Kárenyhítést kaphatnak a bűncselekmények áldozatai
Sértett vagy áldozat? Kötelező a tájékoztatás. A segély legnagyobb összege 62 500 forint. Három hónapig lehet kérni. Az Országgyűlés igen szavazását követően 2006. január 1-jén lép életbe az új jogszabály.
2005. december 18. 12:27

Sértett vagy áldozat…?

Magyarországon az áldozatok védelmét egy 2003-as országgyűlési határozat sorolta a kiemelt célok közé, a törvény kidolgozását pedig egy 2004-es kormányhatározat írja elő. Az Európai Unió Tanácsának 2001-es kerethatározata szerint az áldozat az, akit olyan testi, szellemi, érzelmi, anyagi veszteség vagy sérelem ért, amelynek oka valamely tagállam törvényeibe ütköző cselekmény vagy mulasztás.

Jogilag az EU-kerethatározat áldozatról beszél, a magyar büntetőjogban ennek megfelelője a sértett. A sértett büntetőeljárási meghatározása szűkebb (attól még, hogy valaki nem sértett, lehet áldozat is), a törvényben ezért külön definiálni kell az áldozat fogalmát. Az áldozat csak természetes személy lehet. A sértetten kívül valaki jogilag akkor válik áldozattá, ha sérelme a jogellenes cselekmény miatt következett be, és azzal szoros összefüggésben áll.

Az áldozatvédelmi törvény tervezete szerint pénzügyi segélyt és állami kárenyhítést kaphatnak a bűncselekmények áldozatai. A törvény, szándékai szerint, megteremti az érintett szervezetek közti szakmai koordinációt is. A tervezet célja, hogy a bűncselekmények miatt anyagi, szociális, fizikai, pszichés állapotában megrendült áldozatok helyzetén segítsen, biztosítsa a számukra fontos szolgáltatásokat. A szolidaritás alapján nyújtott állami segítség nemcsak a büntetőeljárásban szereplő sértetteteket illeti meg, hanem a bűncselekmény következtében testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást vagy gazdasági veszteséget szenvedő más személyeket is. Egy uniós kerethatározat szerint az áldozati jogokat a büntetőeljárástól függetlenül, az előtt, közben és utána is biztosítani kell. A törvény hatálya alá tartoznak az EU-állampolgárok, az unión kívüli országok jogszerűen itt tartózkodó állampolgárai, a Magyarország területén menekültügyi eljárásban részt vevő személyekegyaránt.

Kötelező a tájékoztatás…

Az áldozatvédelemben részt vevő szervezetek és hivatalok feladata a tervezet szerint a teljes körű tájékoztatás, az áldozat érdekérvényesítésének segítése, szakjogászi segítségnyújtás, az azonnali pénzügyi segély, illetve a kárenyhítés. Az egyes áldozatoknak nyújtandó szolgáltatások fajtáját, időtartamát a bűncselekmény jellege, az áldozatra gyakorolt hatása és az áldozat egyéb személyes körülményei határozzák meg.

A tájékoztatás valamennyi áldozatnak ingyenesen jár. Ennek keretében teljes körű felvilágosítást kell kapnia a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről; arról, hogy testi, lelki sérülésének, vagyoni kárának enyhítésére milyen lehetőségek vannak, azokat hol és hogyan tudja igénybe venni. Tájékoztatni kell az áldozatot az áldozatsegítő támogatások igénylésének feltételeiről, módjáról, valamint az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről. Az áldozatot tájékoztatni kell az eljárás megindításáról, a határozatokról, s ha a sértett kéri, akkor a terhelt szabadon bocsátásáról is.

Az érdekérvényesítésnél az a cél, hogy a bűncselekmény áldozata az áldozatsegítő szolgálattól kapja meg az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsokat és konkrét segítséget. Ha az áldozat rászoruló, és az ügyének további intézéséhez jogi segítő közreműködése szükséges, az áldozatsegítő szolgálat az ügyet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz továbbítja. A szolgálatnál peres és peren kívüli jogi támogatásra csak a rászorult áldozatok jogosultak, a rászorultság feltételei megegyeznek a kárenyhítés kritériumaival. Az áldozatsegítő szolgálat egyben gondoskodik arról, hogy az áldozat felvilágosítást kapjon az őt megillető egészségügyi - például kórházi, pszichiátriai - és szociális segítségről, valamint az igénylés feltételeiről, és rászorultság esetén e szolgáltatásokat a lehető legrövidebb időn belül igénybe tudja venni.

A segély legnagyobb összege 62 500 forint

Az azonnali pénzügyi segély megítélése méltányossági döntés, amelynek során mérlegelni kell az eset összes körülményeit, és vizsgálni kell azt, hogy az érintett anyagi támogatását a bűncselekmény következtében kialakult körülményei indokolják-e. Az azonnali pénzügyi segély a pártfogó felügyelői segélyhez hasonló támogatás, megítélhető legmagasabb összege 2006-ban 62 650 forint lesz.

A tájékoztatás, az érdekérvényesítés elősegítése és az azonnali pénzügyi segély igénybevételére minden áldozat jogosult. Annak az áldozatnak, akinek a jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér háromszorosát, jogai érvényesítésére 2008. január 1-jétől peres jogi segítség jár.

Kárenyhítésre csak az a természetes személy (áldozat) jogosult, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s emiatt testi épsége, egészsége súlyosan károsodott. Ezek a személyek a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei. Rajtuk kívül kárenyhítést kaphatnak még a velük egy háztartásban élő egyenes ági rokonok: nevelőszülők, örökbefogadók, örökbefogadott vagy nevelt gyermekek, a házastárs, az élettárs vagy bárki, akinek eltartására - jogerős bírósági határozat vagy érvényes szerződés alapján - a sértett köteles volt.

Állami kárenyhítést csak a rászoruló áldozatok kaphatnak. Ide azok tartoznak, akiknek nettó jövedelmük (vagy közös háztartásban élőknél az egy főre jutó jövedelem) nem haladja meg a 125 300 forintot. A kárenyhítést egy összegben vagy járadék formájában is megítélhetik. Ez azonban nem váltja ki az elkövetőnek a tényleges kár megtérítésére vonatkozó kötelezettségét.

Három hónapig lehet kérni…

A törvénytervezet szerint a kárenyhítési kérelmet a bűncselekmény elkövetése után legkésőbb három hónappal lehet benyújtani. Ez alól három kivétel van. Az első, amikor valamilyen akadály miatt nem nyújtható be a kérelem, ez jellemzően a nemi erkölcs ellen folytatólagosan elkövetett bűncselekményeknél fordul elő, vagy akkor, ha a gyanúsítottról később kiderül, hogy nem ő az elkövető. Ilyenkor az akadály megszűnését követő három hónap lenne a határidő.

A második, amikor egy korábban indult, államigazgatási eljárás keretében vizsgált esetről (jellemzően eltűnés, halál) később derül ki, hogy bűncselekmény történt.

A harmadik eset az, amikor a bűncselekmény által okozott súlyos egészségkárosodásról, lelki sérülésről hitelt érdemlően bizonyítható, hogy az igényérvényesítési határidőn túl, de elévülési időn belül derül ki az okozati összefüggés. A végső határidő a büntethetőség elévülése, de legkésőbb az elkövetés napjától számított öt év.

Az állam nem fizet kárenyhítést, ha kiderül, hogy nem történt bűncselekmény, ha nem a jogosult nyújtja be a kérelmet, ha határidőn túl nyújtják be a kérelmet, vagy a kár egyéb forrásból már megtérült. Kizáró ok továbbá, ha az áldozat nem működik együtt az eljárást végző szervvel, ha vétkes volt a kár okozásában vagy a bűncselekmény bekövetkeztében, valamint, ha nem tett meg minden tőle elvárhatót a bűncselekmény elhárítására. A támogatást speciális esetben járulék formában is ki lehet utalni, a kárenyhítés összege a mindenkori alapösszeg tizenötszöröse lehet.

Az igazságügyi tárcánál úgy számoltak, hogy a törvényben foglaltak jövőre 52 millió forinttal terhelik meg a költségvetést. A törvény, parlamenti igen esetén, 2006. január 1-jén lép hatályba.

- sz -
Címkék:
megmondó
Jelenleg a civilizációs mentőcsónakok épségben való megőrzése lehet a társadalmi önvédelemnek a stratégiai célja.
  • Az Andorra-szindróma
    A következmények súlyosak: labdarúgásunk várt fölemelkedése újra beláthatatlan távolságba került, fiatalságunk megint elfordul a futballtól.
  • Alois Mock és „Küldjük a Gyulát”
    A határőrök az előző napon visszaépítettek 10 méternyi kerítést. A „vasfüggönyt” ugyanis már korábban lebontották, de a tévéfelvételhez kellett egy díszlet.
  • Külföldről fizetett gyűlöletkeltők
    Felbérelt vörös gárdisták másznak erkélyre, és hőbörögnek, rontanak be szerkesztőségbe, és fenyegetőznek – természetesen népes médiapereputty kíséretében.
  • Maoista vörös gárdisták szerkesztőséget támadnak
    A liberális szélsőség a maoista kulturális forradalomhoz nyúl vissza, annak módszereit veszi át, és igyekszik elterjeszteni Közép-Európában.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI