Szerelmi praktikák és Szent Valentin – csábítsa el kiszemeltjét!
Giccsmentes Bálint-napot mindenkinek!
Szent Valentin emlékére február 14-én világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek. A szerelmesek megajándékozása angolszász hagyományokra épül, de hazánkban sem ismeretlenek a Bálint naphoz kapcsolódó tradíciók. A magyar néphagyomány például úgy tartja: a madarak ezen a napon választanak párt. Van aztán számos praktika, amelyek segítségével megszerezhetjük kiszemeltünket…
2006. február 14. 08:30
A szerelmesek megajándékozása angolszász hagyományokra épül. Hajdan titkos üdvözlőlapokat küldtek egymásnak az ismerősök és ismeretlenek, imádók és imádottak. A magyar néphagyomány úgy tartja: a madarak február 14-én, Bálint napján választanak párt.

Ki volt Valentin?

Biztos választ nem tudunk személyét illetően. Szinte ahány könyv, annyi verzió született életéről. Mégis, a különböző történetekből kirajzolódik egy római pap képe, akit II. Claudius császár uralkodása idején 269. február 14-én kivégeztek. Valószínűleg azért halt mártírhalált, mert segített az akkoriban üldözött keresztényeknek. A legenda szerint Valentinus barátságos ember volt, aki szívesen adott tanácsot fiatal szerelmeseknek. A szívügyeket kertjében sétálgatva beszélte meg az ifjú szerelmesekkel, és búcsúzáskor néhány szál virágot nyújtott át nekik. A későbbi legenda emleget még egy fiatal, vak lányt is, aki a történet szerint a börtönőr gyermeke volt. Valentin megsajnálta, s imáival meggyógyította. Kivégzése napján pedig egy levelet küldött a lánynak azzal a felirattal: „a Te Valentinod...” Így vált ez az üzenet világszerte is ismertté. Valentin emlékét tovább őrizték a keresztények, s a vértanúhalált halt püspököt a XIV. században szentté avatták, február 14-ét pedig elnevezték Szent Valentin napjának.

Lupercalia ünnepe és a Valentin-nap

Szent Valentin napját a keresztények tehát február 14-én ünnepelték, pontosan egy nappal a Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtt. A rómaiak szerelemünnepének jó néhány pogány eleme volt, ezért a Birodalom bukása után, 496-ban Gelasius pápa február 15-ről 14-re helyeztette át a Lupercaliat. Elgondolása szerint egy mártír szent ünnepén könnyebb lesz Lupercalia szertartását megszabadítani a pogány rítusoktól.

A Lupercaliát az antik Rómában február idusán, azaz 15-én ünnepelték. Az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül a Rómát alapító legendás testvérpár: Romulus és Rémus tiszteletére tartották meg. A mítosz szerint ugyanis a városalapító két fiút gyerekkorukban egy farkas nevelte és táplálta a Palatinus domb egy barlangjában. A rómaiak a híres barlangot elnevezték Lupercal-nak (a farkas latin neve lupus) és az ünnepség központjának tették meg.

Lupercus papjai az ünnepség idején kecskebőrbe öltöztek, kecskéket és kutyákat áldoztak az isteneknek, majd a leölt állatok vérével bekenték magukat. Ezt követően egy szintén kecskebőrből készült szíjat vettek a kezükbe: ezt az eszközt februának nevezték. A város asszonyai elfoglalták helyüket a domb körül, a papok pedig "meglegyintették" őket az úgynevezett februával, amely egy mágikus tisztító erővel bíró, kecskebőrből készült szíj. A néphit szerint a februával megérintett, megáldott nő termékeny lesz, illetve nem fog nehézséget okozni neki a szülés. (A február hónap nevét erről a varázsszíjról kapta.)

Az ókori Lupercalia nem csak időpontjával kapcsolódik a mai Valentin ünnephez, hanem a nap szerelmes jellegét is innen őrizte meg. Az ősi, ókori ünnepen ugyanis a papok felírták a város fiainak, lányainak nevét, majd a papírokat összegyűjtötték egy nagy vázában. Ezután a fiúk találomra kihúztak neveket, s az így kialakult párok – a monda szerint legalábbis – a következő Lupercaliáig együtt maradtak. A párválasztás után elkezdődött a fesztivál sok tánccal, játékkal. Ez az ünnepélyes párosító játék tekinthető a mai Valentin-napi szokások előfutárának.

Elterjedt szokások

A római szokások, ha nem is túl gyorsan, de eljutottak más országokba is. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. A XIV. században már feljegyezték, hogy véletlenszerűen kiválasztott, összesorsolt párok alakultak ezen a napon. 1446-ban már az angolok is ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. Az 1780-as évektől elterjedtek e speciális alkalomra nyomtatott, úgynevezett barátságkártyák, amelyek főleg Németországban arattak nagy sikert. A képeslapküldés szokása mára a legtöbb nyugat-európai országban meghonosodott, s az utóbbi években nálunk is elterjedt. Magyarországon 1990-ben éledt fel újra e nap megünneplése.

A magyar néphagyomány Bálint-napja

Február 14-ét szerelmesek napjaként Magyarországon csak 1990-től ünneplik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar néphitben nem volt e nap korábban is ünnep. Igaz, másféle. Nálunk ugyanis az ünnep keresztény jellege volt a meghatározó, hiszen az itáliai ókeresztény vértanú, Valentin (Bálint) legendáját nálunk is ismerték. Olvasható az Érdy-kódexben is.

Eljutott hozzánk egy másik Bálint-történet is egy németországi püspökről, akinek az ünnepe eredetileg január 7-hez kapcsolódott. Az ő alakja később összeolvadt a vértanú Valentin történetével, s egyszerre ünnepelték meg mindkettőt, 14-én. A német püspök segítségében elsősorban a nyavalyatörősök és a lelki betegek bizakodtak, így e napon ők is ünnepeltek. Akik ilyen betegségre hajlamosak voltak, azok szívesen viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy frászkeresztet, amely a betegség elriasztására szolgált. Bálint napjához időjóslás is tartozott. Azt tartották, ha hideg, száraz idő van ezen a napon, akkor jó lesz az évi termés.

Nyugat-európai, főleg angol nyelvterületen éltek olyan hiedelmek, miszerint a madarak e napon párosodnak. Ez valószínűleg kapcsolódik a nap ősi, pogány párosító jellegéhez, valamint ahhoz, hogy a madarak érkezése már a közelgő tavaszt jelzi. Magyarországon is különös kapcsolatban volt Bálint a madarakkal. Itt nálunk is azt tartották, hogy e napon választanak párt a verebek, vagy jönnek vissza a vadgalambok. Egyes területeken a madarak etetése is szokás volt. Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel azt a mindszenti régi magyar hagyományt, hogy e napon "csíkot söpörnek", vagyis utat vágnak a szegediek az udvaron (akár van hó, akár nincs), s oda mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki az ég madarainak. A cserszegtomaji gazdák pedig Bálint napkor, még napfelkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvaj madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal metszik meg a szőlő négy sarkán a tőkéket.

Régi szerelmi praktikák

Lányok, lányok földi boszorkányok! Ezt a csúfoló éneket biztos mindenki ismeri még gyerekkorából. Természetesen nem mindenkinek volt tehetsége a régi falusi társadalmakban sem a boszorkánykodáshoz, mégis a maiaknál sokkal több praktikát alkalmaztak az akkori fiatalok, (elsősorban a lányok) azért, hogy megszerezzék és megőrizzék szerelmeiket. Most ezekből a hajdani babonákból következzen néhány érdekesség, amit így, a szerelmesek ünnepén akár ki is lehet próbálni.

– Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.

– Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.

– Ha valaki kilenc kútról vizet hoz, és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, akkor az illető mindig szeretni fogja.

– Érdemes cicát "uszítani" a lányos házhoz érkező legényre, mert ha ott egy macska a fiú lábához dörgölőzik, akkor ő abból a házból fog nősülni.

– Madárral álmodni férjhezmenetelt jelent.

– Ha a lány, vagy a fiú eltör egy tükröt, akkor 9 évig nem megy férjhez, illetve nem nősül meg.

– Akik nagyon szerelmesek, és azt akarják, hogy szerelmük örökös legyen, egymás hajának szálait süssék tésztába, és közösen egyék meg. Akkor soha nem fogják elhagyni egymást.

– Naplemente után nem szabad sepergetni a lánynak, mert nem megy férjhez.

– Egyes lányok vakondok véréből cseppentettek valamilyen ételbe, azt megetették a kiszemelt férfival, hogy így megszerezzék maguknak.

– Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szentelt vízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés, vagy rontás.

Valentin virágai

Valentin az esztendő első virágajándékozó eseménye. Ezeknek az első virágoknak nagyon örülünk, hiszen már mindenkinek elege van a télből, a tulipánok, jácintok, fréziák pedig a várva várt tavaszt idézik.

A virágdivatot egyébként Hollandia diktálja. A Valentin-nap remek alkalom a trendek, a különféle irányzatok bemutatására. Természetesen malomkerék nagyságú csokrokra csak kevés szerelmes férfinak telik. Szerencsére a virágkötők sok ötlettel, kiegészítővel néhány szál élő virágból is gyönyörű bokrétákat tudnak kötni. Virág dolgában is eltérhetünk a sémáktól. A tavasz illatos hírnökeit néhány mécsessel vagy gyertyával egy tálban elhelyezhetjük a Valentin-napon a vacsoraasztalon, és máris megteremtettük a meghitt ünnepi hangulatot.

(felhasznált forrás: sulinet.hu, velvet.hu)

gondola
Címkék:
  • Az amerikai recept nem másolható
    Szakítanunk kell azzal széles körben elterjedt nézettel, amely szerint az alapító atyák, az unió létrehozói alulról építkező, a nemzetek szuverenitására épülő, konföderatív európai közösség létrehozásában gondolkodtak. Ez az állítás nem állja meg a helyét, sőt inkább az ellenkezője az igaz.
  • Salvini: a Conte-kormány elárulta Olaszországot
    Giuseppe Conte miniszterelnök "eladta" Olaszország szuverenitását és gazdasági érdekeit, és ezért "Macron és Merkel vállveregetését" érdemelte ki. Conte azért nyitotta meg a kikötőket, mert "ezt ígérte az EU-nak, és ezért cserébe ismét kormányon maradhatott" - hangoztatta Salvini. Megjegyezte, hogy a Conte-kormány ezzel nem "Salvini, hanem 60 millió olasz ellen" cselekszik.
  • A szélsőség "úgynevezett magyar értékekről" nyerített
    Nincsenek magyar értékek, a magyar etnikum semmivel sem járult hozzá a kontinens gazdagításához az elmúlt ezeregyszáz évben.
MTI Hírfelhasználó