„Vesszen Trianon!” – képes beszámoló a trianoni megemlékezésről
A trianoni békeszerződés aláírásának 86. évfordulója alkalmából rendezett felvonulást a nemzetért több civil szervezet. Az eseményen, amelyen néhány százan vettek részt, többek között a Trianon Társaság, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai is képviseltették magukat.
2006. június 5. 11:47
Trianon 86. évfordulóján a Magyarok Világszövetsége a Szabadság téren Bandholz tábornok szobránál és a Szabó Ervin könyvtár előtt a Rothermere kútnál kezdte koszorúzással tiltakozó megemlékezését. A két helyszínről érkezők és az Erzsébet téren gyülekezők az Andrássy út-Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésétől vonultak tovább a Hősök terére, ahol a rendezvényen többek között felszólalt: dr. Dobos Attila, Nagy Ervin, Schuster Lóránt, Budaházy György, Kocsis Imre és Gyetvay György Gergely is. Az eseményen a Trianon Társaság, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Hun Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Kovács Imre Társaság, az Egyesült Magyar Ifjúság, a Lelkiismeret '88 Csoport, a Magyar Nemzeti Front tagjai képviseltették magukat.

Párizsban is tüntettek a magyarok

A rendezvény félperces néma főhajtással kezdődött, mellyel a 86 évvel ezelőtt történt eseményekre emlékeztek a résztevők. Gyetvay György Gergely, a Magyarok Világszövetségének fővárosi elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen ezekben a percekben Párizs utcáin több száz magyar tüntet Trianon ellen. Mint fogalmazott, roppant komoly rendőri kíséret követi őket a francia fővárosban, és tudomása szerint eddig egy embert vettek őrizetbe.

A trianoni diktátum egy olyan sebet ejtett Magyarországon, mely mára fekéllyé nőtte ki magát – hangsúlyozta Gyetvay, rámutatva: ma semmilyen pártpolitikai rendezvényt nem tartanak az országban Trianon kapcsán. A VMSZ budapesti elnöke magyar nemzet elleni cselekedetnek nevezte ezt, és a parlamenti politikusokról úgy fogalmazott: árulók. Hozzátette: éppen ezért szeretnének egy olyan összenemzeti hagyományt létrehozni, mely minden június 4-éhez legközelebbi vasárnapon felvonulást tart a nemzetért. „Most néhány százan vagyunk, de jövőre már több ezren leszünk” – figyelmeztetett.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a művi meddővé tétel Alkotmányellenessége miatt élőláncot kívánnak alkotni június 19-én este 6 órakor a Parlament körül. Az erre vonatkozó törvényt – mely akár egy 18 éves lánynak is lehetővé teszi a meddővé tételt – a nemzet irtására is alkalmasnak találó Gyetvay leszögezte: ehhez hasonló liberális egészségügyi törvény egész Európában nem található.

Igazságtalan diktátum

Kétségbeejtő igazságtalanság történt 86 évvel ezelőtt – húzta alá Kocsis Imre, a Lelkiismeret ’88 elnöke, rámutatva: nem békeszerződést írtak alá Trianonban, hanem egyoldalú diktátumot. Hozzátette: a magyarságellenes szerződés tíz pontban is igazságtalan. Kocsis a pontokat részletezve többek között szólt az Őrségről is, mely az osztrákok kérésre ellenére került Ausztriához, de megemlítette Pozsonyt és környékét is, melyről Benes azt állította, hogy több évszázadra visszavezethető szlovák város. Kitért Erdély elcsatolására is, melynek területe nagyobb, mint a megmaradt Magyarországé.

„Szakszerűtlenül meghúzott határokról döntöttek 86 évvel ezelőtt, és a mai Magyarország területén egy életképtelen terület maradt” – húzta alá. Hozzáfűzte: tudatosítani kell magunkban, hogy a magyarságnak küldetése van. A hitet kell táplálni magunkban, hogy alkalmassá válhassunk ismét a Kárpát-medencei népek vezetésére.

Negyed óra alatt veszett el Magyarország

Dobos Attila, a Nemzetőr című lap főszerkesztője beszédében arra emlékeztetett, hogy az emberek sírtak a trianoni békediktátum aláírása után. Magyarország halálos ítéletét írták alá aznap, miközben az egész ceremónia nem tartott tovább tizenöt percnél – jegyezte meg. Kiemelte, a szomszédos országok követei már hónapok óta jelen voltak a tárgyalásokon, ám Magyarország ez idő alatt a Tanácsköztársasággal volt elfoglalva.

„Budapest megtagadta múltját, mikor május 1-én vörös posztóval takarta le a Hősök terét” – hangsúlyozta Dobos Attila, aki szerint a Szent Korona jogrendjét kellene visszaállítani Magyarországon, mert mint fogalmazott, akkor volt utoljára rend a hazában. Az I. világháborús helyzetre utalva kijelentette: Károlyi hadsereg leszerelése csak tovább rontotta addig is gyenge pozícióinkat, hiszen a szomszédos ellenséges államok katonái puskalövés nélkül foglalhatták el az egész országot. A románok harc nélkül jutottak el a Hősök terére – jegyezte meg, kiemelve, a trianoni diktátum által elvett területeket lényegében már akkor elvesztettük.

Dobos arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek a tragédiának mi vagyunk az örökösei. „Csak rajtunk múlik, mi lesz ebből az országból” – állította, arra emlékeztetve, hogy nem a nép akarata volt Trianon. Magyarország élni akar és élni is fog – zárta gondolatait.

  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó