Az MSZP 1994. évi választási programja
2002. március 5. 03:37
MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT

VÁLASZTÁSI PROGRAM

Ismét választás előtt áll az ország. Dönteni fog: ad-e újabb négy évet azoknak, akik a hozzá nem értést kormánypolitikává tették, akik nem szolgáltak, hanem kioktattak. Dönteni fog: megtartja-e a hatalomban azokat, akik a gazdaság helyzetét tovább rontották és az összeomlás szélére juttatták; akiknek kudarcát csaknem egymilliós munkanélküliség, a középrétegek lecsúszása, a tömeges elszegényedés, a magyar mezőgazdaság kilátástalan helyzete, a korrupció elburjánzása jelzi és minősíti. Dönteni fog: ad-e még hitelt azoknak, akik sorra szegték meg ígéreteiket.

Ez a kormány ígéretével szemben nem lett a szabadság kormánya, hiszen folytonosan támadja a szabadság intézményeit, mindenekelőtt a sajtót. Nem lett a nemzet kormánya, mert összefogás helyett a nemzet baljós megosztását érte el. Nem lett európai kormány, mert politikája ásatag, földrészünk jobbik felén fél évszázada túlhaladott eszméket idéz, és kaput nyitott a szélsőjobboldali törekvéseknek. Nem lett a gazdasági fordulat kormánya, sokkal inkább az elszalasztott lehetőségeké. Mindezért a választóknak tartozik felelősséggel.

A szocialisták szerint a kormány mondott csődöt, nem a demokrácia és nem a piacgazdaság. Nehéz esztendők előtt állunk, mert az elvesztegetett bizalom és idő, az elpazarolt javak és erőforrások nem nyerhetők vissza. A helyzet csak azért nem reménytelen, mert van választási lehetőség. Tisztességes, hozzáértő politikával, a társadalom támogatásával kivezethető az ország a válságból és megteremthetők a nemzet boldogulásának feltételei. A Magyar Szocialista Párt ilyen politikát kínál a választóknak.

Programunk: az ország gazdasági és társadalmi korszerűsítése. Modern társadalmat akarunk, amely hatékonyan működő gazdaságon alapul, amely a gazdasági ésszerűséget ötvözi a társadalmi szolidaritással, az esélyegyenlőtlenséget mérsékelő szociális gondoskodással és korszerű oktatással, a szabadságjogok és az egyetemes emberi értékek védelmével, valamint a természet és a környezet kímélésével.

Valljuk: nincs visszaút! Az ország sem az öt, sem az ötven év előtti zsákutcába nem terelhető vissza. Arra az útra kell ismét rátérnünk, amelyre 1989-90-ben teljes egyetértéssel lépett a nemzet, és amiről a koalíció letérítette. Nem újabb rendszerváltást ígérünk, hanem belátható jövőt, amely ismét megalapozza az emberek elveszett hitét. Fordulatot akarunk és nem felfordulást.

FORDULATOT A GAZDASÁGBAN!

Olyan gazdaságpolitikát ajánlunk, amely két esztendőn belül megállítja a hanyatlást, majd kivezet a válságból és megteremti a tartós, évi 1-3 százalékos növekedés feltételeit. Szilárd jogi kereteket, kiszámítható közgazdasági feltételeket és vállalkozásösztönző pénzügyi lehetőségeket kínálunk. Programunk megóvja az országot a belső és külső adósság beláthatatlan növekedésétől és az elszabaduló inflációtól. A forint elértéktelenedését négy év alatt 15-20 százalék közé szorítjuk le.

Gazdaságpolitikánk lényege: csökkenteni a gazdaság tőkeszegénységét, mérsékelni technikai, technológiai lemaradását és ezúton növelni versenyképességét. Ennek megfelelően fogjuk ösztönözni a beruházásokat, befektetéseket és megtakarításokat. Eltökélt szándékunk megfékezni az állam pazarlását, korlátok közé terelni költekezését. Gyorsított ütemben folytatjuk a gazdaság átalakítását, megalkotjuk az ahhoz szükséges jogi és közgazdasági szabályokat, megteremtjük a még hiányzó intézményeket.

Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a magyar termékek külföldi piacainak bővítésére, különösen az elveszett kelet-európai piacok egy részének újjáépítésére.

Gazdaságpolitikai programunk kiemelt szerepet szán az államháztartás reformjának, a magyar bankrendszer korszerűsítésének, az infrastruktúra fejlesztésének, az agrárgazdaság talpra állításának, a feldolgozó ipar szerkezeti átalakításának és modernizálásának, továbbá az idegenforgalomnak.

Olyan politikai, jogi és közgazdasági környezet kialakítására törekszünk, amelyben a növekedés megalapozásához és a külső adósság törlesztéséhez nélkülözhetetlen legalább évi 1-1,5 milliárd dollár működő tőke beáramlik az országba. Célunk, hogy a külföldi tőke elsősorban a korszerű technológiai elterjesztését, valamint az infrastruktúra, így a közlekedés, a telefonhálózat, a közszolgáltatások korszerűsítését és a településfejlesztést szolgálja.

TISZTESSÉGES, HATÉKONY PRIVATIZÁCIÓT!

Olyan gazdaságot akarunk, amely az egyéni és társas magántulajdon meghatározó szerepére épül és egyben biztosítja a tulajdonformák egyenjogúságát. Valljuk, hogy a gazdaság a természetes tulajdonosok érdekeltsége révén működik hatékonyan.

Szakítani akarunk a privatizáció mai gyakorlatával. Folytatjuk az állami vagyon magánkézbe adását, de a gazdasági hatékonyság növelése, a versenyképes magyar termékek hazai piacának megőrzése, a műszaki fejlesztés és a foglalkoztatás biztonsága érdekében. Megszüntetjük az Állami Vagyonügynökség parlamenti felügyeletét. Az állami tulajdon értékesítéséből származó bevételeket az életképes vállalatok feljavítására, új munkahelyek teremtésére és az állami vállalatok elengedett adósságainak fedezetére fordítjuk.

Támogatjuk a kisbefektetők és a munkavállalók részvételét a privatizációban, de ellenezzük az ingyenes vagyonosztogatást. Működő vagyont juttatunk az önkormányzatoknak, valamint közalapítványok formájában az oktatás, a kultúra, a tudomány és a sport intézményeinek. A privatizációs szerződésekben kikötött garanciákkal akarjuk megelőzni a nagyarányú elbocsátásokat és a termelés leépítését.

Elvetjük a politikai szolgálatokat jutalmazó vagyon- és pozícióosztogatást, tiszteletben tartjuk viszont a privatizáció során szerzett tulajdont, mint minden törvényesen szerzett tulajdont. A privatizációval kapcsolatos visszaélések, a korrupció ellen a nyilvánosság erejével és minden törvényes eszközzel fel fogunk lépni.

MEZŐGAZDASÁG: PIACOT ÉS TERMELÉSI BIZTONSÁGOT!

Véget akarunk vetni a mezőgazdaság szétzüllésének. Programunk a modern, versenyképes agrárgazdaság és a biztonságos paraszti jövendő megalapozását szolgálja. Befejezzük a kárpótlás folyamatát.

Felülvizsgáljuk a gazdaságok adósságát és átmenetileg szüneteltetjük a földadót.

Agrárpolitikánk szövetkezésbarát, ugyanakkor azonos jogokat, feltételeket teremt és azonos védelmet nyújt valamennyi mezőgazdasági termelő és tulajdonos számára. A privatizáció során lehetőséget kínál a hazai termelőknek arra, hogy a feldolgozásban és az értékesítésben is tulajdonossá váljanak. Korlátozza a monopóliumok kialakulását.

Programunk megszüntetné a termelői piacon uralkodó zűrzavart, értékesítési biztonságot, javuló jövedelmezőséget kínál a termelőknek. Rövid idő alatt megállítjuk a mezőgazdasági termelés csökkenését, és megalapozzuk az évi 3-5 százalékos növekedést.

Az életszínvonal fokozatos stabilizálásával megállítjuk a hazai fogyasztás és ennek révén az élelmiszer-fogyasztás csökkenését. Javítani fogjuk az élelmiszer-gazdaság versenyfeltételeit. Ennek érdekében a Nyugaton szokásos piacvédelmet honosítjuk meg, és kezdeményezni fogjuk az Európai Unióval kötött megállapodás kereteinek bővítését, a magyar áruk piacra jutási feltételeinek javítását.

A MUNKANÉLKÜLISÉG: EMBERI TRAGÉDIA ÉS GAZDASÁGI BÉKLYÓ!

Nem ígérhetjük a munkanélküliség teljes felszámolását. A mai, közel egymilliós munkanélküli tömeget még egy látványos gazdasági növekedés sem képes felszívni, sőt a munkanélküliség maga válik a növekedés fő gátjává. Ezen a helyzeten csak a társadalom erőforrásaira és szolidaritására építve lehet változtatni.

Meg kívánjuk hosszabbítani az oktatási-képzési időt annak érdekében, hogy a fiatalok később és jobb esélyekkel kereshessenek munkát. Fokozatosan érvényre juttatjuk az első munkahelyhez való jogot. Részmunkaidős foglalkoztatás révén és egy rugalmas nyugdíjbavonulási rendszer kiépítésével munkahelyeket kívánunk felszabadítani.

A munkahelyek megmentése érdekében foglalkoztatási szempontokat is szem előtt tartó gazdaságpolitikát hirdetünk. A munkahelyek teremtését új beruházási politikával, az infrastruktúra fejlesztésével és közhasznú munkák révén támogatjuk. Ennek során kiemelt figyelmet szentelünk az elmaradott térségek felzárkóztatásának.

Összehangolt gazdasági döntésekkel a munkanélküliek számát 1998-ra félmillió körülire csökkentjük. A munkanélkülieket megfelelő mértékű járadékkal, az elhelyezkedést segítő aktív eszközökkel, hatósági kényszer nélkül fogjuk munkavállalásra ösztönözni. Helyzetüket emberséges ügyintézéssel tesszük elviselhetőbbé.

JOGBIZTONSÁGOT ÉS DEMOKRÁCIÁT A MUNKA VILÁGÁBAN!

A gazdasági és szociális válságot csak széles körű társadalmi megállapodásra alapozva lehet feloldani. A társadalmi béke megőrzésében kulcsszerepet szánunk a munkaadók, a munkavállalók és a kormány érdekegyeztetésének, a szociális partnerség működő rendszerének. Programunk megvalósításában természetes szövetségesnek tartjuk a szakszervezeteket.

Erősíteni akarjuk a jogbiztonságot a munka világában. A nőknek, a kisgyermeket nevelőknek és a csökkent munkaképességűeknek fokozott munkajogi védelmet biztosítunk. Politikai, jogi eszközökkel ösztönözni fogjuk a kollektív megállapodásokat.

LAKHATÓ, EMBERI KÖRNYEZETET! AZ ELMARADOTT TÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁT!

Magyarországon a környezetvédelmi ráfordítások értéke példátlanul alacsony. A természetes és az épített környezet romlása oly mértékű, hogy az már az egészséges emberi életet és a munka minőségét is veszélyezteti. Programunk a következő négy évben megháromszorozza a környezetvédelmi ráfordításokat. Ennek forrását túlnyomórészt közpénzekből kívánjuk megteremteni, ám az új eredetű károk helyreállítását már a károkozókra fogjuk hárítani. Erőinket a levegő és a vizek elszennyeződésének megállítására, az erdők megmentésére, a környezetkímélő és energiatakarékos technológiák elterjesztésére kívánjuk összpontosítani. A környezet és a természet megóvása érdekében korszerű, szigorú törvény alkotását kezdeményezzük; megkülönböztetett figyelemmel támogatjuk a környezet védelmére vonatkozó ismeretterjesztő és oktató programokat.

Alapvető feladatnak tekintjük az elmaradott térségek fejlesztését, a kritikus foglalkoztatási helyzetű és ellátottságú falusi térségek gondjainak enyhítését, megelőzendő az ország végletes kettészakadását. A helyi és térségi fejlesztési programok kidolgozása érdekében lérehozzuk a regionális egyeztetés intézményeit. Összhangot kívánunk teremteni a helyi erőforrásokra és törekvésekre épülő kezdeményezések és a központi fejlesztési programok között. Indítványozzuk, hogy a parlament mielőbb alkosson törvényt a regionális viszonyokról és feladatokról.

IGAZSÁGOS KÖZTEHERVISELÉST, TAKARÉKOSABB ÁLLAMHÁZTARTÁST!

Azt tartjuk igazságosnak, ha a közterhekből ki-ki teherviselő képessége szerint vállal részt. Az adórendszeren belül csökkenteni kívánjuk a személyi jövedelemadó súlyát és növelni a fogyasztást terhelő adók arányát. Ez megnehezítené a kibújást az adófizetés alól. A társasági adót jelentősen mérsékelni fogjuk, a beruházott jövedelmeket adómentessé tesszük, a vagyon gyarapodását azonban adóval terheljük meg. Megszüntetjük a forint- és a devizamegtakarítások kamatainak adóját, a minimáladót, visszaállítjuk a külföldi befektetők ösztönző adókedvezményét. Szűkítjük a kivételeket és a kedvezményeket. A központi adók csökkentésével egyidejűleg bővítjük az önkormányzatok adókivetési jogát.

Ma a jövedelmek kétharmadát elvonja a költségvetés. Ez az arány tűrhetetlenül magas, ám csak fokozatosan mérsékelhető. Megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani az államháztartás reformjára, a kiadások, a hiány és így a jövedelemelvonás csökkentésére. Elsősorban a politikai indíttatású, az államhatalmi-államigazgatási és a pazarló, alacsony hatékonyságú kiadásokon fogunk takarékoskodni.

A kiszámítható gazdasági környezet megteremtése érdekében stabilizálni kívánjuk az adórendszert. Az adóterhek jelentős csökkentésére a következő négy évben nem lesz lehetőség, növelésük azonban elkerülhető. A béreket súlyosan terhelő társadalombiztosítási járulékot csak fokozatosa lehet mérsékeli a szociális ellátó rendszerek átalakításával és a kiegészítő biztosítások kiépülésével együtt.

ERŐSÖDŐ SZOCIÁLIS BIZTONSÁGOT!

A következő évek legsúlyosabb feszültségeinek forrása, hogy a jóléti célú közkiadások csak szerény mértékbe bővülhetnek. A legkiszolgáltatottabb rétegek terhei viszont nem növelhetők tovább. Ezért a jóléti rendszer olyan átalakítása szükséges, amelyben a támogatások valóban a jogosultakhoz jutnak el.

A megalázó rászorultsági vizsgálatok helyett törvényben és helyi rendeletekben kell szabályozni a szociális támogatások feltételeit. A szociális törvény módosításával gyarapítani kívánjuk az alapvető szociális jogokat és ki akarjuk bővíteni az érintettek körét. A szociális kiadásokon belül visszaszorítjuk a bürokratikus igazgatási és ellenőrzési költségeket. Adókedvezményekkel kívánjuk ösztönözni a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, egyházi szolgálatok, stb.) szociális tevékenységét.

Az alsó- és középrétegek körében meg kívánjuk őrizni a családi pótlék reálértékét. A gyermekgondozási segélyt állampolgári jogon járó juttatássá tesszük, amit a gyermek gondozását vállaló aktív korú nagyszülő is igénybe vehet. Azt tartjuk szükségesnek, hogy az intézmények helyett a családok kapják a támogatást, ha gyermekeiket bölcsődébe, óvodába járatják.

A veszélyeztetett környezetben élő gyermekek és fiatalok érdekében megelőző intézkedéseket kívánunk hozni. Az erre, illetve az utógondozásra hivatott szervezetek jogi és intézményi hátterét egyaránt meg fogjuk erősíteni.

A társadalombiztosítási önkormányzatok a szociális biztonság önálló és felelős intézményei. Szerepüket vagyonátadással és jogaik bővítésével fogjuk erősíteni.

El kívánjuk érni, hogy a nyugdíjak lépést tartsanak legalább a nettó átlagkeresetek emelkedésével. Állampolgári jogon járó jövedelemkiegészítést biztosítunk azoknak a hetven év felettieknek, akik teljesen vagy nagyobb részt ellátatlanok. Fokozatosan bevezetjük az özvegyi nyugdíjkiegészítést. Halasztó hatályú intézkedéseket vezetünk be a felemelt nyugdíjkorhatár által leginkább sújtott nők érdekében. Kidolgozzuk a nyugdíjba vonulás rugalmas rendszerét, hogy a megszabott változatok közül az érintettek maguk választhassák ki a számukra kedvezőbbet.

Az elszegényedés és nem a meggazdagodás ellen küzdünk. Az elszegényedés folyamat azonban legkorábban a következő kormányzati időszak végére állítható meg. Az emberi méltóságot megalázó nélkülözés viszont mindenki szégyene. Nem kerülhet a gazdaság olyan súlyos helyzetbe, hogy bárki éhen vesszen vagy télen az utcán megfagyjon. Az emberi szolidaritás minimumának tekintjük, hogy az elesetteken a társadalom közösen és kötelezően segítsen.

Mindenkinek joga van az alapvető egészségügyi ellátásra. Törvényben kívánjuk szavatolni a kötelező biztosítás keretében nyújtott szolgáltatások körét és minőségét. Elengedhetetlen az egészségügyi intézmények pénzügyi helyzetének és az egészségügyi dolgozók bérének rendezése. Megfelelő hitelkonstrukciókkal és adókedvezményekkel segítjük a magánrendelők létrejöttét és más egészségügyi- szociális vállalkozások beindítását. Nemzeti összefogást kezdeményezünk a korai halálozásban, rokkantságban meghatározó szerepet játszó betegségek megelőzésére, az egészséges életmód ösztönzésére és elterjesztésére.

ESÉLYT A SPORTNAK!

A testmozgást az egészséges életmód fontos részének tekintjük. Ma ellehetetlenülni látszik a sportélet. Ezért mindenekelőtt rendezni kívánjuk az egyesületek jogi helyzetét és tulajdonviszonyait, a versenysport, a diák- és szabadidősport megmentése érdekében. Javasoljuk, hogy a sportklubok közalapítványok formájában kapják meg az általuk használt létesítményeket. Kezdeményezzük, hogy magánszemélyek és gazdasági társaságok egyaránt levonhassák adóalapjukból sportcélú támogatásaikat.

Olyan sporttörvény megalkotását indítványozzuk, amely egységes keretbe foglalja a sport egészét és intézményes feltételeket teremt az élsport, a diáksport és a szabadidősport fejlődéséhez.

LAKÁST A KISJÖVEDELMŰEKNEK IS!

Olyan lakástámogatási rendszert dolgozunk ki, amely az erre fordítható állami források kétharmad részét az alacsony jövedelmű családoknak juttatja. Az új lakások építését teljes körű áfa-visszatérítéssel segítjük elő.

Javasoljuk, hogy az állam, nyújtson céltámogatást az önkormányzatoknak lakásépítésre alkalmas, közművesített telkek kialakításához és szociális lakások építéséhez. A fiatalok számára az első lakáshoz jutást új, kedvezményes hitelkonstrukciók kialakításával fogjuk támogatni. A városokban alapvetőnek tartjuk a lakosság mobilitását szolgáló lakásgazdálkodási vállalkozások elterjesztését. A többgenerációs együttélés feltételeit biztosító családi házak építését támogatásban kívánjuk részesíteni. Megfelelő hitelkonstrukciókkal, adókedvezményekkel és méltányos örökösödési szabályokkal ösztönözzük ezt a programot.

KORSZERŰ, DEMOKRATIKUS OKTATÁST!

Az oktatás mint a modernizáció alapfeltétele az egyik kitörési pont, ahová a felszabadítható erőforrásokat összpontosítani kell. 1996-ra _ az államháztartási reform nyomán _ megállítjuk az oktatási kiadások reálértékének csökkenését, majd fokozatosan emelni fogjuk.

Növelni kívánjuk az általános, egységes alapképzés időtartamát, mind szélesebb körben esélyt adva a középfokú végzettség elérésére. Új képzési formák bevezetésével egyre több fiatal számára akarjuk biztosítani az iskolaköteles koron túli tanulást a szakképzésben és a felsőoktatásban.

Stabilizálni kívánjuk az iskolaszerkezetet. Azokat az új intézményi formákat támogatjuk, amelyek kizárják a korai pálya- és iskolaválasztás kényszerét, csökkentik a családok anyagi helyzete szerinti elkülönülést, és biztosítják a tehetséges gyermekek előmenetelét. Alapvető célunk, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek részesüljenek ingyenes tankönyvellátásban. Lépéseket teszünk a kedvezményes diákétkeztetés bővítésére. A felsőoktatásban a rászorulóknak tandíjmentességet és állami forrásból szociális ösztöndíjat biztosítunk.

Támogatjuk a tanszabadság kiterjesztését. A társadalmi igények, szükségletek és támogatottság mértékében fontosnak tartjuk az egyházi és a magániskolák megerősödését. Az állam kötelezettségének tekintjük ugyanakkor a világnézetileg semleges oktatás biztosítását. Az állami iskolákban ellenezzük a tanrendbe illesztett hitoktatást vagy más, világnézeti alapon szervezett foglalkozást.

Megszüntetjük a Tankerületi Oktatásügyi Központokat, helyreállítjuk a közoktatási intézmények, főiskolák, egyetemek önállóságát. Biztosítani fogjuk, hogy az állami fenntartó csak olyan vezetőket nevezhessen ki az intézmény élésre, akiket támogat a nevelőtestület, illetve az egyetemi-főiskolai tanács tagjainak többsége. A felsőoktatási autonómiai zálogának tekintjük, hogy az intézmények saját vagyonukkal szabadon gazdálkodhassanak. Elengedhetetlennek tartjuk a pedagógusok, oktatók képzésének, továbbképzésének, élet- és munkakörülményeinek javítását. A szükséges feltételek megteremtésével érvényesíteni fogjuk a diák- illetve hallgatói önkormányzatok törvényben garantált jogait.

NEMZETI ÉS EGYETEMES ÉRTÉKEKET A KULTÚRÁBAN!

Az ország szellemi gazdagodását, a nemzeti kultúra megőrzését akarjuk szolgálni. Célunk, hogy olyan szellemi környezet, társadalmi közhangulat alakuljon ki az országban, amely kedvez az ezredforduló modern társadalmához illő értelmiségi szerepvállalásnak. Annak ugyanis, hogy a legszélesebb értelemben vett kultúrát gazdagítva hozzájáruljon az egész nemzet anyagi és szellemi gyarapodásához. Annak, hogy fogékonnyá tegyen az újra, ezzel segítve fejlődésünk megalapozását. Annak, hogy a társadalom működési zavarait és a mindenkori hatalom balfogásait folyamatosan jelezze.

Biztosítani akarjuk a kultúra - vagyis a tudás, a kutatás, a művészetek, a hit, a közlés és az alkotás - teljes szabadságát. Az állam semmilyen formában nem avatkozhat be a kultúrába irányítóként. Feladata viszont a nemzeti intézmények fenntartása, működésük feltételeinek biztosítása, a kulturális tevékenységgel összefüggő jogi szabályozás kimunkálása. A művelődési házak, a könyvtárak, a kultúraközvetítés és -terjesztés más intézményeinek egy része mindeddig megtartotta működőképességét. Ezek további megőrzése, illetve a veszélyeztetettek helyreállítása, megmentése állami-önkormányzati feladat is. Szorgalmazzuk és adókedvezményekkel kívánjuk ösztönözni a helyi önkormányzatok, a közcélú alapítványok, civil szerveződések, magánszemélyek és gazdasági társaságok közreműködését a kultúra támogatásában.

A tudományos és műszaki kutatások szabadságát és függetlenségét tekintjük természetes állapotnak. Támogatjuk a Magyar Tudományos Akadémia önállóságát, demokratikus szervezeti átalakulását.

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a jövőben is kitüntetett szerepet játszik az ország lakosságának tájékoztatásában, művelődésében, szórakoztatásában, a hatalom demokratikus ellenőrzésében. Az elmúlt két esztendő keserű tapasztalatai alapján abban látjuk a tárgyszerű, sokoldalú és pártatlan tájékoztatás biztosítékait, ha törvény függetleníti a közszolgálati hírközlő eszközöket a mindenkori kormánytól, politikai erőktől és erőviszonyoktól. A sajtószabadsággal összeegyeztethetetlennek tartjuk az állami sajtótulajdont.

FÜGGETLEN EGYHÁZAKAT, SZABAD HITÉLETET!

A lelkiismeret szabadsága egyaránt jelenti a vallásos emberek és a nem hívők szabadságát. Tiszteletben tartjuk az egyházak önállóságát: legyenek függetlenek az államtól és egyik párt oldalán se bocsátkozzanak politikai csatározásokba.

Nagyra értékeljük az egyházak szerepét a betegek, az idősek és az elesettek támogatásában, elismerjük tevékenységüket az oktatásban. Ehhez az egyházaknak is meg kell kapniuk a költségvetési hozzájárulást.

Fenntartás nélkül elfogadjuk az egyházak jogát a visszajuttatott ingatlanokhoz. Az a törekvésünk, hogy ez a folyamat minél gyorsabban, a társadalmi támogatottság és a tényleges egyházi tevékenység mértékében, a tárgyi, pénzügyi feltételek figyelembevételével, továbbá az eltérő érdekek összehangolásával menjen végbe. Az egyházakkal együttműködve kívánjuk érvényesíteni a gyakorlatban a lelkiismeret és a hitélet szabadságát, a hívők és a nem hívők békés együttélését.

A KÖZ BIZTONSÁGÁT!

Különösen fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok biztonságban érezzék magukat, családtagjaikat és javaikat. Az élet és az értékek védelme minden más feladatot megelőz. Ehhez nélkülözhetetlen a rendőrség létszámának növelése, szakmai felkészültségének és technikai felszereltségének javítása, valamint a személyi állomány anyagi megbecsülése.

Erélyes, de nem erőszakos rendőrségre van szükség. A közlekedés- és igazgatásrendészeti feladatok egy részét célszerű az önkormányzatoknak átadni, és felruházni őket olyan jogokkal, amelyek révén befolyásolhatják és ellenőrizhetik a rendőrség munkáját. A felsorolt változások csak akkor vezetnek eredményre, ha a társadalom támogatja és a különböző civil szervezetek segítik a közbiztonság ügyét.

TELJESEBB DEMOKRÁCIÁT, OLCSÓBB ÁLLAMOT!

Nincs és nem is lehet számunkra olyan politikai érdek, amelynek érvényesítése megelőzhetné a parlamentáris demokrácia értékeit. Következetesen védelmezzük a jogállamiság elveit, a demokrácia intézményeit, az emberi, a kisebbségi, a szociális és a kulturális jogokat. Szilárd polgári demokratikus berendezkedést akarunk. Ennek alapjait a szociális jogállam követelményeit kifejező, új alkotmányban kívánjuk összefoglalni.

A jelenleginél nagyobb szerepet szánunk a demokrácia közvetlen formáinak, az állampolgárok és közösségeik részvételének a döntésekben. A szociális partnerség követelményeinek megfelelően intézményesíteni fogjuk a társadalmi párbeszédet a törvényalkotás folyamatában. Meg kívánjuk teremteni a társadalmi felügyelet és ellenőrzés rendszerét a kormány által létrehozott közcélú alapítványok felett.

Érdemi szerepet szánunk az Országgyűlésnek a kormányzat ellenőrzésében, erősíteni kívánjuk a parlament politikaformáló jellegét. Jogszabályban kívánjuk kimondani a miniszteri felelősség érvényesíthetőségét.

Bővíteni kívánjuk a köztársasági elnök szerepét, szükségesnek tartjuk önálló feladat- és hatáskörének megteremtését. Javasoljuk megszüntetni az elnök alkotmányos helyzetének bizonytalanságait. Kezdeményezzük, hogy a legfőbb közjogi méltóságot az állampolgárok közvetlenül válasszák.

Elengedhetetlennek tartjuk a bírói függetlenség és a bírói hatalom önállóságának érvényesülését. úgy véljük helyesnek, ha a bírák maguk döntenek vezetőikről.

Takarékosabb, szakszerűbb, hatékonyabb kormányt, közigazgatást akarunk és ajánlunk. Gátat fogunk vetni az állami hatalom, a bürokrácia burjánzásának. Ezzel együtt növelni kívánjuk az állampolgárok és közösségeik, a civil szerveződések, az önkormányzatok szabadságát és felelősségét. Jelentősen megnyirbáljuk a bürokratikus kiadásokat: kezdeményezzük a kárpótlási hivatalok, a decentralizált kormányzati hivatalok, egyes minisztériumok felszámolását, illetve az apparátusok csökkentését. Felülvizsgáljuk a tárca nélküli miniszteri intézményt. Megerősítjük viszont az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a vám- és az adóhatóság szervezetét.

Pártsemleges, a kormányváltozásoktól független köztisztviselői karra van szükség, amely szakértelme és tisztessége révén érdemel társadalmi megbecsülést és anyagi elismerést. Végérvényesen szakítani kell a zsákmányszerző személyzeti politikával.

Célunk az állampolgárokat szolgáló önkormányzatok kialakítása. Ehhez kezdeményezzük az önkormányzati törvény módosítását. Indokoltnak tartjuk a polgármesterek közvetlen választását, a helyi népszavazások illetékességi körének bővítését. Meg kívánjuk szüntetni a köztársasági megbízott regionális intézményét, helyébe elegendő a kis létszámú megyei hivatal. Egyidejűleg erősíteni kívánjuk a választott megyei testületek szerepét.

Továbbra is kezdeményező szerepet fogunk betölteni a magyarországi kisebbségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítésében, a kisebbségi törvény következetes végrehajtásában. Támogatjuk, hogy létrejöjjenek a kisebbségi- nemzetiségi önkormányzatok és fordulat következzék be a kisebbségi oktatásban. Különös figyelmet fordítunk a cigányság ilyen irányú törekvéseinek támogatására.

A mainál kisebb, fokozatosan korszerűsödő honvédséget tartunk szükségesnek. Olyan fegyveres erőt, amelyet a társadalom tisztel és megbecsül, és amely az ország érdekeinek alárendelve, politikamentesen, jól képzett állománnyal ellátja hazánk védelmét. Miként természetes, hogy a honvédség szervezeti rendje szigorú fegyelemre, alá- és fölérendeltségi viszonyokra épül, akként várható el, hogy az emberi jogok csorbítatlanul érvényesüljenek soraiban. Különös figyelmet fordítunk a cigányság ilyen irányú törekvéseinek támogatására.

MEGBÉKÉLÉST SZOMSZÉDAINKKAL, MAGYARKÉNT ÉLNI EURÓPÁBAN!

Történelmi kiegyezést, megbékélést ajánlunk Magyarország szomszédainak. Külpolitikánkban nincs helye történelmi sérelmek emlékének, küldetéstudatnak, ideológiai megfontolásoknak. Készek vagyunk tisztázó vitákra és új kezdeményezésekre a jószomszédi viszony megalapozása érdekében. Kereskedni, és nem pereskedni akarunk.

Közép- és Kelet-Európa biztonságát és stabilitását a határok nemzetközi jogi megerősítésével és a nemzeti kisebbségek jogainak maradéktalan érvényesülésével látjuk megszilárdíthatónak. Nélkülözhetetlennek tartjuk a bizalom kölcsönös építését, a kétoldalú kapcsolatok és a regionális együttműködés fejlesztését, a határok zavartalan átjárhatóságát. Határozott, higgadt politikával kívánjuk szolgálni a határon túli magyarság jogainak maradéktalan érvényesülését, az európai normákkal összhangban álló autonómiatörekvéseit elfogadtatását. A nemzetközi fórumokon továbbra is fellépünk egy hatékony kisebbségvédelmi rendszer megteremtéséért.

A magyar gazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen külső erőforrások és piacok csak úgy biztosíthatók, ha Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. A csatlakozás hazai feltételrendszerét mielőbb meg kell teremteni. Szükség van Magyarország és a NATO kapcsolatainak további építésére, de az ország biztonságának nem a NATO-tagság az egyetlen lehetséges garanciája. Az Európai Unióhoz, valamint a NATO-hoz történő csatlakozás kérdéséről népszavazással kell dönteni!

*

A Magyar Szocialista Párt támaszkodik a nemzet ezerszáz éves múltjának legjobb hagyományaira, nemzetünk nagyjainak eleven politikai és szellemi örökségére, s arra a mai, kivételes történelmi lehetőségre, hogy a nép maga dönthet sorsáról. Szolgálni akarja a polgárokat és nem tőlük követel szolgálatokat. ígér, de nem ígérget.

Az itt közzétett politikai programmal összhangban kialakítottuk konkrét, részletes, szakmailag megalapozott elképzeléseinket, amelyek a kormányzati munka alapját adhatják. Ha bizalmat kapunk, nem csak azokra számítunk, akik ránk szavaztak, hiszen a következő évek feladatainak a megoldásához minden magyar polgár támogatására szükség lesz. A következő kormány nem kap száz nap türelmi időt, mert az ország helyzete haladéktalan cselekvést követel.

Társadalmi békét hirdetünk. A válság kezeléséhez közmegegyezés kell: világos megállapodás a kormány és a társadalom között az elérendő célokról, a terhek megosztásáról és az ellentételezésről, amelyet azok kapnak, akiknek érdekei sérelmet szenvednek. Megegyezés kell a nemzedékek között, amelynek értelmében a jelen generációi nem lesznek áldozatok a jövő oltárán, és a jövő generációi sem esnek a jelen áldozatául. Nem ígérhetünk mentességet az ifjúságnak a megpróbáltatások alól, de kiszámítható jövőt igen.

Csodát egyetlen kormány sem tehet. A szocialisták viszont megindítanák az országot a válságból kivezető úton és a kormányzati időszak végéig, 1998-ig túljuttatnák a nehezén. Tisztességes, szakszerű, higgadt és józan, az ország minden polgárát egyként emberszámba vevő kormányzást ígérünk, a legelesettebbek védelmét, a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság mérséklését, a korrupció visszaszorítását.

A szociáldemokrata értékek alapján álló demokratikus baloldal képes e célok elérésére. Ez a politikai erő képviseli egyszerre a demokráciát teremtő szabadságot, az igazságosságon alapuló esélyegyenlőséget és a testvériséget kifejező szolidaritást.

A tét óriási: sikerül-e a következő négy évben megalapozni az ország felemelkedését, vagy menthetetlenül lecsúszunk a harmadik világ színvonalára. A Magyar Szocialista Párt nem megváltást ígér, hanem megoldást ajánl.

A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT KONGRESSZUSA
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az iraki elnökkel találkozott Novák Katalin államfő
    Abdul Latif Rashid iraki elnökkel is találkozott pénteken Novák Katalin államfő, akinek személyében először látogatott magyar köztársasági elnök a közel-keleti országba.
  • Orbán Viktor Jeffrey Sachs közgazdásszal tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök és Orbán Balázs politikai igazgató pénteken a Karmelita kolostorban fogadta Jeffrey Sachs közgazdász professzort, a legnevesebb amerikai egyetemek oktatóját - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
  • A baloldal becsapta a magyar pedagógusokat
    A baloldal becsapta a magyar pedagógusokat, amikor azt állította, hogy a hatályos sztrájktörvény nem felel meg az alaptörvényben rögzített szabályozásnak - hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó