó (exofitikus) formákra osztani. Ez utóbbit természetesen könnyebb felismerni és gyógyítani is. A méhnyakrák az esetek 99%-ban laphámrák és csak 1%-ban fordul elő mirigyrák.

A méhnyakrák azon rosszindulatú daganatos betegségek közé tartozik amelynek okai vagy kockázati tényezői között kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a HUMÁN
PAPILLOMAVÍRUS-nak /HPV/. Van tehát egy olyan súlyos betegségünk melynek tudjuk az egyik okát. A vírus szexuális úton terjed és a nőgyógyászati szűrés alkalmával jelenléte gyanítható. A fertőzés nőknél kétszer olyan gyakori mint férfiaknál, a szexualis partnerek száma és a HPV fertőzöttség között összefüggés mutatható ki, ami a HPV fertőzött nők esetén a férfi partnerek ellenőrzésének a szükségességét is felveti.


A daganat kezdetben számos gyökérrel terjed be az egészséges szövetekbe, ezt nevezik infiltratív növekedésnek. A méhnyakrák tehát infiltrálja a hüvelyboltozatot, a hüvelyfalat, a hüvely és méh körüli kötőszövetet (parametrium). Előrehaladottabb stádiumban ráterjed a hólyagra és a végbélre is. Leghamarabb a kismedencei nyirokcsomókba ad áttéteket. Az egész kismedencét kitöltő rák szétroncsolja a hólyagot, a vizeletelvezető rendszert, a széteső szövetek nyomán csatornák - sipolyok vagy fisztulák - keletkeznek a hólyag és a hüvely, illetve a végbél és a hüvely között. Ilyenkor már távoli szervekben is vannak áttétek. A halál leggyakoribb oka a veseelégtelenség, vesegyulladás, szepszis.

Mennyi ideig tart a betegség lappangási ideje?

A betegség lappanghat néhány hónaptól sok-sok évig is. A gyanú igazolására további vizsgálatra - a vírus tipizálására - van szükség. A vírus ugyanis két nagy csoportra osztható, így elkülöníthető a nők alacsony kockázatú csoportja, akikről közel 100%-os bizonyossággal tudjuk, hogy invazív méhnyakrákjuk nem lesz. Ezektől minden
eddiginél élesebben választható el a magas kockázatú csoport, amelyből rosszindulatú daganatos betegség lehet. A magas onkogenitású vírusok a szövettanilag igazolt méhnyakrákos esetek 99 százalékban kimutathatók. Megfordítva tehát elmondhatjuk, hogy az egyszerűen elvégezhető nőgyógyászati rákszűrés alkalmával gyanított HPV fertőzés esetén mindenképpen javasolt a tipizálás elvégzése a további kezelési terv és a beteg tisztánlátása érdekében. A fertőzöttség jeleinek gyanúja esetén ugyanolyan fontos szűrővizsgálatnak kell tekinteni az onkogén HPV kimutatására irányuló diagnosztikai eljárást, mint a hagyományos onkocytológiai vagy a kolposzkópos / nagyítós /vizsgálatot.

A méhnyakrák keletkezése


Prostituáltak között a betegség sokkalta gyakoribb, mint például az. apácák között. A méhnyakrák kockázata ugyanis a partnerek számával egyenes arányban áll. Mindez arra utal, hogy a betegséget főként fertőzések váltják ki. A legveszélyesebb kórokozó a humán papillómavírus (HPV), de jelentős mértékben fokozza a kockázatot a nemi szervi herpesz, a chlamydia trachomatis, sőt a teljesen aspecifikus gyulladások tartós fennállása is. A normális leletként számon tartott méhszájsebek - cervikalizáció, átmeneti hám - nem okoznak rákot, sőt, bizonyos védelmet nyújtanak vele szemben. Cervikalizáció esetén, pl. a nyakcsatorna málnapiros mirigyhámja rákúszik a méhszáj sápadt laphámjára. A méhnyakrák mindig a laphámrák-mirigyhám határáról indul ki. "Méhszájseb" esetén tehát jól látjuk a kritikus zónát. Ha ezt az elváltozást különböző kezelésekkel a nyakcsatornába tolják, romlik a rákszűrővizsgálat hatékonysága.


A klinikai stádiumok meghatározása A stádiumok meghatározása a kezelés megválasztása miatt fontos.


0 stádium: csak a hámra lokalizálódó "in situ" rák.
I. stádium: a daganat csak a nyakcsatornára lokalizálódik
II. stádium: a daganat átlépi a nyakcsatorna határait, és ráterjed a hüvelyre vagy a méhet körülvevő kötőszövetekre (parametrium).
III. stádium: a daganat eléri a medencefalat, ráterjed a hüvely alsó harmadára is.
IV. stádium: a daganat ráterjed a hólyagra és/vagy a végbélre. Túllép a kismedence határain, távoli áttéteket ad.

A méhnyakrák kezelése

A "0" stádiumnál a kóros sejtek csak a hámban találhatók. Ez az állapotot a zárójelentésen a CIN rövidítés jelzi, ami annyit tesz; cervikális intraepiteliális neoplázia. A méhnyakrák megelőzésének célja lényegében a CIN korai felismerése, ezért eszközei is ennek megfelelően speciálisak, gyógyítása eltér az invazív rák kezelésétől. E rákmegelőző állapot felismeréséről és kezeléséről részletesen a megelőzéssel kapcsolatban térünk ki.
Teljes gyógyulás a II/b. stádiumon belül lehetséges. A koraibb rákok egyszerű méheltávolítással is meggyógyíthatók. Súlyosabb esetekben a műtét előtt és után sugárkezeléssel vagy sejtosztódást gátló gyógyszerekkel (citosztatikumokkal) lehet gyógyulást elérni. A gyógyítás szigorúan előírt protokollok alapján történik, melyeket a stádiumtól függően választunk meg.
A méhnyak daganatos szövete törékeny, a betegség legfontosabb tünete tehát a főként közösüléskor jelentkező, úgynevezett "kontaktvérzés".

Szűrés és megelőzés

A gyakori partnerváltás nagy esélyt teremt a különböző, gyulladásokat és idővel rákos elfajulást előidéző kórokozókkal történő fertőződésre, így megelőzésként a hűséges, monogám partnerkapcsolatot lehet a nőknek ajánlani.
Orvosilag a legfontosabb a rendszeres rákszűrő vizsgálat. A vizsgálat lényege, hogy a méhszájból vattatamponnal vagy speciálisan erre kifejlesztett eszközzel kenetet vesznek. A kenetet vegyszerrel fixálják, majd sejttani vizsgálatra küldik. A vizsgálat elengedhetetlen része a méhszáj kolposzkópnak nevezett speciális mikroszkóppal való megtekintése. A vizsgálat érzékenységére jellemző, hogy az első pozitív lelet sok évvel megelőzi a valódi daganat kialakulását. Találati pontossága, vagyis a felismerés 98%-os valószínűségű. A rákszűrő vizsgálat eredményét legtöbbször egy betűvel és egy számmal adják meg. A P1 és P2 lelet kvázi kizárja még a kezdődő rosszindulatú folyamatot is. A P3 citológiailag nem azonosítható betegségre utal. Ilyenkor a daganat lehetőségét antibiotikus kezelést követő újabb citológiai vizsgálattal lehet kizárni vagy valószínűsíteni.

Van kapcsolat a tabletták és méhnyakrák között?

A fogamzásgátló tabletták hosszú távú használata akár 100%-kal növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát - állítják brit kutatók.

A brit rákkutató központ, a Cancer Research UK kutatóinak eredményei megerősítették a korábbi feltételezést, mely szerint a hosszú időn keresztül történő hormonális fogamzásgátlás, vagyis a fogamzásgátló tabletták hosszú távú használata növeli a kór kialakulásának kockázatát.
A kutatók 28, a méhnyakrák és a fogamzásgátlók használata közötti lehetséges összefüggést kereső vizsgálatra alapozzák véleményüket, amelyekben mintegy 12 500 nő vett részt.

A vizsgálatok eredményei szerint a méhnyakrák kialakulásának kockázata:

  • 10 százalékkal nő, ha valaki 5 évnél rövidebb ideig szedi a tablettát,
  • 60 százalékkal, ha 5-9 évig és
  • 100 százalékkal (azaz a duplájára), ha több mint 10 éve szedi valaki egy olyan nőhöz képest, aki soha nem szedett fogamzásgátló tablettát.


Az eredmények szerint ezek az arányok akkor is jellemzők maradnak, ha a kór más kockázati tényezői - HPV-fertőzés, dohányzás, a szexuális partnerek gyakori váltogatása - jelentősen eltérnek a vizsgált személyek között.

Egyelőre nem lehet biztosat mondani arról, hogy a tabletták használatának abbahagyása után is megmarad-e a magasabb kockázati szint. A kutatók részletes beszámolója a Lancet c. brit orvosi szaklap 2003. április 5-ei számában jelent meg.
A képet árnyalja, hogy a fogamzásgátló tabletták alkalmazása a leghatékonyabb módszernek számít a nem kívánt terhesség elkerülésében, sőt csökkenti a petefészek- és a méhrák kialakulásának kockázatát.
Felhasznált forrás: Liliom.hu, MedSmart, MediCentrum – origo nyomán

gondola
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó