Csomaghatások 3. - gondola hírösszefoglaló, 31.hét
2006. augusztus 6. 22:31

A hét legfőbb eseményei voltak a csomaghatások eluralkodása, amelyek egyre súlyosabban terhelik meg a lakosság pénztárcáját. Miközben a milliárdos baloldali parvenü már menekíti vagyonát kifelé az országból.

Azután jellemző esemény az államfő elleni politikai és médiaorientálás felerősödése, mert Sólyom László a totális politikai, morális és intellektuális leépülésben lévő pártokkal és politikusokkal szemben alkalmazza a minőség vétóját. (Különösen kínos ebben a leépülési folyamatban, amikor a média kontraásza, Aczél Endre abban a szerepben próbálja elmarasztalni az államfőt, amelyet mint magára valamit is adó médiaszemélyiségnek, magának kellene gyakorolnia!)

Jellemző esemény a gazdaság, a munkakultúra gyorsuló leépülése, amit a Combino-ügy testesít meg. A teljes cserére megérett, illetve tízezres nagyságrendben pótlásra szoruló magyar járműpark és tömegközlekedési infrastruktúra a magyar metro, a vasút, az autóbusz, troli stb. gyártás pusztulásba kergetése után külföldről 25 éves, használt villamosokat, tíz éve raktárban álló mozdonyokat, most pedig fejlesztés alatt álló, kipróbálatlan, csontvázvillamosokat vásároltunk. A kváziolcsó vétel után minden alkalommal további milliárdokat kellett fordítani a magyar viszonyokra alkalmatlan járművekre. Közben az évszázados magyar járműgyártó munkakultúra és magyar munkahelyek ezrei szűntek meg!

A csomaghatások legújabb változatában már az a magyar társadalom jelenik meg, amelyik a délamerikanizáldás mélyebb válságtípusának felel meg. Más, korszerűbb megközelítés szerint, Magyarország a globalizációban a kizárólag fogyasztóvá válás útjára került. Olyan ország lett, amelyet az elektronikus marketinges keresőgépek mint potenciális vásárlót és fogasztót keresnek, a magyarok pusztán adatokká váltak az interneten, akikre rá lehet sózni valamit. Ma már nincs a termelésnek egyetlen olyan területe, nincs egyetlen olyan magyar termék sem, amellyel ne állna szemben nagyobb importarány. És ebben a helyzetben fejti ki hatását a Gyurcsány-csomag, amelynek következményeiről a tájékoztalan társadalomnak, a csak fogyasztó szegfűs nyugdíjasnak fogalma sincsen. A felelősséget elutasító tömegeket pedig az a kevés magyar cipeli a hátán, akik termelnek, többet termelnek, mint fogyasztanak, s azokra, akik magukra vállalva a társadalmi újratermelés terheit, gyermekeket nevelnek.


Csorba József: A hitelességromlás megáll?!

A legújabb és egyik legjellemzőbb tájékoztatási eseménye napjainknak, ahogy a gazdaságkutató intézetek jelentései megjelennek, mert abban a gazdaságkutató intézetek szakmai jelentése és az arról szóló médiaközlemény közötti tartalmi megfelelés mind jobban távolodik. A jelentés szövege és tényszámai egyre szikárabbak, a közreadott tájékoztatásban pedig egyre több luft. A tájékoztatási buborék a hamis várakozások, vagy a lehetne/lesz-fordulatok becsempészésével tágul egyre jobban. Amikor a szóban forgó intézet jelentését annak egyik kutatója adja közre, arról lehet tudni, hogy független és/vagy mérsékelt, konzervatív szakember, vagy a baloldal, esetleg direkt módon az MSZP embere, aki a legjobban szidolozott változatot adja közre. Amikor viszont a média adja közre valamelyik kutatóhely jelentését, a tartalom egészen messze távolodik el a jelentésben lévő szikár tényektől. Ilyen megfontolások után értékelhetjük a GKI-Erste Bank aktuális előrejelzését.

A forint meglehetősen érzékenyen reagál a bel- és külföldi hírekre, gyengülése azonban megállt, sőt tendenciájában erősödni kezdett, mert a GKI-Erste előrejelzés szerint „a pénzügyi befektetők bizalma a reformok világosabbá válása, a konvergencia-program EU-nak való augusztus végi benyújtása, az ősztől kedvezőbbé váló államháztartási adatok, egy szigorú 2007. évi költségvetés elfogadása esetén” (!) fokozatosan erősödni fog. Magyarország megítélésének markáns javulására azonban csak jövőre, a több hónapon át látványosan csökkenő deficit tényének ismeretében lehet számítani. A GKI elemzésre alapozott jelentés szerint júliusban stabilizálódott a helyzet, amiben szerepe volt a kiigazító törvénycsomag parlamenti elfogadásának, a jegybanki kamatemeléseknek, a kissé javuló nemzetközi pénzügyi helyzetnek. /MTI, piacesprofit.hu/

A jelzés értéke: mérés és minősítés

A valóságos helyzetünkkel, a hiteles statisztikákkal kapcsolatos mai gondjaink közepette érdekes fejlemény a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja, Oblath Gábor és az általa megvitatottak, Matolcsy György Veszélyben a növekedés című írása, illetve a Bod–Mellár–Vukovich szerzőhármas által jegyzett „fehér könyv” hivatkozásokban kibontakozott vita. Oblath polemizáló fellépése az általa vitatottak azon állítására reflektál, miszerint „…az elmúlt évek 4 százalék körüli GDP-növekedése a nemzeti jövedelemnek csak 2 százalékos bővülését hozta.” Oblath hajlandó felvállalni, hogy a makrogazdasági jövedelem különböző indikátorainak átlagos reálnövekedése az elmúlt években – 2001–2005 között – nagyon közel állt egymáshoz… Oblath tényként kezeli, hogy a GDP 4,2 százalékos évi bővülése mellett a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 4 százalékkal emelkedett, a cserearány-változással korrigált GDP (a bruttó hazai reáljövedelem) 4,1, a hasonlóan korrigált GNI pedig 3,9 százalékkal nőtt. Azonban ezeket az arányokat elfogadni, csak akkor lehet, ha valaki feltétlenül megbízik az ezeket a mutatókat képező részszámításokban. Oblath tudja, hogy egyes években nagyobb különbségek is előfordultak (különösen tavaly, amikor a GDP reálnövekményének 30 százalékát vitte el cserearányaink romlása), ám e mutatók összehasonlításakor csak több év átlagát érdemes vizsgálni. S ha így tekintjük, az eltérések elhanyagolhatók, különösen, ha figyelembe vesszük a mutatók számszerűsítésével kapcsolatos statisztikai és módszertani bizonytalanságokat.

A GDP és a GNI közötti rés misztériuma

Oblath azt írja, hogy a hazai GDP és GNI között a terjedelemben, nem pedig a növekedés ütemében jelentős az eltérés. A 2001-2005 közötti időszak átlagát tekintve a GNI szintje – a nem rezidenseket illető nettó jövedelem arányának megfelelően – közel 6 százalékkal volt alacsonyabb, mint a GDP. Nemzetközi összehasonlításban ez igen nagy különbség, de korántsem példa nélküli, és a tapasztalatok szerint önmagában nem gátolja sem a termelés, sem a nemzeti jövedelem gyors felzárkózását. A hazaihoz hasonló GNI/GDP arány jellemzi Cseh- és Észtországot (ezekben az államokban mindkét mutató szerint igen gyors volt a gazdasági növekedés az elmúlt években). Bár Írországban a GNI 15 százalékkal marad el a GDP-től, Európában mindkét adatot tekintve ebben az országban volt a leggyorsabb a bővülés az 1980-as évek közepe óta.

Jól mérünk-e?

Oblath Gábor írja. A „fehér könyv” a sejtelmes Jól mérünk-e cím alatt tárgyalja a makrogazdasági jövedelem számait, s azt sugallja, hogy a GDP rosszul, ellenben a nemzeti, illetve a hazai jövedelem jól méri a makrogazdaság teljesítményét. Ezzel a sugallattal szemben érdemes hangsúlyozni: mindegyik mutató egyformán jó, ha jól számolják ki, és felhasználója ismeri azok közgazdasági jelentését, továbbá statisztikai korlátait. A „fehér könyv” szerzői azonban félreértették a nemzeti jövedelem jelentését. Azt írták: „…nem kizárólag érzéki csalódás miatt nem érezni a gazdaság gyors ütemű növekedését, hanem mert a reál nemzeti jövedelmünk ma valóban alacsonyabb szintű és kisebb dinamikájú, mint amit a leginkább használt mutatószám (a GDP) állít.” A szerzők szerint a „nemzeti jólét ügyeiről” a nemzeti jövedelem mutatói adnak hű tájékoztatást. A fogyasztó szempontjából tekintett „jólét ügyének” alakulásáról inkább a háztartási fogyasztás adhat kifejezőbb makrogazdasági szemléletű tájékoztatást, amelynek reálértéke 2001 és 2005 között átlagosan 5,6 százalékkal növekedett. Ehhez képest a fogyasztók számára milyen pótlólagos információt kínál, hogy időközben a GDP 4,2 százalékos bővülését a cserearány-változással korrigált GNI 3,9 százalékos növekedése kísérte? Talán azt, hogy a bekövetkezett fogyasztásnövekedés még annál is (kissé) megalapozatlanabb volt, mint ami a GDP-bővüléssel való összehasonlításból következik? A „fehér könyv” szerzői nem teszik világossá véleményüket. /vg.hu/ Ma a szakértők (legyenek közgazdászok vagy statisztikusok) nem mernek szembe nézni azzal a ténnyel, hogy a mai magyarországi gazdasági állapotok között a ténylegesen működő munkahelyek, a megtermelt érték, valamint a külkereskedelmi forgalomban realizált termelési érték számai nem fogadhatók el hitelesnek. E ténnnyel csak akkor szembesülünk, amikor külföldi szakemberek egyszerűen hihetetlennek találják, hogy 1987-2006 között nem tudtuk megduplázni sem a termelésünket.




GAZDASÁG: reményfutam konvergenciaprogrammal

Valamennyi háztartás elkölthető jövedelmére kedvezőtlenül hat és kiadásait növeli a kormányzat Új egyensúly programja. A PM szakértői által készített hatástanulmány szerint is a legszegényebbek jövedelme 1, a legmódosabb rétegé 4 százalékkal csökken.

Csomaghatások: az eredmények összementek?!

"Ahhoz a nagy többséghez tartozom, akik úgy gondolják, hogy csalódás ez a csomag." – nyilatkozza Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. A bankvezér szerint "rövid távon a költségvetési pozíció remélhetőleg javul, de ... az intézkedések rontják a gazdaság hosszú távú versenyképességét és a goodwill-elemeket, ti. hogy a gazdaság szereplői mennyire tartják kiszámíthatónak az államot, mennyire bíznak benne." Felcsuti szerint az árfolyam jelenlegi alakulása nem számít stressz-szintnek, 300 forint körüli euró-árfolyamnál az lenne. Viszont lesz keresletcsökkenés, mivel lassulni fog a lakossági hitelpiac, de azt remélik, hogy nem a meglévő hitelek romlásával jár együtt, mert az dupla veszteség lenne. A reálgazdaságnak az a jó, ha minél hamarabb bevezetik a közös fizetőeszközt. Mivel a bankok reálgazdaságból élnek, számukra a csúszás hosszú távon negatív. Mivel azonban a bankok folyó bevételek szintjén keresnek belőle, rövid távon jól járnak az esetleges halasztással.

Miért rossz a Gyurcsány-csomag?

Felcsuti mondja: Ahhoz a nagy többséghez tartozom, akik úgy gondolják, hogy csalódás ez a csomag. Mind tartalmilag, mind kommunikációjában hibásnak tűnik és ezért is volt rossza fogadtatása a piaci szereplők között. Rövid távon a költségvetési pozíció remélhetőleg javul, de azt gondolom, hogy az intézkedések rontják a gazdaság hosszú távú versenyképességét és azokat a goodwill természetű elemeket, mint hogy a gazdaság szereplői mennyire tartják kiszámíthatónak az államot, mennyire bíznak benne. Meggyőződésem, hogy a kormányzati intézkedések megnövelték a befektetők által elvárt hozamot, azaz a magyar gazdaság számára rendelkezésre álló tőke ára lényegesen emelkedett. Mi a véleménye a magyar bankokat sújtó extra adóról? A szakmának minden oka megvan a tiltakozásra, megítélésem szerint ez egy erőteljesen diszkriminatív intézkedés, sem erkölcsi, sem pénzügyi okokkal nem lehet alátámasztani. A kamatadón ugyanakkor nincs vita, elvileg elfogadjuk, nézetkülönbségek korábban is csak a konkrétumokkal voltak, magas inflációs környezetben szakmai aggályokat vetett fel a bevezetése. Ezért amikor tavaly, alacsony infláció mellett szó volt róla, a bankszektor elfogadta ezt az intézkedést. A legnagyobb probléma azonban az, hogy 2007-es kamatadóra készültünk, amelyhez IT és egyéb fejlesztések szükségesek. /1/

Kevesebb lesz a dolgozó nyugdíjas

Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület szerint a megszorító intézkedések következtében évi százezer forintos kieséssel számolhatnak a nyugdíj mellett dolgozó idősek. Az emelkedő adóterhek miatt sok idős fel fog hagyni a vállalkozással. Az adótanácsadók egyesülete szerint az utóbbinak kicsi a valószínűsége. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesülethez érkezett tájékoztató adatok szerint a 300 ezer vállalkozó nyugdíjas számára átlagosan legalább évi százezer forint veszteséget jelentenek az ősszel bevezetésre kerülő új adó és járulékterhek. A nem vállalkozóként dolgozó nyugdíjasokat pedig újból 4 százalék egészségügyi járulék terheli majd. A nyugdíjas egyesület kapott jelzéseket arra nézve, hogy az emelkedő adóterhek miatt sok idős fel fog hagyni vállalkozásával és a nyugdíj melletti munkával. /2/

A Gyurcsány-csomag nem segít

Amíg Magyarország gazdasága nem lesz versenyképes, nem érdemes bevezetni az eurót - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden Budapesten, azon az emlékkonferencián, amelyet a jegybank a forint bevezetésének 60. évfordulója alkalmából rendezett. Járai szerint az elmúlt évek gazdasági rombolását be kell fejezni, de erre a Gyurcsány-kormány legutóbbi intézkedései, a parlament által is elfogadott megszorítások nem alkalmasak. Úgy véli, az intézkedések nem abba az irányba vezetik a gazdaságot, hogy javuljon a versenyképesség. A jegybank elnöke emlékeztetett arra, hogy a forint 60 évvel ezelőtti, 1946. augusztus 1-jei bevezetése sikeres volt, lehetővé tette a gazdasági stabilizációt, de egyúttal előrevetítette a kommunisták gazdasági rémuralmát. /3/

Sokba kerül

Legutóbb a Morgan Stanley regionális szolgáltató központjának Budapestre hozását jelentette be nagy csinnadrattával Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, és ígérete szerint a pénzügyi, informatikai és egyéb üzleti háttértevékenységet végző, újonnan nyíló központok sorának az idén még nincs vége. Ma 26 ilyen centrum működik Magyarországon, amit tucatnyi egyéb, multinacionális hátterű szolgáltató központ egészít ki. Ezek csak az utóbbi két évben több mint 4.500 új munkahelyet hoztak létre. A hazai megjelenésükkor több oldalról is kedvezményekkel és támogatásokkal dédelgetett központok a kiigazító adócsomag hatását igencsak megérezhetik. A bérköltségek magasan tartása és a szeptember 1-jétől bevezetendő extra adóterhek természetesen nem csak nekik fájnak. A jelek szerint a magyar gazdaságpolitika fókuszában álló szolgáltató központoknak e tárgykörben is kiemelt figyelem jut az érintett minisztériumokban. Úgy tudjuk, az utóbbi hónapokban több érintett vállalat is felkereste a pénzügyi és a gazdasági tárcát avval, hogy a növekvő bérköltség, a minimumadó és a szolidaritási adó aránytalanul terheli meg a szektort. Esetükben ugyanis az összköltség több mint felét a bérköltség teszi ki, amit nem vesz figyelembe a minimumadószabályozás, ráadásul a szolidaritási adóban nem érvényesíthetők az egyébként jelentős összegeket kitevő fejlesztési adókedvezmények. A probléma megoldásaképpen nyilván nem merülhet fel a szóban forgó adóterhek csökkentése esetükben - ez ismét diszkriminatív lépés lenne -, sokkal inkább a támogatási rendszer átalakítása, régiós szinten való versenyképesebbé tétele. Ma a szolgáltató központoknak juttatott állami támogatás mértéke rendszerint a beruházási érték 30-40 százalékát teszi ki. /4/

Segítséget várnak

Több mint egymillió ember jogosult a támogatásra. Ladányi János szociológus szerint az ellentételezés nem a legszegényebbeken segít. Már érvényesek az új energiaárak, a kevesebbet fogyasztóknak 25 százalékkal többet kell fizetniük a gázért, és annak, aki évente 3000 köbméternél többet használ, több mint 35 százalékkal lesz magasabb a számlája. A fogyasztástól függően nő az áram ára is. Legnagyobb mértékben az úgynevezett éjszakai áram tarifája emelkedik, de az átlagos drágulás is 14 százalék felett van. A földgáz és az elektromos áram árának emelkedése a legnagyobb terheket a legrászorultabbakra, a nagycsaládosokra, a nyugdíjasokra és a súlyosan fogyatékos személyek családjára róna. Őket hivatott segíteni a szociális alapú kompenzációs rendszer, amely az áremelésekkel együtt lép életbe. Szándék szerint azokat segíti, akik élethelyzetükből fakadóan nem képesek a fogyasztási szokásaikon változtatni, de nincs is a többletterhek viseléséhez pénzük. Ők a helyi önkormányzatoknál igényelhetik a kompenzációt. A legalább három gyereket nevelő nagycsaládok közül azok kérhetnek támogatást, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem nem több az öregségi nyugdíj duplájánál, vagyis 51 600 forintnál. Egyedülállók esetében ez az összeg nem haladhatja meg a legkisebb nyugdíj háromszorosát. /5/

A Gyurcsány-csomag kiütötte a lakáspiacot

A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az AL Holding felmérésében megkérdezett ingatlanos cégek 80 százaléka szerint a kormány megszorító intézkedései 2006-ban hátrányosan érintik a lakáspiacot, és 75 százalékuk szerint 2007-re sem túl derűsek a kilátások A fővárosi ingatlanpiaci index mínusz 17,6-re esett vissza a plusz-mínusz 100-as skálán a második negyedévében. Az index, amely a kereslet és kínálat viszonyát, a piaci szereplők jövőbeli terveit és várakozásait jellemzi, az ingatlanpiaci kilátások némi romlását jelzi az áprilisi felméréshez képest, de a 2005-ben mért értékeket meghaladja. A felmérés szerint 2006. áprilisához képest, amikor 75 ezer háztartás biztosan új otthont akart vásárolni, júliusban már csak 38 ezer háztartás számolt be ugyanerről a tervről. A GKI piaci folyamatok alapján szakértői prognózisában 2006-ra 38-40 ezer új lakás átadását jelzi előre. A felmérés alapján - amely az Ingatlan és Befektetés című szakfolyóirat szakmai támogatásával készült - a lakáspiac kínálati oldalának várakozásai nem romlottak számottevően az előző negyedévhez képest. Azonban a négy fő ingatlanpiaci szegmens, a lakáspiac, az irodapiac, az üzlethelyiségek és a raktárpiac közül, a lakóingatlan fejlesztők kilátásait jelző index van a legmélyebb ponton jelenleg. Ez az érték a plusz-mínusz 100-as skálán mínusz 50 környékén van. /6/

Nem jön a pénz az ablakcseréhez

A tavasszal benyújtott energiatakarékossági pályázatok mintegy kétharmadát visszadobja a gazdasági tárca, mert elfogyott az erre szánt egymilliárd forint, a mintegy 9 ezer pályázó közül így csak az első 3 ezer számíthat a vissza nem térítendő támogatásra. A hagyományos építésű házak fűtésének korszerűsítésére, az utólagos külső falszigetelésekre, a nyílászárók cseréjére, illetve a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések telepítésére igényelhető pénzekre március közepén hirdette meg a pályázatot a szaktárca, a beadványokat március utolsó napjától lehetett benyújtani, de április 10-én az óriási túljelenkezés miatt már le is állították a pályáztatást. /7/

Adótanácsadás

A pénzügyi tárca honlapján július közepe óta lehet kérdezni a tárca szakértőit adózási kérdésekben, melyeket eddig csak magán emailekben válaszoltak meg. A kérdések között a szeptember 1-jétől élő minimum járulékalap volt az egyik slágertéma. A PM online jogszabály-magyarázatai nem tekinthetőek jogi ügyekben hivatkozható értelmezhető állásfoglalásnak. A kérdések között a szeptember 1-jétől élő minimális járulékalap az egyik slágertéma. A PM közlése szerint a kedvezményes járulékot az egyéni vállalkozó előzetes bejelentés után, a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után köteles megfizetni. Amennyiben a foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimális járulékalapot és a foglalkoztató nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A minimális járulékalap a tb-járulékra, az egyéni egészségbiztosítási és az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozik, az szja-előleget a ténylegesen kifizetett összeg alapján kell meghatározni. /8/

Pénzhiány miatt halasztják a műtéteket.

Az összes tervezhető gerincimplantátum-műtétet elhalasztják az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben, az Országos Gerincgyógyászati Központban pedig az operációk mellett más beavatkozásokat is kénytelenek későbbre tolni. Az ok: pénzhiány. Az Országos Idegsebészeti és Tudományos Intézetben évente 300 gerincimplantátumos műtétet végeznek. Az idén azonban csak valamivel több, mint a felét fogják. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított keretet az intézet már kimerítette. "A mi forgalmunkat figyelembe véve - hangsúlyozni szeretném, hogy a sürgős műtéteket azokat megcsináljuk még akkor is, hogyha ez az intézetnek pillanatnyilag veszteséget jelent; itt a halasztható és a tervezhető műtétekről van szó - és előrevetítve a hátralevő négy hónapra, ez olyan 120-130 beteget jelenthet" - nyilatkozta Nyáry István, az intézet főigazgatója. Nincs egyedül OITI ebben a kérdésben. Az Országos Geringyógyászati Központ is hasonló nehézségekkel küzd. Náluk egyes információk szerint 800 betegről van szó. Egyes kórházakban már jóval hamarabb elfogyott a keret, ezért a két intézménynek jelentősen megnőtt a forgalma. /9/

Adóköteles lesz a minimálbér is

Megszűnik a minimálbér adómentessége: és ugyanaz a kormányzó koalíció adóztatja meg ismét a legkisebb kötelező keresetet, amelyik valamivel több mint négy éve - a parlamenti választási versenyben tett ígéretéhez híven - adómentessé tette azt. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a múlt év végén létrejött megállapodás értelmében havi 62.500 forint a minimálbér mértéke, amelyet az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás tesz lényegében adómentessé. (Egészen pontosan: még a havi 63.000 forintos kereset után sem keletkezik nettó módon személyi jövedelemadó-bevétele az államháztartásnak.) Előbbi - jövedelemhatártól függő - maximális mértéke havonta kilencezer, míg utóbbié 2340 forint. Ezek az ominózus minimálbér után fizetendő 18 százalékos személyi jövedelemadót (havi 11 250 forintot) gyakorlatilag lenullázzák, így a munkaviszonyban levő, minimálbéren bejelentett magánszemély azt érzékeli, hogy a bére után nem kell szja-t utalnia az államkasszába. (A minimálbértől különbözik az idén életbe lépett, a középfokú, illetve a felsőfokú végzettségűekre vonatkozó bérminimum.) A Pénzügyminisztérium illetékesei több ízben is elmondták, hogy jövőre az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás rendszere "befagy" az OÉT-ben született megállapodásnak megfelelően emelkedő minimálbér mellett. Ezt támasztja alá az is, a nemrég kihirdetett adótörvény-módosítások az szja-tábla terén csak a felső kulcs belépésének határát tolták ki, ám az adójóváírást nem igazították a növekvő legkisebb kötelező keresethez. Mindezek azt vonják maguk után, hogy a 2007-től 65 500 forintos havi minimálbér teljes adómentessége megszűnik: a 11 790 forintos szja-ból 11 340 forintnyi részt ellensúlyoz a kétfajta jóváírás. /10/

A kormány fosztogatni kezdett?!

A kormány "fosztogatni" kezdte a minisztériumok elkülönített, úgynevezett államháztartási tartalékát, mert az általános tartalék nagy részét már elköltötték az év első hét hónapjában. Csak júniusban 16,5 milliárd forint sorsáról döntött a kormány, így az eredetileg 37,5 milliárd forintos tartalékból alig 7,7 milliárd maradt a következő hónapokra. Az általános tartalékot elvileg az előre nem látható kiadásokra különítik el a költségvetésben, ám a gyakorlatban ez a keret a kormány házipénztáraként funkcionál. A kormány az első fél évben 13,2 milliárd forintot költött el különböző célokra, ezek közül mindössze 4,4 milliárd forint volt valóban előre nem látható kiadás. Ezt a pénzt zömmel a madárinfluenza és az árvizek elleni védekezésre fordították a minisztériumok. Az egyéb kiadások miatt, amelyek fontosak ugyan, de nem tartoznak az előre nem látható kategóriába, a féléves keret hamar kiürült. /11/

Drágultak a kocsik, csökkentek az eladások

Pangó szalonok és folyamatosan változó árlisták jellemzik a júliusi forgalmat, melyet csak az olcsóbb euróval számolt akciós modellek mozgatnak meg. Jól jártak azok, akik az első fél évben vettek új autót, mert még alacsonyabb (olcsóbb euró alapján kalkulált) árat kellett fizetniük. Júliusban 3-5 százalékkal drágultak a modellek, és nem is maradt el ennek a hatása: az első hat hónapban még kismértékben emelkedtek, júliusban viszont már jelentősen estek az autóeladások Magyarországon. Az utolsó hónapban 14 632 új személykocsi kelt el, ami 18 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A forgalomba helyezett új autók száma pedig 110 ezer volt az első hét hónapban a JATO adatai szerint, ez háromszázalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest. Az eddigi eredmények és a kereskedői előrejelzések alapján éves szinten biztosan nem jön össze a 2005-ös 202 ezer darabos értékesítés, ráadásul a személyautók drágulása nem áll meg a forint gyengesége miatt. Egy év alatt átlagosan csak 1,1 százalékkal drágultak az új autók. Ez nagyrészt az áfakulcs 25-ről 20 százalékra való csökkenésének tudható be, ami így a regisztrációs adó emelését is ellensúlyozta. Ekkor az EU-ban a magyar piacon lehetett legolcsóbban új autót vásárolni. Az idei első fél év tapasztalatai alapján azonban a korábbinál nagyobb mértékű áremelkedésre lehet számítani. Különösen a kiskategóriában érezhető ez, ahol eddig is inkább a finanszírozásból éltek a szalonok - mesterségesen alacsonyan tartott, olykor kétmillió forintnál olcsóbb modellekkel csábították a vevőket. Az importőrök viszont már nem bírják, és folyamatosan leépítik a támogatásokat. /12/
1. "Csalódás ez a csomag" - Beszélgetés Felcsuti Péterrel. portfolio.hu nyomán
2. Kevesebb lesz a dolgozó nyugdíjas? Moldoványi Tibor, mno.hu nyomán
3. Járai: a Gyurcsány-csomag nem segít. MTI, gondola.hu
4. Sokba kerülnek a szolgáltató központok. NOL, Böröcz Petra nyomán
5. Segítséget várnak a számlák kifizetéséhez. NOL, Agyagási Edit nyomán
6. A Gyurcsány-csomag kiütötte a lakáspiacot. Privatbankar.hu nyomán
7. Nem jön a pénz az ablakcseréhez. NAPI Online nyomán
8. Elveszi az adótanácsadók kenyerét a PM? NAPI Gazdaság nyomán
9. Pénzhiány miatt halasztják a műtéteket. HírTV rsoe.hu nyomán
10 Újra adóköteles lehet a minimálbér. VGO, ma.hu nyomán
11.A kormány "fosztogatni" kezdett. (Magyar Hírlap) vg.hu nyomán
12.Drágultak a kocsik, csökkentek az eladások. NOL, Boros Jenő nyomán

Gazdaságpolitika a hét elején

A GKI-Erste Bank előrejelzés kutatói szerint az egyre inkább világossá váló reformok, az euróbevezetési program augusztus végi benyújtása, az ősztől - várhatóan - kedvezőbbé váló államháztartási adatok és egy szigorú 2007. évi költségvetés elfogadása kedvezően hat az ország megítélésére. Igaz, érezhető javulásra azonban csak jövőre, a több hónapon át látványosan csökkenő deficit tényének ismeretében lehet számítani. Miután a hitelességéből évek óta folyamatosan vesztő költségvetési és monetáris politika iránt júniusban tovább csökkent a bizalom, júliusban stabilizálódott a helyzet. Ebben szerintük szerepe volt a kiigazító törvénycsomag parlamenti elfogadásának, a jegybanki kamatemeléseknek, a kissé javuló nemzetközi pénzügyi helyzetnek. A GKI úgy véli: az államháztartás hiánya idén a GDP 8 százaléka körül várható. Az infláció az első hónapok gyors esése után a nyáron 2,5-3 százalék között lesz, majd ősztől meredeken emelkedik, s decemberre eléri az 5 százalékot - jósolják. Az élelmiszerek ára éves átlagban mintegy 7 százalékkal emelkedik, a tartós fogyasztási cikkeké viszont 3-4 százalékkal csökken. Az év egészében 3 százalék körüli átlagos reálkereset-emelkedést várnak. Az I. félévi 5 százalék körüli dinamika azonban szerintük a II. fél évben 1-2 százalék körüli ütemre lassul. Ez részben a bérjárulékok emelésének, részben az ismét gyorsuló áremelkedésnek lesz a következménye. (NOL, piac-profit.hu, MNO, mti/napi.hu, vg.hu nyomán)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés a hét elején

A hétfői követő tájékoztatás szerint a tőzsdeindex 22.160 pontig jutott, 13,6 milliárd forint forgalom bonyolódott. Az euró 270-272 a dollár 213-214 forintos árfolyamot ért el. Az értékpapír-piacon az egy éves átlagos referenciahozam 7,65, a napi bankközi kamat 6,00 százalékot ért el.

Augusztustól havi két-háromezer forinttal nő egy átlagos háztartás energiaszámlája. A földgázárak emelkednek a legnagyobb mértékben, az átlagos drágulás 27 százalékos, míg az áramnál 14,5 százalékkal srófolta feljebb a tarifákat a kormány. A távhőszolgáltatás díja pedig 18 százalékkal nő augusztus elsejétől. Az igazi feketelevest azonban csak jövőre tálalják, amikor a világpiaci szinthez igazítják a díjszabást, és drasztikusan szűkítik a támogatottak körét. A lakosságnak is meg kell barátkoznia azzal, hogy az állam kivonul a már-már alanyi jogként értelmezett támogatási rendszerből, "rászabadítja" a világpiaci árakat a fogyasztókra. Jelenleg ugyanis ennek csupán hatvan százalékát fizetik a magyar háztartások. Emiatt januárra várható az újabb áremelési hullám, legkevesebb tíz, de inkább harminc százalék körüli tarifaemeléssel. Ezzel lassan el is érnénk százforintos gázhoz és az ötvenforintos áramhoz. Az energiapiac teljes liberalizációja a következő, 2007 júliusára időzített lépés. Az évi 150-170 milliárd forintot felemésztő gázár-támogatási rendszer gyökeres reformját februárra ígéri a kormány. A cél, hogy az alanyi jog helyett a színtiszta rászorultság érvényesüljön. A tervek szerint jövőre a tömbös rendszer megszűnik, s az első elfogyasztott köbméter gáztól az utolsóig egyentarifát számítanak fel. Az áramnál is "kimúlik" a 2004-ben feltámasztott tömbös rendszer, ugyanis semmilyen épkézláb magyarázat nincs arra, hogy az 1320 kilowattórás éves fogyasztásig az egységár miért alacsonyabb 1,4 forinttal, mint felette.

A KSH legfrissebb adatai szerint az ipari termelői árak 2006 júniusában az előző hónaphoz viszonyítva csaknem két és fél százalékkal, 2005 júniusához képest kis híján nyolc százalékkal nőttek. A tájékoztató alapján a belföldi értékesítési árak egy hónap alatt 0,8, éves összehasonlításban 7,7 százalékkal lettek magasabbak. A változást elsősorban a gyengülő forint okozta. A forint egy hónap alatt az euróhoz képest több mint három és fél százalékkal, a dollárhoz viszonyítva több mint négy és fél százalékkal gyengült.

A követő tájékoztatás szerint keddre a tőzsdeindex 22.594 pontig jutott, 19,7 milliárd forint fogalom zajlott. Az árfolyamot a 272-272,40 forintos euró és a 213-213,40 forintos dollár határozta meg. Az állampapír-piac átlagos éves hozama 7,60 százalék, az egynapos kamat 6,79 százalék körül alakult. (mti/napi.hu, vg.hu, Stop!, privatbankar.hu nyomán)

Gazdaságpolitika a hét közben

Az általános drágulás (melyet a termelési ár alatti értékesítésű külföldi bóvli áruval mérsékel a rezsim) mellett jelentős munkahelyvesztés (megszűntetés) kezdődik. Az állami munkahelyek megszűnése körüli zűrzavarban a versenyszektorban is tömegesen küldik el a dolgozókat. Szakértők most 60-100 ezer fős állomány elbocsátását valószínűsítik, 50-60 ezer munjkahely megszűnik. Az ősz lesz az igazságosztó.

A külkereskedelmi termékforgalom az elképesztő 978,5 millió eurós hiánnyal zárt január-májusban, de ez is csökkenés az előző évihez képest. Májusban a hiány 145,8 millió euró volt, míg tavaly az ötödik hónapban 162,5 millió euró. A korábban közzétett előzetes számok szerint a hiány magasabb volt: az első öt hónapban 991,7 millió euró, májusban 159 millió euró. Az év első öt hónapjában a kivitel 17 százalékkal nőtt, 22,617 milliárd euró volt, az import 12 százalékkal 23,596 milliárd euróra bővült. Májusban a kivitel 22 százalékkal nőtt a bázishoz képest 4,947 milliárd euróra, az import 18 százalékkal 5,093 milliárd euróra emelkedett. Az első öt hónap átlagában a forgalom forintárszintje exportban 5, importban 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami - a forint 6 százalékos gyengülését figyelembe véve - exportban 1 százalékos devizaárszint-csökkenést, importban pedig 2 százalékos devizaárszint-növekedést jelent. A cserearány mintegy 3 százalékkal romlott, ami egyértelműen az energiahordozók kereskedelmében tapasztalt árszintnövekedés következménye. A legnagyobb forgalmú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 20, importban 15 százalékkal nőtt, a teljes külkereskedelem növekedésének meghatározó tényezőjét jelentette. Az energiafejlesztő gépek és berendezések kereskedelmének forintértéke exportban 26, importban pedig 22 százalékkal bővült a bázisidőszaki szinthez képest. A csoporton belül továbbra is jelentős arányt képvisel a gépjárműmotorok és azok alkatrészeinek forgalma. A közúti járművek kivitele 557 milliárd forintot tett ki, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az import legnagyobb árucsoportja, a villamos gépek és készülékek behozatala 15 százalékkal 950 milliárd forintra nőtt, jelentős részben a műszerekhez, telefonokhoz használt kijelzők, valamint az integrált áramkörök növekvő forgalmából adódóan.

A feldolgozott termékek kivitelének volumene 16, az importé 12 százalékkal nőtt. Az exportnövekedés legfőbb hordozói a 33 százalékos folyó áras növekedést elérő vegyi áruk voltak, amelyen belül a gyógyszerek és gyógyszerkészítmények forgalma 153 milliárd forintot tett ki, 42 százalékkal nőtt. Importban a 211 milliárd forint forgalmat jelentő egyéb fémtermékek beszerzése 23 százalékkal növekedett. Az energiahordozók volumene importban 1 százalékkal nőtt, exportban viszont - az árufőcsoportok közül egyedüliként - visszaesés volt, a forgalom szintje 13 százalékkal maradt el a 2005. január-májusitól. A jelentős árszintnövekedés következtében ugyanakkor a kivitel értéke is 17 százalékkal nőtt, a behozatalé pedig mintegy másfélszeresére, 680 milliárd forintra emelkedett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 10, a behozatalé 19 százalékkal bővült, a növekedés húzótényezőjét a forgalom mindkét irányában az Európai Unióval folytatott kereskedelem jelentette.

Az Európai Unió viszonylatában a teljes kivitel volumene 14, a behozatalé 13 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az országcsoporttal folytatott kereskedelem egyenlege 76 milliárd forinttal javult, a mérleg 308 milliárd forint aktívumot mutatott. Az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 28, a behozatalé 11 százalékkal lett nagyobb. Az exportnál nagyobb súlyú és annál határozottabb árszintemelkedést mutató import miatt ugyanakkor az egyenleg romlott, az 559 milliárd forintot kitevő deficit 57 milliárd forinttal több a tavaly január-májusinál. (privatbankar.hu, mti/mno.hu, napi.hu, vg.hu nyomán)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés a hét közben

A követő tájékoztatás szerint szerdára a tőzsdeindex 22.521 pontig jutott, 24,9 milliárd forint forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 272,50-274 forintos euró és a 215-213 forintos dollár jellemezte. Az állampapír-piaci referenciahozamok éves átlaga 7,75 százalék, a napi forintpiaci kamat 7,00 százalék körül alakult.

A beszerzési menedzserindex (BMI) szezonálisan kiigazított júliusi értéke 54 százalék, ez 1,4 százalékponttal múlja alul a júniusban mértet – derül ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság felméréséből az MTI-Eco híradása alapján. Az index a mostani csökkenéssel még mindig a bővülést jelző tartományban van: a mutató a feldolgozóipar lassuló ütemű növekedését jelzi.

A Fidesz számításai szerint egy átlagosan fogyasztó magyar családnak évente 42 ezer forintos többletkiadást jelent a gáz és a villany árának emelése - mondta Szijjártó Péter szóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz szerint a keddtől bevezetett energiaár-emelés, valamint a szeptembertől életbe lépő adó- és járulékterhek növekedése már-már elviselhetetlen terhet ró a családokra. A gáz árának emelése az 1.500 köbmétert fogyasztók számára évente 17.800 forintos többletkiadást, míg a 2.000 köbmétert fogyasztóknak 29.000 forintos, a 2.500 köbmétert fogyasztóknak pedig 40.000 forintos költségnövekedést jelent. A villanyár esetében a kevesebbet fogyasztók 15.000 forintos, az átlagosan fogyasztók 13.000 forintos, míg az átlagon felül fogyasztók 16.000 forintos többletkiadással kell, hogy számoljanak - ismertette a Fidesz számításait Szijjártó Péter.

A követő tájékoztatás szerint a tőzsdeindex csütörtökre 22.205 pontig jutott: 19,9 milliárd forintnyi forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 272,50-273,25 forintos euró és a 213-213,45 forintos dollár határozta meg. Az állampapír-piac éves átlagos referenciahozama 7,73 napi bankközi kamat 6,88 százalék körül alakult. (mti/napi.hu, vg.hu, ma.hu, e-broker.hu nyomán)

Gazdaságpolitika a hét végén

Régen nem volt arra példa, hogy egy év alatt 42 ezer fővel nőjön a foglalkoztatottak száma – hirdeti az MSZP országgyűlési képviselője, s örvendetesnek nevezte azt is, hogy a pályakezdő munkanélküli fiatalok száma négyezer fővel csökkent és növekedett a betöltetlen állások száma. Szijjártó Péter szerint álságos és cinikus, hogy a szocialisták a munkanélküliség csökkenéséről szónokolnak akkor, amikor a magyar emberek nagy részének megélhetése, munkahelye egyre bizonytalanabb. (MTI, nszava.hu) De ezt az állítást a statisztika sem tudja meggyőzően igazolni. A valóság az, hogy a működő munkahelyek száma folyamatosan csökken.

Valamennyi háztartás elkölthető jövedelmére kedvezőtlenül hat, és a kiadásait is növeli a kormányzat Új egyensúly programja. A Pénzügyminisztérium szakértői által készített hatástanulmány szerint a legszegényebbek jövedelme 1, a legmódosabb rétegé 4 százalékkal csökken, a nyugdíjasokat érinti a legkevésbé. A jellemzően munkajövedelemből élő gyermekes családokat viszont annál érzékenyebben. Különösen rosszul járnak azok a famíliák, amelyekben a családfő alkalmazottként dolgozik.

A Kopint-Datorg 2006 júliusában készített negyedéves feldolgozóipari konjunktúratesztje szerint a feldolgozóipari vállalkozások kedvezőtlenebbnek látták helyzetüket, mint áprilisban. A konjunktúrateszt 2006. júliusi eredményei alapján a konjunkturális helyzet a feldolgozóiparban nem kedvezőtlen: a termelés a második negyedévben dinamikusan növekedett, a kereslethiány csökkent, a kapacitáskihasználás magas, a rendelésállomány-szint relatíve kedvező. Ennek ellenére a vállalkozások - feltételezhetően az államháztartási egyensúly-csomag vállalati gazdálkodást és belföldi keresletet befolyásoló intézkedései következtében - borúlátóak: a termelés és a beszerzések növekedési ütemének csökkenését, az értékesítési lehetőségek romlását prognosztizálják. 2006 júliusában a feldolgozóipari vállalkozások helyzetüket kedvezőtlenebbnek látták, mint áprilisban. (A romlás ellenére 2000 óta ez a legkedvezőbb júliusi értékelés.) Kilátásaikat illetően azonban sokkal borúlátóbbak, különösen a nagyon kedvező áprilisi megítéléshez képest. A két indexet magába foglaló konjunktúra-barométer a második negyedévben csökkent, pozíciója azonban jobb az egy évvel korábbinál. A bizalmi index, amely a termelési kilátások, a rendelésállomány és a késztermék-készletek értékelését szintetizálja, ugyancsak csökkent. Változását komponensei közül kettő negatív, egy pozitív irányban befolyásolta. Lefele húzta, hogy a vállalkozások kedvezőtlenebb rövid távú termelési prognózist és alacsonyabb rendelésállomány-szintet jeleztek, mint áprilisban. (A rendelésállomány-szint a csökkenés ellenére viszonylag magas mind a belföldi, mind az EU-export rendeléseket tekintve.) Nem számottevő mértékben ugyan, de emelte a bizalmi indexet, hogy a késztermék-készletek szintje júliusban alacsonyabb volt, mint áprilisban.

A vállalkozások júliusi rövid távú értékesítési prognózisai az áprilisinál kevésbé dinamikus bővítési szándékot jeleztek. A lendületvesztés az exportértékesítési előrejelzéseket inkább jellemzi, mint a kevésbé dinamikus belföldi értékesítési elképzeléseket. A beszerzési előrejelzések szerint az import növekedése lassul, a hazai beszerzések növekedési üteme nem változik, ami ugyancsak jelzi, hogy a feldolgozóipari vállalkozások a következő öt-hat hónapban a korábbinál visszafogottabb termelési (és/vagy beruházási) tevékenységet várnak. A kereslethiány 2005 nyara óta negyedévről negyedévre kevesebb vállalkozás termelésbővítését korlátozza. (2005 júliusában a válaszadók 70 százaléka, 2006 júliusában 53 százaléka jelölte.) A csökkenő tendencia a belföldi és a külpiaci kereslethiányt is jellemzi. A kereslethiány mellett fontos termelésbővítést akadályozó tényező a szakképzett munkaerő hiánya, amely az elmúlt hónapokban is gyakoribbá vált: áprilisban a vállalkozások 26 százaléka, júliusban 30 százaléka jelezte. A bizonytalan gazdasági környezet, mint termelésbővítési korlát említettsége - a vállalati gazdálkodást érintő, bejelentett szabályozó-változások következtében - jelentősen (34-ről 46 százalékra) emelkedett. A vállalkozások meghatározó kapacitásainak kihasználtsága 2006 júliusában 84 százalékos, ami rekordszint a 2000-es években. A következő 12 hónapra vonatkozó prognózis a kapacitás-kihasználtság várható alakulását illetően, a kismértékű romlás ellenére, kifejezetten kedvező. (NAPI Online, mno.hu, mti/napi.hu, vg.hu nyomán)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés a hét végén

A követő tájékoztatás szerint a tőzsdeindex péntekre 21.980 pontig jutott, 20,8 milliárd forintnyi forgalom bonyolódott. A tőkeérték egy hét alatt 7.220,36-ról 7.150,02 milliárd forintra módosult. A UMIX 2143,83, a CETOP-20 2518,53, a RAX 1523,97 ponton állt. Az árfolyamot a 273,50-272,60 forintos euró, 214,50-213,50 forintos dollár határozta meg. Az állampapír-piac éves átlagos referenciahozama 7,77 a napi bankközi kamat 6,89 százalék körül alakult.

Erősödött a forint pénteken a bankközi devizapiacon. Fél négy tájban az eurót 271,80/272,00 forinton jegyezték, szemben a csütörtöki 273,10/20 forinttal. A forint 44 bázisponttal 3,70 százalékra erősödött a plusz/mínusz ingadozási sáv erős oldalán. A 271,50/60 forintos nyitás után ellentétes hatásokra 271,50-273,60 forint között ingadozott az euró jegyzése a nap folyamán, a forgalom azonban csak délután két óra után élénkült meg. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ekkor jelentette be, hogy az Európai Unióhoz szeptember elsejéig benyújtandó konvergencia program nem tartalmazza majd az euró bevezetésének céldátumát. A bejelentésre lökésszerű állampapír eladással reagáltak a piacok, főleg a hosszabb lejáratú államkötvényektől próbáltak szabadulni a befektetők. A hozamszintek mintegy 10 bázisponttal emelkedtek, a forint pedig mintegy 50 fillérrel gyengült az euróhoz képest.

A diszkont kincstárjegyek közül a rövid oldal 13 bázisponttal süllyedt, a másik kettő stagtnált. Az államkötvények közül a tízévesek 1 bázisponttal kerültek feljebb, a háromévesek 4, a többiek 2 bázisponttal süllyedtek. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai által kezelt 200 befektetési alap összvagyona 1,2 százalékkal nőtt júliusban. Több mint 2 milliárd forint összegű tőkét vontak ki, a hozamok ugyanakkor közel 28 milliárd forinttal növelték a vagyont. A 200 befektetési alap által kezelt vagyon 2110 milliárd forintra növekedett, miközben hét új alap indult és kettő megszűnt - derül ki a BAMOSZ pénteken közzétett tájékoztatójából. A nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok száma ugyan kettővel nőtt, mégis a vagyon 0,2 százalékos csökkenésével kellett számolniuk az összvagyon 68 százalékát kitevő értékpapíralapoknál. Júliusban közel 23 milliárd forintot vontak ki ezen alapokból, a hozamok pedig mintegy 20 milliárd forinttal növelték a vagyont. A részvényalapok száma eggyel, vagyonuk 11,9 százalékkal nőtt, a hónap végén a 34 alap vagyona 255 milliárd forintot tett ki. A friss tőkének köszönhetően a leggyorsabban a hazai tiszta részvényalapok nőttek, mintegy 133 százalékkal, míg az európai, észak-amerikai és globális alapokból tőkét vontak ki. A részvényalapok vagyonának 84 százalékát kitevő részvénytúlsúlyos alapok vagyona pedig 1,7 százalékos növekedést ért el. A 15 vegyes alap vagyona 1,9 százalékos bővülés után július végén 103 milliárd forintos összegre emelkedett. Júliusban egy új abszolút hozamú, be nem sorolt alap indult, a 7 egyéb alap vagyona a hónap végére közel 23 milliárd forintra bővült. Az alapok közel 1 milliárd forintnyi friss tőkét vonzottak, míg a teljesítményeknek 162 millió forint köszönhető.

A követő tájékoztatás szerint szombatra a tőzsdeindex 22.216 pontig jutott, 16 milliárd forintos forgalom bonyolódott. Az árfolyam alakulásában az eurót 273-271 a dollárt 212-214 forinton jegyezték. Az egy éves állampapírok referencia-hozama 7,77 százalékos volt. (MHO, mti/nol.hu, [origo], NAPI Online, (MTI), napi.hu, vg.hu nyomán)

Állam és gazdaság

Az „államigazgatás karcsúsítása” több állástalant és több munkát is ad a hivataloknak, de saját kollégáikkal is kell foglalkozniuk a munkaügyi központok és kirendeltségek dolgozóinak: a közszféra racionalizálásának és átalakításának keresztelt leépítési hullám ezt az intézményrendszert is eléri. Egy júniusi kormányhatározat szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak mihamarabb ki kell dolgoznia, hogyan lehetne a most megyei hálózatban működő munkaügyi központokat regionális szintűvé szervezni. A tárcának ki kell számolnia, hogy az átszervezés mennyibe kerül a költségvetésnek az idén, illetve hosszú távon, és ki kell dolgoznia a szükséges jogszabályváltoztatásokat is. A kormányrendelet előírja továbbá, hogy a kiadás- és létszámcsökkentéssel összefüggő intézkedéseket is haladéktalanul tegyék meg. A munkaügyi központok és kirendeltségek igazgatóit július elején tájékoztatta a szaktárca vezetése arról, hogyan érinti majd őket az államigazgatás karcsúsítása. Saját szervezeti rendszerük átalakításával kapcsolatban az igazgatók elküldhették javaslataikat - jelenleg ezek feldolgozása zajlik. Egyelőre tisztázatlan, hol lesznek a régióközpontok, és az is, hogyan érintené mindez az ügyfeleket: milyen szolgáltatásokért kellene felkeresniük a régióközpontot, és mit intézhetnének el a kirendeltségeken. Információink szerint a munkaügyi kirendeltségek, központok hálózatánál az átlagos létszámot húsz százalékkal kellene csökkenteni, ez csaknem 800 ember elbocsátását jelenti. /1/

Áthelyezett szakképzés

Az „egységes szakmai irányítást” szolgálja, hogy a szakképzés a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá került. A tárca szakállamtitkára szerint ezzel egységesebbé válik a terület irányítása, és a szakképzések jobban megfelelnek majd a munkaerő-piaci igényeknek. Az új kormányzati rendszerben a szakképzést a felnőttképzéssel együtt, egységes elvek alapján irányíthatja egy államtitkárság a minisztériumban. Előbbi terület korábban teljes egészében az oktatási tárcához tartozott, az OKM pedig - természetéből adódóan - nagyobb hangsúllyal kezelte az iskolarendszerű képzést, a pedagógia érdekeit. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelés viszont a két terület egységes irányítását követeli meg. A gazdaság szereplői már régóta szorgalmazzák, hogy a képzési struktúra jobban igazodjon a munkaerő-piaci igényekhez, a képzések tartalmukban is legyenek gyakorlatiasabbak, adjanak olyan tudást, amely a munkahelyeken azonnal hasznosítható. A pályakezdő fiatalok is azt tapasztalják, hogy az iskolarendszerben megszerzett szakképesítéssel nem mindig tudnak elhelyezkedni. /2/
1. Leépülő munkaügyi szervezet. NOL, Kiss Melinda Katalin nyomán
2. Másik minisztériumhoz került a szakképzés. MTI, edupress.hu nyomán

Prognózisok: szebb lehet…

Az utóbbi két év mélypontjára süllyedt az Ecostat konjunktúraindexe a nagy- és a kisvállalatoknál is. A TOP 100-hoz tartozó nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban tért le a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és erőteljesen csökkent. Az Ecostat elemzői úgy értékelték, hogy a nagyvállalatok 2006 második fél évére szóló borúlátó üzleti várakozásait a romló versenyképesség, a költségnövekedés hátrányos következményei indokolhatják. A hazai kis- és középvállalatok többsége is negatívan értékelte mind az ország, mind saját cége fejlődési esélyeit a kiigazító intézkedések kihirdetése után.

A következő fél évre nemzetgazdasági szinten visszaesést feltételez a társaságok 72 százaléka. Saját cégük kilátásaival kapcsolatban a pesszimizmusuk kisebb: 54 százalék vár romlást, kismértékű javulásra 16 százalékuk számít. Bár a külföldi értékesítési feltételek kedvezőek, élénkül az exporttevékenység, s a határon túli rendelések állománya magas, a top 100-ba tartozó nagyvállalatok több mint kétharmada nemzetgazdasági szinten a kedvezőtlen tendenciák erősödésével számol. Saját gazdálkodásuk rövid távú feltételeiről a vizsgálat eredménye a valósághoz közelibb képet mutat. Eszerint működésében romló feltételektől tart a vállalkozások 35 százaléka, s 36 százalékuk változatlansággal számol. A termelésnövelés esélye valamivel kedvezőbb, mint júniusban volt, a vállalatok fele hat hónapon belül teljesítménye fokozását tervezi. /1-2/

A forintgyengülés okozza

Júniusban jelentősen nőttek az ipari termelői árak. A teljes árindex 7,9 százalékos éves drágulást mutat, májusban még 5,3 százalék volt. Az árdinamika megugrását nagyrészt a forintgyengülés magyarázza. Hazai fizetőeszközünk a nyár első hónapjában az euróhoz képest 3,6, a dollárhoz viszonyítva 4,6 százalékkal gyengült. A KSH szerint a forint 2005 júniusához hasonlítva az euróhoz képest 9,2, a dollárhoz képest 5 százalékkal értékelődött le. Ez a jelenség automatikusan emeli az árindexet, hiszen a külföldi pénznemben elszámolt exportértékesítések forintra visszaszámítva magasabb árakat mutatnak. A kivitel árfolyamatai a hazai inflációs tendenciákat közvetlenül nem befolyásolják, ezért ebből a szempontból az ipar belföldi értékesítési árainak alakulását érdemes figyelni, amelyből kiderül, hogy nem csupán az árfolyamgyengülés technikai hatásai okozzák az ipari árszint emelkedését, hanem egyéb tényezők is. A belföldi értékesítésű áruk ugyanis szintén drágulnak: az év eleji 6 százalékos szintről csaknem 8 százalékra gyorsult az éves emelkedés üteme. A magas árindexet elsősorban a világpiaci energia- és alapanyagárak drágulása okozza, ám míg az év elején még nyoma sem volt a szűkebben érintett ágazatokból történő átgyűrűzésnek, addig ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az ársokk nem marad meg az energetikai ágazatok körén belül. Néhány hónapja a feldolgozóiparban még csak a kőolaj-feldolgozásban volt megfigyelhető a gyors áremelkedés, a többi területen stabilitás vagy ahhoz igen közel áló viszonyok uralkodtak. Ezzel szemben júniusban már két számjegyű az éves drágulás mértéke a vegyiparban, és közel 10 százalékos az árindex a fémfeldolgozásban is. A gépjárműgyártás növekvő kiadásait az alapanyagárak, a könnyűipar hasonló folyamatait a minimálbér-emelés magyarázhatja. Mindezek arra utalnak, hogy a hazai inflációs kilátások nem csupán a kiigazítási intézkedések árfelhajtó hatása miatt borúsak, hanem az egyéb tényezők is kedvezőtlenül hatnak. Ráadásul a forintgyengülés az importtermékeken keresztül még szinte egyáltalán nem gyűrűzött be az árakba, így ha a kurzus tartósan gyenge marad, további inflációs tényezővel lehet számolni. /3/

Gyorsuló drágulás

Augusztustól már havi két-három ezer forinttal nő egy átlagos háztartás energiaszámlája. A földgázárak emelkednek a legnagyobb mértékben, az átlagos drágulás 27 százalékos, míg az áramnál 14,5 százalékkal srófolta feljebb a tarifákat a kormány. A távhőszolgáltatás díja 18 százalékkal nő augusztus elsejétől. Az igazi feketelevest azonban csak jövőre tálalják, amikor a világpiaci szinthez igazítják a díjszabást, és drasztikusan szűkítik a támogatottak körét. A különböző fogyasztói csoportoknak eltérő mértékben kell magasabb díjat fizetni a gázért. Az 1500 köbméteres évenkénti fogyasztás alatti kategóriában 25 százalékos, a második tömbben 30 százalékos – ez az 1500 és a 3000 köbméteres évenkénti fogyasztásra igaz, a harmadik kategóriában, tehát a 3000 köbméteres éves fogyasztás fölött pedig 37 százalékos emelkedésről van szó. Az ipari fogyasztóknak ezúttal 12,6 százalékkal, az intézményi fogyasztóknak pedig – az áfakulcs szeptembertől való öt százalékpontos emelésével együtt – 17,6 százalékkal növekszik a földgáz fogyasztói ára. A kisfogyasztóknak a távhőszolgáltatás díja ezzel párhuzamosan 18 százalékkal, az áram ára pedig 14,5 százalékkal lesz több. Egyelőre még nem tudni, hogy a következő években mikor és hány százalékkal emelkedhet még a gáz ára, de a cél mindenképpen a piaci árakhoz való közelítés. Jelenleg ennek több mint hatvan százalékát fizeti a lakosság. Januárra várható az újabb áremelési hullám, legkevesebb tíz, de inkább harminc százalék körüli tarifaemeléssel. Ezzel lassan el is érnénk százforintos gázhoz és az ötvenforintos áramhoz. Az energiapiac teljes liberalizációja a következő, 2007 júliusára időzített lépés. Az évi 150-170 milliárd forintot felemésztő gázár-támogatási rendszer gyökeres reformját februárra ígéri a kormány. /4/
1. Borúlátó kilátások. (radio.hu), mno.hu nyomán
2. Romló üzleti várakozások. vg.hu nyomán
3. Növekvő ipari drágulás. vg.hu nyomán
4. Holnaptól még drágább az életünk. MNO nyomán

További exkluzív hírválogatás a Cognopoltól
Trendek és tendenciák
1.Commerzbank: a megszorító csomag súlyosan érinti a kkv-kat. e-broker.hu
2. Hogyan spóroljuk meg a kamatadót? s. g.-f. b. blikk.hu
3. Eldőlt a verseny a magyar outlet-piacon? (NAPI)

Árnyékgazdaság:
1. Átverte a MÁV Olvasónkat? - Szégyenteljes leleplezés... penzcentrum.hu
2. Feritaxihegy": trükköznek a tarifákkal? NOL, ma.hu
3. Budapestről irányítják a nemzetközi hitelkártyacsalást? NOL, Szászi Júlia
4. Csillag Istvánt beidéznék a Bitvai-ügyben. Néző László, mno.hu
5. Visszaéltek erőfölényükkel az áramszolgáltatók? Stop!

Gazdasági anomáliák:
1. A jeget is importálnánk. Forrai Mária Melinda, origo.hu

Gazdasági viselkedés: a bizalom
1. Nem bízunk a politikusokban és a cégvezérekben. mfor.hu
2. BMI: továbbra is lassuló ütemben nő a feldolgozóipar. MTI

Alternatív gazdaság:
1. A bio-energiahordozó termelés az egyik kitörési pont. MTI
2. A zöldenergia új lehetőség Magyarország számára. hirtv.hu
3. Biodízellel arat a repce. NOL, Czauner Péter

Gazdasági hangulatjelentés:
1. Gödörben érzik magukat a kkv-k. (MTI)
2. Vendéglátó egységek feketelistája. Stop!

Fővárospolitika: COMBINO-szindróma
1. Független mérnöki vizsgálat a Combinóknál. ma.hu
2. Milliárdos kártérítés a Combinók miatt? NOL, Schmidt Gábor
3. Ganz-Skoda a Transelektro romjain. NOL, Kapitány Szabó Attila

Kurzuspolitika:
1. Lehet -e két hét alatt 8000 milliárdról dönteni? vg.hu
2. Több mint 8 ezer milliárdos forgalom a BÉT-en. privatbankar.hu
3. Hétmilliárdot hozhat. A kormány eladja a Bábolnát. MTI, hvg.hu

Prognózisok a Gyurcsány-kurzusnak:
1. Jövőre elértéktelenedhetnek a megtakarítások? Csernátony Csaba Zoltán, napi.hu
2.Profitrealizálás vagy trendforduló? - Mínuszban a BUX. portfolio.hu

Így látják Magyarországot
1. Magyarország az olcsók között. piacesprofit.hu
2. Újabb nagybank elemzői jártak Magyarországon. portfolio.hu
3. A hetedik Magyarország. Sebők Miklós napi.hu

EU-politika: kerülő megoldások
1. A fizikai infrastruktúra fejlesztésére az EU-pénzeket. Urkuti György, vg.hu

Gazdasági tájékoztatás:
1. MSZP: régóta példa nélküli növekedés a munkavállalóknál. privatbankar.hu
2. Reszkethetnek a cégek: jön az újabb fekete könyv! vg.hu

Gazdaságpolitológia: csomaghatások
1. A kiigazítás kiigazítása. Gaál Csaba, vg.hu
2. Aranykönyv a PSZÁF-tól. napi.hu
3. És mit mondanak az álláshirdetések? Horniák Balázs, napi.hu
4. Megugrott a határ menti benzinforgalom. (NAPI)
5.Csődhullám előtt a húsfeldolgozó kkv-k. origo.hu
6. Cigarettát és feltöltőkártyát veszünk a shopokban. Vajnai Lajos napi.hu mfor.hu
7. Százmilliárdokkal növelte az államadósságot a gyenge forint. NAPI Online
8. Minek az Új egyensúly, ha senki nem jár jól vele? VGO, ma.hu
9. Elkezdődött az élelmiszer-áremelés. Novák Endre, origo.hu




POLITIKA: baloldali túlkompenzálás

Példátlan botrány a magyar baloldali nőpolitika megcsalása az ENSZ-ben: a bűnös baloldal állandó túlkompenzálása már nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.

Az állam összemegy: Gyurcsány-reformok

Melyek a Szetey Gábor vezetése alatt, 2007. január elsejétől működő Kormányzati Személyügyi Központ (KSZK) feladatai? Az új kormányzati „agytrösztről” nem tudni, hány alkalmazottja lesz, valamint az általa kidolgozott teljesítménymérési rendszer működésbe lépése után a hivatali dolgozók hány százalékos béremelésre, bércsökkenésre számíthatnak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az államtitkár múlt heti bemutatásakor azt mondta: az új szervezet nem csupán személyzeti kérdésekkel, tanácsadással, hanem szerkezetátalakító döntésekkel is foglalkozik majd. Azt, hogy a szerkezetátalakítási döntésekben való közreműködés pontosan mit takar, egyelőre senki sem tudja: a kormány kommunikációja szerint „a pontos tartalom kimunkálása az elkövetkező pár hónap feladata lesz!”. A tervek szerint e szervezet „feltérképezi majd a jelenlegi munkafolyamatokat, igyekszik elkerülni az átfedéseket ezek során, érvényesíti a gazdasági, hatékonysági és minőségi szempontokat, valamint a jelenleg szétdarabolt informatikai rendszerek optimalizálásával működőképes vezetői információs rendszert alakít ki”. A versenyszférából érkező Szetey legfőbb feladata „egy új közigazgatási szemlélet kialakítása, elsősorban egy – minél kevesebb szubjektív elemet tartalmazó – új teljesítményértékelési rendszer bevezetésével”. Ezt első körben a központi közigazgatás szervezeteiben – a Miniszterelnöki Hivatalban és minisztériumokban – vezetik be.

Új közigreform Thatcher-módra?

A szisztéma kidolgozása után az értékelés nem a KSZK, hanem mindig az adott alkalmazott vezetőjének feladata lesz, az objektivitást támogató szempontrendszer és a többi munkatárs teljesítményének figyelembevételével. A központ vezetői információs rendszere támogatja majd az összesített elemzések, összehasonlítások elvégzését. Azt szintén az egyes minisztériumok vezetői maguk döntik el, kiknek kell távoznia a tárcáktól az államigazgatási reform miatt, a döntéshez ehhez a KSZK szakmai támogatást nyújt. Bár a kormányfő és Szetey Gábor korábban azt mondta, hogy az új szervezet döntéseket nem hozhat, csak tanácsokat adhat, a Kormányszóvivői Iroda úgy tájékoztatta a NAPI Gazdaságot, hogy a központnak lesznek/lehetnek olyan javaslatai, amelyeket a minisztériumoknak kötelezően be kell tartaniuk. /1/

Állásbörze nyomozóknak?

Az egyeztető megbeszélések után célegyenesbe fordult a vámhatóság nyomozói szervezetének átalakítása, immár megkezdődhet a létszámkeretek feltöltése. Új törvény ad felhatalmazást arra, hogy a pénzügyőrség megerősített gárdával az eddiginél jóval több pénzügyi és gazdasági bűncselekmény ügyében nyomozhasson. A döntés azt jelenti, hogy a korábban a rendőrség, majd az adóhivatal, s 2003 óta ismét a rendőrség kötelékében dolgozó pénzügyi nyomozókat megint más beosztásba helyezik, vagy szélnek eresztik, ill. a VPOP által most kiírt pályázaton indulhatnak. Összesen 400-zal szeretnék bővíteni a jelenleg félezres nyomozói kört – fele-fele részben „külsősökkel”, illetve belső átcsoportosítás révén. A külső körnek pályázatot írtak ki, a vámosok számára pedig állásbörzét hirdettek. A főigazgató szerint ez sikeres lesz, hiszen számos munkatársuk fel van vértezve a szükséges ismeretekkel. Az egyeztetésen a rendőri vezetőkkel abban állapodtak meg, hogy a pályázaton megfelelt pénzügyi nyomozókat szeptember 15-ével átveszi a pénzügyőrség. Kortól függően (47 éves kor alatt) kerülhetnek hivatásos állományba, illetve közalkalmazotti státusba. A munka addig is töretlenül folytatódik, de a folyamatosság fenntartása érdekében a folyó ügyekbe már a kijelölt vámnyomozók is betekinthetnek – jelezte a főigazgató. /2/

Lemondott a mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója

A lemondott főigazgató az MTV-ben ismertetett közleménye szerint "a magyarországi mentés és betegszállítás jövőjével kapcsolatos miniszteri döntéssel nem tud egyetérteni". A lemondás azután következett be, amikor bejelentették, azonnali hatállyal tíz százalékkal csökkenti létszámát az Országos Mentőszolgálat, a létszámcsökkentés 734 dolgozót érint. "(...) az intézkedés és annak végrehajtása az Országos Mentőszolgálat alapfeladatának, mentési, sürgősségi betegellátó funkciójának erősítését, mint elsődleges fontosságú szempontot veszi figyelembe." "Eddig az évi mintegy 2,3 millió elvégzett feladatunk több mint fele (1,245 millió) olyan, az OMSZ szakmai felkészültségét, kéklámpás, jól felszerelt autóit nem igénylő betegátszállítási feladat (pl. hazaszállítás, ellenőrző vizsgálatra szállítás, stb.) volt, melyet a jövőben elsősorban az ilyen feladatokra szakosodott, az OEP-el szerződésben levő 46 magyarországi betegszállító szervezetnek kell ellátnia. Érvényes társadalombiztosítással rendelkező betegeknek a szállítás továbbra is ingyenes marad. A létszámcsökkentés az OMSZ alapfeladatát, a sürgősségi betegellátást semmiképpen sem veszélyezteti". /3-4/
1. Mégis kötelezheti a minisztériumokat az új agy? (NAPI Online) nyomán
2. Állásbörze nyomozóknak. Bisztricsány Julianna, vg.hu nyomán
3. Műtéteket halasztanak el pénzhiány miatt. rtlklub.hu
4. Lemondott a Mentőszolgálat főigazgatója. MTI, hvg.hu

Heti belpolitika

A Fidesz a Wallis Rt egyik korábbi cégeladásának kapcsán a jelenlegi fejlesztéspolitikai kormánybiztost, a Wallis korábbi vezérigazgatóját, Bajnai Gordont támadja. A Dunasolar Kft csődbe menésének és eladásának körülményei megkérdőjelezik Bajnai szakmai és emberi feddhetetlenségét. A Dunasolar Kft. 2001-ban került annak a Vilati Kft-nek a többségi tulajdonába, melynek 100 százalékos tulajdonosa volt a Wallis. Ezután 2003-ban jelentett a Dunasolar csődöt, majd az eszközeit egy Thai vállalat vette meg, magát a céget pedig egy Vitonas nevű ciprusi off-shore cég. (Stop!)

Hiller István oktatási és kulturális miniszter pártelnöki minőségében július elején látogatást tett Rómában, de a Vatikánban nem járt, és nem is kezdeményezett soron kívüli találkozót vatikáni vezetőkkel. Az Oktatási és kultúrális Minisztérium közleményben kellett tisztázni, hogy "Hiller István az utóbbi hetekben nem tett látogatást a Vatikánban, és nem is kezdeményezett soron kívüli találkozót vatikáni vezetőkkel, de megtörtént az egyházi ügyekért felelős új minisztérium és a Szentszék közötti kapcsolatfelvétel.” Az Index információi szerint viszont Hiller a közelmúltban bejelentés nélkül, titokban, Rómába utazott azért, hogy személyesen tárgyalásokat folytasson a Vatikán vezetőivel, a szentszéki megállapodás felülvizsgálatáról. (MTI, mno.hu)

Az MSZP szerint az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervnek (NFT2) egy, az ellenzékkel közösen kidolgozott nemzeti minimumnak kell lennie, ezért ennek megalkotásában kérik a Fidesz segítségét - mondta a párt frakcióvezető-helyettese. Mesterházy Attila elmondta, hogy keddtől megtalálható az NFT2 a www.nfh.hu oldalon és ezzel megkezdődött a dokumentum szeptember elejéig tartó társadalmi vitája. A politikus szerint az a cél, hogy a tervezetben megszabott kereteket igazi tartalommal töltse fel a kormány, ehhez pedig mindenkinek a véleményére szükség van. (Független Hírügynökség, hirtv.hu)

Súlyosak a sérülései annak a balassagyarmati rendőrnek, akit közúti ellenőrzése során egy körözött bűnöző hetven méteren keresztül vonszolt autójával. A HavariaPress úgy értesült, hogy hétfőn délelőtt, fél tizenegykor a Balassagyarmati Rendőrkapitányság egyik járőre Érsekvadkerten a Honvéd úton ellenőrzés céljából megállított egy fekete színű Renault személygépkocsit. Igazoltatta a vezetőt, majd az adatokat rádión keresztül ellenőriztette, mikor a kocsi vezetője hirtelen elindult. A rendőr megpróbálta megállítani a járművet, benyúlt a nyitott ajtón, hogy a kulcsot kivegye. (Stop!)

Szerda reggelre a legtöbb helyen visszaállt a kedd este hatalmast káoszt okozó esőzések után a rend a fővárosban. A rendkívüli időjárás kedden este jelentős fennakadásokat okozott a forgalomban, de több szolgáltatásban is. A városban már a vihar elején leállt a BKV több járata, többek között nem közlekedtek egy ideig az 12-es, 14-es, 62-es és 69-es villamosok, de az 56-os és 59-es villamosok sem. Ugyancsak nem, vagy csak fennakadásokkal járt hat trolibusz- és négy autóbuszjárat, az észak-déli metró Gyöngyösi utcai megállójában pedig vízbetörés történt, emiatt ott a kárelhárítás végéig nem álltak meg a szerelvények. Körülbelül nyolcvan centiméter mélységű víz borította el a XIII. kerületi Béke teret és környékét, jelentős mennyiségű víz folyt be a kerület közelben lévő polgármesteri hivatalának épületébe is. A kereszteződésben harminc gépkocsi akadt el a vízben. (HírTV, havaria press, rsoe.hu)

Egy jól működő fény- és félsorompóval biztosított vasúti útátjáró előtt a Nyíregyházáról Budapestre tartó Nyírség IC gyorsfékkel megállt, mert a vasúti átjáróban egy kamion vesztegelt. A kamion idővel elhagyta a vasúti átjárót. A mozdonyvezető lélekjelenlétén múlott, hogy nem történt tragédia. (Havaria)

Meddig marad még a helyén a turulmadár-szobor? Forgács Imre, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője: Az államigazgatási hatósági eljárás a jogerős határozattal lezárult. Ettől eltérő tartalmú döntés csak akkor születhet a szobor ügyében, ha a kerület a másodfokú döntés bírósági felülvizsgálatát kéri, s a bíróság másként dönt. Ungár Klára, az SZDSZ XII. kerületi polgármester-jelöltje: Remélem, hogy a kerület jogkövető magatartást tanusít, és elbontja a jogsértő szobrot 30 napon belül. Fordulhat a kerület bírósághoz is. Ha a bíróság jóváhagyja az első és másodfokú határozatot, akkor pedig azonnal bontani kell. Zsinka László, a MIÉP főpolgármester-jelöltje: Bízom abban, hogy örökké a mostani helyén marad a szobor. (nszava.hu)

Hatáskör hiányában nem engedélyezte Bundapest rendőrfőkapitánya a Lelkiismeret'88 Izrael nagykövetsége elé tervezett, esti tüntetését, mivel álláspontja szerint a lezárt utca nem közterület - értesült a HavariaPress. A II. kerületi Fullánk utca a követség biztonsága érdekében sorompóval védett, ám a Lelkiismeret'88 szerint kétséges, hogy ettől elveszítette volna közterület jellegét. A szervezet az országos rendőrfőkapitánynál fellebbezett a nem alakszerű elutasítással szemben. A csoport a Libanont súlytó izraeli katonai agresszió ellen kíván a követség előtt tiltakozni. (hirtv.hu)

Vesztett népszerűségéből, de vezet Demszky. A teljes népesség körében 45-ről 37 százalékra csökkent azok aránya, akik az SZDSZ és az MSZP hivatalos jelöltjére, Demszky Gáborra adnák voksukat, a főváros első emberének támogatottsága azonban így is nagyobb, mint ellenfeléé, Tarlós Istváné, aki mindössze 25 százalékot tudhat mag mögött ebben a körben. (napi.hu)

Nem veszik komolyan a minisztériumok a 2003-as üvegzsebtörvény rendelkezéseit – derül ki a tárcák honlapjának végigböngészése után. A kormányzati portálon nem érhető el közvetlenül és külön rákeresve sem összesítés a tárcák adatközléseiről, míg a Miniszterelnöki Hivatal online-felületének utoljára 2005 elején frissített üvegzseb almenüjéből elindulva vagy halott linkekre, vagy a tárcák főoldalaira vezet az utunk. Ennél is rosszabb a helyzet, ha a kormányzati portált választjuk kiindulópontul, ekkor ugyanis egy 2004 eleji „frissességű” oldalra jutunk, természetesen az akkori kormányzati szerkezetnek megfelelő utalásokkal. (napi.hu)

Két fél szóváltásba keveredett, állítólag azért, mert az autós nem tudta kikerülni parkolás közben a gyalogost. "Gázpisztollyal rálőtt pénteken délelőtt egy gyalogosra egy autó vezetője Budapesten, a XIX. kerületi Kossuth téri parkolóban" - közölte az [origo]-val a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Unger Pál tájékoztatása szerint a két fél közötti konfliktust az okozhatta, hogy az autós nem tudta kikerülni a gyalogost, akivel szóváltásba keveredett. A sofőr ekkor autójából egy pisztollyal rálőtt a gyalogosra, akit nyolc napon belül gyógyuló sérülésekkel szállítottak kórházba. ([origo])

Választási politika

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Székesfehérvári Szervezete az önkormányzati választásokon - miután megismerte és támogatásra érdemesnek találta hosszú, illetve rövid távú programját - Karsai Béla független polgármesterjelölt támogatása mellett döntött. A képviselőjelöltek is egy közös, a jobboldali szervezetek által létrehozott választási szövetség kereteiben indulnak; a Fidesz, a Fidelitas, a KDNP, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Jobbik helyi összefogásának neve: Dinamikus Székesfehérvárért Szövetség. A Jobbik, mint a lokálpatriotizmus elkötelezett híve, fontosnak tartja a minden ellenzéki szervezetet egységbe tömörítő, széleskörű jobboldali választási szövetség létrehozását, mert ezt az összefogást tarja a város jövője szempontjából is sorsdöntő választási győzelem zálogának. Eme meggyőződés vezette akkor, amikor az önálló listaállítás helyett a közös jobboldali lista támogatása mellett döntött, természetesen nem feladva önálló politikai arculatát és véleményalkotó szabadságát. /1/

A Szabad Demokraták Szövetsége erzsébetvárosi szervezete és a Vállalkozók Pártja (VP)erzsébetvárosi szervezete választási együttműködési megállapodást írt alá hétfőn. Ez azért érdekes, mert a VP még a Fidesz szövetségese országos szinten. Molnár István, az SZDSZ erzsébetvárosi elnöke az együttműködést azzal indokolta, hogy az elmúlt négy évben a kerület lakóinak érdekében a legtöbbet a Vállalkozók Pártja tette. Az SZDSZ erzsébetvárosi szervezete vállalja, hogy a kerületet érintő kérdésekben az önkormányzati döntések előtt egyeztet, azok kialakításába bevonja a Vállalkozók Pártja helyi szervezetét. Czibula Csaba, a Vállalkozók Pártja erzsébetvárosi elnöke elmondta: pártja nyolc választókerületben támogatja az SZDSZ jelöltjeit, hét körzetben önálló jelölteket indít az őszi önkormányzati választásokon. A Vállalkozók Pártja elnöksége arról tájékoztatta hétfőn a távirati irodát, hogy meglepetéssel értesült a párt VII. kerületi alapszervezetének szadaddemokratákkal kötött megállapodásáról. A közlés szerint az elnökség nem ajánlja helyi szervezeteinek a kormánykoalíció pártjával az együttműködést. /2/

Főpolgármester-verseny

Tarlós István független (?) főpolgármester-jelölt nem igazán jó polgármester. Elég csak végigmenni mondjuk a Flórián téri aluljárótól a Szentendrei úton, a Bogdáni útnál átvágni a HÉV felé, és a Filatorigátnál a Mozaik utcán át az Auchan mögötti területre, majd végigmenni a Római-parton egészen a békásmegyeri gátig, a mind a mai napig a kapualjakban fölhalmozott, bűzös, patkányok lyuggatta homokzsákokat kerülgetve; elég a parton végignézni az iszapos úton, vagy csak egyszerűen megcsodálni az árvízi területen épülő, de eladhatatlan apartmanházakat. És mivel Tarlós István nem igazán jó polgármester, kétséges, hogy főpolgármesternek jó lenne-e. Ami viszont kétségtelen: Demszky Gábor rossz főpolgármester. De ne legyünk igazságtalanok: valamit egészen bizonyosan nagyon tud, hiszen egyszer már a politikai sírból hozta vissza magát egy komoly gesztussal: bocsánatot tudott kérni a budapestiektől, amikor bocsánatot kellett kérnie a terepjáró-használat miatt, a kátyúk miatt és számos más, a fővárosiak életét nap mint nap megkeserítő dolog, mondjuk a rettenetes dugók, a parkolási helyzet miatt. Ettől persze Demszky - kétségtelen érdemei ellenére (Sziget Fesztivál, pezsgő kulturális élet, a hajléktalan-ellátás megszervezése, fővárosi szociális támogatási rendszer) - nem lesz jobb főpolgármester, viszont szimpatikusabbnak tűnő mindenképpen. Rokonszenvünk azonban illékony: valószínűleg most játssza el végleg, hiszen a számára talán a legfontosabb pillanatban képtelen arra, hogy bocsánatot kérjen.

Combino-hatás

Természetesen a Combino-villamosokról van szó. Mert kétségtelenül nagy huncut Aba Botond, a BKV vezére, de azt senki nem gondolgatja komolyan, hogy az új Siemens-járatokat az ő nyomására helyezték idő előtt üzembe? Hogy ehhez az egész zűrzavarhoz, ami az Oktogon és a Moszkva tér között most már nap mint nap kialakul, nincs köze az önkormányzati kampánynak? És arról sem Aba Botond tehet, hogy alapjában véve nem is a villamos itt a baj, sokkal inkább az, hogy egy beteg szervezet (Budapest) képtelen befogadni egy egészségeset (Combino), inkább azt is magához betegíti vagy kiveti. Demszkyt és Tarlóst 16 éve folyton újraválasztják. Mert elhiszik nekik, hogy nélkülük ez nem megy. Hogy ők a legalkalmasabbak. A budapesti - óbudai - állapotokkal együtt konzerválódtak ők is, még ha ez nem is kizárólag az ő hibájuk. Hanem elsősorban azoké, akik úgy gondolják (nem ok nélkül), hogy a fővárosiak torkán ismét le lehet nyomni egy gombócot. Vagyis a pártoké. Az SZDSZ-é, amely 16 éve nem talál alkalmasabb jelöltet, a Fideszé, amely 16 éve nem veszi komolyan a fővárost, holott Orbán Viktor azt már 1998-ban elveszítette, s vele együtt a 2002-es és a 2006-os választást is. És az MSZP-é, amely koalíciós sutyorgások és saját tehetetlensége következtében képtelen egy alkalmas főpolgármester-jelöltet állítani. Szegény Katona Kálmán! Hozzáértőnek tűnik, szimpatikus is, de van egy nagy hibája: MDF-es. A Combinót meg visszahívják, marad egyelőre a Ganz. Majd hamarosan visszajön a megszerelt Combino, igaz, légkondi nélkül abban is meg lehet majd fulladni. Nekünk ez jut: a Ganz vagy a Combino. Harmadik nincs. /3/
1. Jobboldali összefogás Székesfehérváron. gondola.hu
2. A Vállalkozók Pártja a Fidesz után az SZDSZ-szel szövetkezik. (MTI) origo.hu nyomán
3. Fővárospolitika - Marad a Ganz. NOL Tóth Ákos nyomán

Politikai konstelláció

A politikusok közmegítélésén még ebben a hónapban is érződött a lakosságot közvetlenül érintő megszorító intézkedések bejelentésének hatása. Júniusban minden kormánypárti politikus népszerűségi indexe jelentős mértékben csökkent, most csak kis visszaesések voltak. A kivételt a miniszterelnök jelenti, akinek ezúttal öt pontot esett a rokonszenvmutatója, s ezzel a középmezőny szereplői közé került. A Szonda-magyarázatiok szerint a miniszterelnök népszerűségének visszaesésében sokkal inkább társadalmi-demográfiai jellegzetességek figyelhetők meg, mint politikai hovatartozás szerintiek. Ugyanazok távolodtak el tőle leginkább, akik az MSZP-t is elhagyták: az aktív dolgozók, a nyugdíjas éveik előtt járók, a szakmunkások és a vállalkozók. Ezekben a csoportokban közel 20 ponttal kapott kevesebbet a kormányfő, mint májusban. Az MSZP és a Fidesz táborában két hónap alatt azonos, 11, illetve 12 pontos népszerűség-visszaesést tapasztalhattunk, és a harmadik legnagyobb politikai csoportban, a bizonytalanok körében is ekkora, 13 pontos a csökkenés.

Gyurcsány meg osztó?

A szocialista pártiak körében még mindig nagyon kedvező, 80 pontos Gyurcsány megítélése. A Fidesz-táborban viszont a mostani veszteséggel 10 pontra esett a rokonszenvmutatója. E változásokkal Gyurcsány Ferenc lett a leginkább megosztó politikus, megelőzve e tekintetben az eddigi listavezető Orbán Viktort. A Fidesz-elnökkel kapcsolatos érzések az elmúlt hónapokban ugyanis egy árnyalattal mérsékeltebbé váltak. Sajátjaitól a megszokottnál egy kicsivel kevesebbet, 81 pontot kapott ebben a hónapban, a szocialistáktól valamivel többet, 23 pontot. A kormánypárti személyiségek között - a miniszterelnökön kívül - a gazdasággal szorosabb kapcsolatban álló tárcák vezetőinek - Veres Jánosnak és Kóka Jánosnak - is az átlagot meghaladó mértékben romlott a megítélése. Listabeli pozícióik azonban alig módosultak. /1/

Csináljunk politikai napirendet!

Sokféle módon megfogalmazható a tudományos kutatás haszna és értéke - ezek között mostanában nagy hangsúlyt kapott a szabadalmi aktivitás. E konkrét példán is látható, hogy akadémiai háttérrel milyen hatékony és közvetlen hasznot hozó kutatási eredmények jönnek létre. A MTA elsődleges feladata azonban nem ipari szabadalmak kidolgozása. Ezek akkor születnek, ha a tudomány művelői előtt általános kutatási feladataik teljesítése közben felvillan az alkalmazhatóság reménye. S hogy mi a valódi oka a többször (a gazdasági miniszter által is) megrovóan említett alacsony szabadalomszámnak? A gyógyszeriparban pl. egyetlen nemzetközileg széleskörűen védeni szándékozott szabadalom bejelentési (regisztrációs, ügyvédi stb.) költsége 30-40 millió Ft. /2/

Kampányeszközökre lenne szükség

A liberális és kormánypárti média szerint a frakciótagok bírálatai után a választókerületi elnökök körében sem aratott osztatlan sikert Orbán Viktornak a Jó reggelt, Magyarország! névvel indított aláírás-gyűjtési akciója. A párt kampánystratégiájának, úgy tűnik, csak az eleje van kész, a vége bizonytalan. A helyi kampányvezetők értekezletén a MHO szerint többen felvetették, hogy a pártnak "ütősebb" kampányeszközre lenne szüksége, mint a pártelnök tanácsadója, Habony Árpád által kiötlött "aláírásgyűjtési vacakolás". A Fidesz elnöke állítólag azzal vette védelmébe a már vezényszava jogvédettségével is vihart kavaró kezdeményezést, hogy egyelőre nincs olyan politikai hangulat az országban, amelyre egy radikálisabb stratégiát fel lehetne építeni. A pártvezér magyarázata szerint azért kell a kormányellenes hangulatot felszítani, mert segítheti a nemsokára startoló aláírásgyűjtést, az pedig a párt nagyobb dobásnak ígérkező őszi kampányakcióját. Hogy pontosan milyet is, azt egyelőre a pártelnök sem tudta megmondani. "Az eleje biztos, a végét majd meglátjuk" – mondták az elnökséghez közeli forrásaink is, sejtetve, hogy a kampánystáb a tandíj és a munkavállalói sérelmek miatt a párttól függetlenül is beinduló tiltakozáshullámot tervezi meglovagolni. /3/

Fővárosi esélyek

Miért ne lehetne Katona elfogadható jelölt azoknak, akik Demszkynek már nem szívesen szavaznának meg még egy ciklust. Tarlósban pedig, nos… Tarlóst (és Orbánt) látják. – így az „európai lap” az esélyekről. Postázzák a helyhatósági választások kopogtatócéduláit, a jelöltállítás határideje szeptember 8. Az elkövetkező hetekben lesz szó arról, mi zajlik más városokban, kisebb településeken, de a legtöbb figyelmet Budapest kapja majd, ami részben érthető is: a legnagyobb küzdelem a fővárosban zajlik. A jelöltek, ha van egy kis eszük, idegesek. Demszky Gábor terve egyelőre bukni látszik. Avval már aligha kampányolhat, hogy kis nemzet nagy villamossal jár. Mert leginkább nem jár. Igaz, amíg tart a margitszigeti vizes EB, legalább ingyen beléphetnek az ácsorgó villamosokba. Amiért a 4-es metró fúrófejét személyesen köszöntő Demszky a BKV-t okolja, nyilván joggal. Csakhogy hiába. Budapestet Demszky vezeti, régóta. És Budapest nincs abban az állapotban, hogy a villamosmalőr egyszerű kis epizód legyen egy dinamikusan fejlődő település mindennapjaiban. A duma már kevés. Az „európai lap” szerint: „Budapesten még lesz sok vidámságban részünk. A Fidesz újabb nagy baromság előadására készül: Orbán "célja", hogy a kormány "vonja vissza" a megszorító csomagot. Hát persze.” /4/

Összefogtak a polgári pártok?

Összefogtak a polgári erők Miskolcon, a Fidesz –MPSZ, a KDNP és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) megállapodásának lényege közös polgármesterjelölt és képviselőjelöltek indítása – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a Fidesz–MPSZ miskolci szervezetének elnöke, Juga György. A huszonhat egyéni képviselőjelöltből öt KDNP-s jelölt, három személyt az MDF indít, és 18 helyen fideszes jelölt van. A Fidesz–KDNP közös, míg a demokrata fórum külön kompenzációs listát állít a mandátumok maximalizálása miatt, míg a közgyűlésben három frakciót alkotnának. A miskolci polgármesteri poszt elnyeréséért a Fidesz, a KDNP és az MDF Kriza Ákos orvost támogatja az őszi helyhatósági választáson. Az MSZP az SZDSZ-szel közösen Káli Sándort indítja, aki a 2002-es önkormányzati választáson Pelczné Gáll Ildikót győzte le. /5/

Vezet Demszky

Demszky a kormánypárti szavazókban bízhat, 52 ponttal vezet a 40 pontos Tarlós István előtt a főpolgármester-jelöltek versenyében. A Medián felmérése szerint a budapestiek 53 százaléka mondta biztosra részvételét az önkormányzati választásokon, és kétharmaduk tudott választani az eddig megnevezett főpolgármester-jelöltek közül. A szavazók több mint 80 százaléka a kedvenc pártja jelöltjére készül szavazni, így alapvetően a pártok közötti erőviszony döntheti el a választást, ami a fővárosban jelenleg - a kormánypártok országos népszerűségének csökkenése ellenére - gyakorlatilag megegyezik a parlamenti választás budapesti eredményével. Bár a teljes népességben a májusi 45-ről 37 százalékra csökkent az SZDSZ és az MSZP támogatása, Demszky támogatottsága így is jelentősen meghaladja Tarlósét. /6/
1. Gyurcsány a leginkább megosztó. NOL nyomán
2.Kutatás, szabadalom. NOL, Szántay Csaba nyomán
3.Fidesz-stratégia: csak az eleje kész. Joó Hajnalka, mho.hu nyomán
4. A harmadik jelölt esélye. Makai József, mho.hu nyomán
5. Miskolcon is összefogtak a polgári pártok. MTI, mno.hu nyomán
6. Veszített népszerűségéből, de vezet Demszky. NOL nyomán

Közpolitika: hüje’ társadalom

A Gallup felmérése igazolni látszik azt a cinikus és súlyosan sértő médiavéleményt, hogy hülyének kell annnak lenni, aki csodálkozik a fejleményeken. Már pedig a Gyurcsány-kormány intézkedéscsomagja az emberek nagy többségét váratlanul érte és mind a kormánypártokra, mind az ellenzékre szavazók többsége szerint ezek a fejlemények nincsenek összhangban a választási ígéretekkel. Az emberek kétharmada nem számított ilyen mértékű megszorításokra, a legtöbb intézkedéssel nem is ért egyet a lakosság többsége. A Gallup felmérésében júliusban a lakosság közel háromnegyede úgy vélte, hogy a választók a választás előtt tett ígéretek alapján másra számítottak. Az emberek nem számítottak a most bejelentett intézkedéscsomagra és három válaszadóból kettő személy szerint sem számított a bejelentett mértékű megszorításokra. A felsőfokú végzettségűeket és a gazdagabbakat nem érte annyira váratlanul a csomag, körükben jóval többen számítottak erre, mint más társadalmi csoportokban. Az igazi meglepetés az alapfokú, és részben a csak középfokú iskolai végzettségűeket, illetve az átlagos, vagy az alatti jövedelemmel rendelkezőket érte. A felmérés szerint a megkérdezettek közel fele (48 százalék) emlékszik úgy, hogy a FIDESZ programjában szerepelt a súlyos gazdasági problémák azonnali rendbetételének a szükségessége.

/Ez igazolja a képmutatást, másként a „hüjeszavazóinak” mondott viselkedést, ti. több elemző is szóvá tette a választások előtt, hogy a választók bizonyos csoportjai inkább várnak megszorításokat a Fidesztől a választások után (s ezért nem szavaznak rá!), mint az MSSZP-től!/

Arra, hogy az MSZP programjában ez szerepelt volna, csak minden negyedik magyar felnőtt emlékezik. A FIDESZ gazdasági problémákra irányuló felvetéseire leginkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a 40 alattaik és a 70 év felettiek emlékeznek. Az MSZP-től hasonló tartalmú kijelentéseket sokkal kevesebben tudnak felidézni – és különösen a budapestiek vagy a felsőfokú végzettségűek nem, hiszen közülük csak a megkérdezettek tizede emlékszik erre. A Gallup által felsorolt gazdasági intézkedések közül a lakosság döntő többsége egyet ért a nagyvállalatok, bankok közterheinek, valamint a magasabb jövedelműek személyi jövedelem adójának növelésével. Ugyanakkor társadalmi konszenzus van az általános személyi jövedelemadó, az energiaár emelés és a fizetős egészségügy kialakításának elutasításában. A közalkalmazottak számának csökkentése, valamint a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek érdekében való határozottabb fellépés szükségessége megosztja az embereket, és sokan bizonytalanok is ezekben a kérdésekben. (Gallup: Az emberek nem számítottak a gyurcsányi megszorításokra. 2006. augusztus 2. Gallup, mno.hu nyomán)

Politológia: 1. Államfői kontrapolitika?!

Az államfői intézmény, maga Sólyom László, önálló és pártszerű rendű és rangú politikai tényező lett a súlyosan beteg és torz politikai rendszerben. Megnövekedett súlyát a mind erősebbé váló és egyoldalúan ellenséges baloldali, liberális orientáció még nyilvánvalóbbá teszi.

A pártokról és a csomagról

Sólyom László nem örül annak, ha a választási ígéretek semmire sem köteleznek. Az államfő a Figyelőnek adott interjújában úgy látja, fel kellett volna lépnie a választási kampányban, és azt kellett volna mondania, a felelős döntéshez információra van szükség. A köztársasági elnök szerint a demokrácia hitelvesztése fenyeget, ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít, és például a választási ígéretek semmire nem köteleznek. Döntő kérdés, hogy milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez, mondta az államfő. Az államfő a kormány megszorító csomagjáról azt mondta, a vonatkozó törvények aláírása előtt nemcsak alkotmányossági vizsgálatot végzett, hanem tájékozódott közgazdászoktól a döntési alternatívák kockázatairól. Konzultált Járai Zsigmonddal, Surányi Györggyel, Békesi Lászlóval, Bokros Lajossal, Csaba Lászlóval, óriásvállalatok és bankok vezetőivel is. /1/

1956 megítéléséről

A köztársasági elnök szerint 1956 megítélése a magyar politikában, az emberek gondolkodásában és érzelmeiben a rendszerváltás óta nem jutott nyugvópontra. A kérdés az, mikor lesz 1956 a magyar nemzettudatban olyan, mint az 1848-as forradalom. Sólyom szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc idei, ötvenedik évfordulója világesemény lesz, a világ Magyarországra figyel majd, soha nem látott számban jönnek el Budapestre állam- és kormányfők. "Magyarországnak tehát méltóan kell szerepelnie a világ előtt, hogy ne érje szégyen se az országot, se az '56-os forradalmat" - szögezte le a köztársasági elnök. Ennek érdekében az ünnepségeken minden jelentős politikai erőnek és valamennyi '56-os szervezetnek ott kellene lennie, függetlenül attól, mi az álláspontja a magyar belpolitikában. Sólyom valamennyiüket meg fogja hívni a Sándor-palotába, és tudatosítani kívánja bennük, hogy ez a magyar nemzet, a magyar állam ünnepe, s nem kormányzati protokoll-esemény. "Természetesen szó sincs arról, hogy össznemzeti összeborulást kérnék. Minden véleménynek és indulatnak megvan a maga helye, de ez a szertartás nem az a hely." /2/

Vita Sólyom népszerűsége körül

Ezek után nem meglepő, hogy balról hatalmas támadás indult és folyik az autonóm személyiségként fellépő, a baloldal minden zsarolását és visszaélését minősítő Sólyom ellen. A közvélemény-kutatás típusú politikcsinálás eszközeit is felhasználva, a Medián és a Szonda-Ipsos szakértői egymástól eltérően vélekednek a köztársasági elnök megítéléséről. Míg az előbbi felmérései azt igazolják, hogy Sólyom népszerűsége tíz százalékponttal csökkent, köszönhetően a választók csalódottságának, addig utóbbi szerint Sólyom megítélése változatlan maradt. Az eltérő eredmények oka a szakértők szerint a mintavételi időpont eltolódásával, illetve a kérdéstípusok különbségével (!) magyarázható. A Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai központjának vezetője szerint Sólyom népszerűségének csökkenése valóban összefügg a választók elégedetlenségével és a legfőbb ügyész utódlása körüli botrányokkal. /3/

Sólyom a radarról

A köztársasági elnök azt szeretné, ha a NATO-radar magyarországi telepítésével kapcsolatos döntés úgy születne meg, hogy a Zengővel kapcsolatos hibák ne ismétlődjenek. Sólyom erről a Magyar Rádió Háttér című műsorában beszélt. Az államfő azt mondta: a NATO-radar számára korábban tervezett helyszín, a Zengő, illetve a most napirenden lévő mecseki Tubes között lényeges különbség, hogy a Tubesen már fennáll a roncsolt a természeti állapot, és út is vezet a hegyre, nem úgy, mint a Zengőn. Ugyanakkor a Tubes kapcsán is figyelni kell arra, hogy a civilek gyakorolhassák jogaikat. Megengedhetetlen, hogy a civilekkel lenézően bánjanak, és szétkergessék őket - szögezte le a köztársasági elnök. Sólyom azért küldte szerdán az Alkotmánybírósághoz véleményezésre a felsőoktatási törvény módosítását, mert minden esetben kötelessége így tenni, ha kétségkívül alkotmányellenesnek talál egy jogszabályt. /4/

2. A centrista mértékadás politikája: Sólyom első éve

A mintateremtő Göncz Árpádra utalva Sólyom arról beszélt, hogy "nem akarok szeretett elnökünk lenni". Törekvését egyelőre tehát teljes siker koronázza. A fél éve még 75 százalékos bizalmi indexszel rendelkező elnök népszerűsége a Medián szerint röpke pár hónap alatt 55 százalékra zuhant. /Köszönhető mindez az egyoldalú médiaorientációnak, illetve a közvélemény-kutatás típusú politikacsinálás eszközeivel biztosított orientációnak./ A HVG összegzése szerint, természetesen, Sólyom László elnöki időszakának első éve a közvélemény számára biztató kezdet után a jelek szerint inkább csalódást hozott.

Babus Endre írja. Elnöki működése első évében Sólyom tulajdonképpen saját képére igyekezett formálni az államfői tisztséget. Az egyik bulvárlapban egy frissen megjelent, csaknem egész oldalas fotó ugyanakkor már azt jelzi (a képen az elnöki házaspár derűsen tekint a kamerába néhány unokája társaságában), hogy az államfői szerep is könyörtelenül át kívánja alakítani a radikális értelmiségi államfőt. Sólyom az elnökké választása évfordulóján adott júniusi tévéinterjúban utólagosan mindenesetre már szerencsétlen eseménynek minősítette azt a gesztusát is, amely ez év tavaszán máig ható, súlyos presztízsveszteséget okozott neki. "Nem akartam senkit megbántani" - jelentette ki a Fekete János-féle afférra utalva, hozzátéve, ma már kezet nyújtana a Kádár-korszak március 15-én kitüntetett, 88 éves, emblematikus bankárszemélyiségének. A polgári jog professzorának utólagos kármentő akciója azonban egyelőre nem sok eredményt hozott. A nemzet egységét kifejezni hivatott államfő és "népe" között egy időre, úgy tűnik, megbomlott az összhang.

Babus Endre írja. Az AB alapító elnökeként sokak által túlságosan is becsvágyónak tekintett Sólyom köztársasági elnökként már a kezdet kezdetén a passzív államfői politika mellett kötelezte el magát. Előre jelezte: ritka megszólalásaival kíván súlyt és tekintélyt kölcsönözni közjogi tisztségének. Első hivatali esztendejében az államfő tulajdonképpen kitartott rokonszenves, ámde egyre inkább kontraproduktívnak tetsző elképzelése mellett. Sólyomról mára nagyjából ki is derült, milyen államfő nem óhajt lenni. Az viszont sokak számára valószínűleg ma még nem egészen világos, miféle új karaktert is kíván adni a köztársasági elnöki tisztségnek. Az államfő környezetvédő gesztusai, sajátos fogyasztásellenessége, metafizikus emelkedettsége a széles közvélemény számára még nem álltak össze egy olyan koherens erkölcsi kódexszé, amely kulcsot adna fellépéseihez. /5/

Sólyom „merre húz”?

A liberális nyilvánosság (mely nem tud disztingválni!) legfőbb témája, hogy Sólyom vajon hova állna. Végülis a 168óra típusú értékelésben, Trencséni Dávid szerint „valójában az SZDSZ és az MDF állt legközelebb Sólyom pontos megítéléséhez. A szabad demokraták konzervatív liberálist láttak az új elnökben, aki mindig kiállt a szívüknek kedves ügyekért. A szólásszabadság teljességéért (támogatta a szocialisták gyűlöletbeszéd-törvényének elkaszálását az AB-n), sőt – felülemelkedve önmagán – elfogadta a bírák többségi döntését az abortusz liberálisabb megítélésében. Az MDF annak idején súlyosan megorrolt az abortuszdöntésért, ám most liberális konzervatívként könyvelte el az elnököt.” Hivatalba lépése után (2005. augusztus 5.) „raportra hívta” Gyurcsány miniszterelnököt: adjon részletes beszámolót az ország valós gazdasági helyzetéről. S miközben Gyurcsányra várt, bejelentette: addig nem lép az Egyesült Államok területére, amíg határátlépéskor ujjlenyomatot vesznek a magyaroktól. Az ellenzék visszaigazolva látta új keletű USA-fóbiáját. A kabinetet idegesítette a nem tervezett konfliktus az évek óta húzódó vízumügyben. (De Sólyom reputációjának sem tett jót, hogy jogvédő álláspontja ellenére elutazott az ENSZ-közgyűlésre, New Yorkba. Magyarázata, hogy világszervezeti vízummal lépett amerikai földre, halovány volt.) Az sem kerülte el a politizáló közönség figyelmét, hogy a köztársasági elnök a beiktatási beszédben nem emlegetett 15 millió magyart. Első elnöki interjúját azonban a pozsonyi Magyar Szónak adta. Rajta kívül kevesen sejtették: fordulatot sürget a magyar–magyar kapcsolatokban. A jelek szerint kevés figyelmet szenteltek a pártok Sólyom első nyilatkozatainak. Az új elnök szűkre szabta a kommunikációs csatornát, ám alapvetéseit sokszor ismételte. Ezek közül a legfontosabbak: civil elnöknek tartja magát, aki minimális érintkezési felületet tart a politikai pártokkal. /6/

Sólyom és a vízumok

Az antisólyom típusú politikai orientációban a legkínosabb médiafordulat, amikor Sólyom Lászlót próbálják froclizni. A Népszabadság típusú fellépés szerint hiába vállalta el az 1956-os forradalom 50. évfordulójának tiszteletére tartandó New York-i gálaest fővédnökségét, Sólyom László köztársasági elnök valószínűleg nem lesz ott a Carnegie Hallban. Az államfő a Figyelőnek adott interjújában közölte: amíg vízumra van szükség az utazáshoz, ő nem megy az Egyesült Államokba. A tengerentúli magyarok közül ezért csak a kanadaiakat keresi fel októberben - szólt a politikai értékű üzenet. Azt nem tudni, hogy a Figyelő-interjú előtt tájékoztatták-e az elnököt: bizony, Kanadába is vízumra van szüksége. Igaz, ott az amerikaiakkal ellentétben nem vesznek ujjnyomatot. Az "udvariassági vízum" általában csak formaság, de az előzetes utazási engedély egy fajtája, s nincs mentesség a diplomata útlevéllel utazókra vagy a hivatalos személyekre sem. /7/

Az effajta hülyeségnél azonban sokkal fájdalmasabb baloldalról, hogy Sólyom szóvá tette a túlkompenzáló baloldali viselkedést a külpolitikában, ami ma már nemzetbiztonsáégi kockázatot jelent. Sólyom szerint a magyar külpolitika túlságosan óvatos és követő stílusú, a Külügyminisztérium pedig érdemi információt tartalmazó háttéranyagok helyett gyakran a "kapcsolatok sokoldalú és dinamikus fejlődését" ecsetelő közhelyekkel teletűzdelt "gyógyszövegeket" küld. Sólyom a Figyelő-interjúban negatív példaként hozta fel, hogy Ahmet Necdet Sezer török államfő minapi budapesti látogatása előtt kapott külügyes háttéranyag bőséges információkat tartalmazott a rodostói Rákóczi-házról és a külkereskedelmi árucseréről, de a kurd kisebbség helyzetéről nem volt elegendő anyag és vélemény. Sólyom ankarai vendégének felvetette a kurd kérdést, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is szóvá tette az "aggályos hatalomkoncentrációt, valamint a kis finnugor népek helyzetét". A koncepciózus külpolitikát sürgető köztársasági elnök bírálta a kormány és a külügy kommunikációját is. Sólyom szerint a fontos látogatások idején olyan mellékes és pontatlan hozadékok uralják el a hivatalos közléseket, mint például az, hogy az amerikaiak "visszaadják" a Táncsics-börtönt, vagy hogy Oroszország "visszaszármaztatja" a sárospataki könyveket. /8/
1. Sólyom: a pártok nem tartalmi kérdésekről beszéltek a kampányban. (NAPI Online) nyomán
2. Sólyom: 1956 megítélése még nem jutott nyugvópontra. MTI, ma.hu nyomán
3.Vita Sólyom népszerűsége körül. vg.hu nyomán
4. Sólyom: Most a kormány segítségére siettem. MTI, ma.hu nyomán
5. Sólyom első éve - a HVG összefoglalója. Babus Endre, hvg.hu nyomán
6. Merre húz? Trencséni Dávid, 168ora.hu nyomán
7. Sólyom elmegy Kanadába. NOL, Dési András nyomán
8. Sólyom letolta a külügyet. NOL nyomán

További exkluzív hírválogatás a Cognopoltól
Párttérkép: a Fidesz
1. A Fidesz összefog a MIÉP-pel és a Jobbikkal is. (NOL) vg.hu
2. Fidesz: jobbra nyitott szövetségesi kör őszre. NOL, Csuhaj Ildikó
3. Dévényi István: A Fidesz-illúzió. Hetivalasz.hu

EU-politika:
1. Októberben példát statuálhatnak Magyarországgal. (InfoRádió) vg.hu

Külpolitika, geopolitika:
1. Esélyek és csapdák a külpolitikában. Paul Lendvai, mho.hu
2. A Vajdaságról tárgyalt a magyar külügyminiszter. MTI-információ, nszava.hu
3. Magyar botrány az ENSZ-ben. -rR-, hvg.hu
4. Magyarország mozgástere. Jeszenszky Géza, mho.hu
5. Barátnők között. MHO-Álláspont. mho.hu

Heti kormányzati botrányok:
1. Egyszerűen elfelejtették - slampos kormányzati átalakítás. NOL, ma.hu
2. Új Magyarország Fejlesztési terv - immár vitatható. NOL, Bugyinszky György

Politológia:
1. „Az SZDSZ félelmetes törést okozott.” gondola.hu
2. Új Magyarország? NOL, ma.hu
3. A baloldali minimum. NOL Tamás Gáspár Miklós

Média a politikáról
1. Ütközési pályán – MHO-Álláspont. mho.hu
2.Államreform uniós pénzen, vagy kormányzati halandzsa? MTI mno.hu

Választási politika: a jobboldal:
1. Teljes jobboldali összefogás Budafok-Tétényben. gondola.hu
2. Összefogott a jobboldal Óbudán. Stop!

Kormányzati politika:
1. Mennyibe kerül Dobrev Klára? fn.hu

Politikainapirend-képzés:
1. A kormány megszorít tételt jól bevésték. Török Gábor, Vision Consulting, mho.hu
2.Ütközési pályán. MHO-Álláspont. mho.hu

Parlamenti politika:
1. Csak informálisan egyeztetne a Fidesz. Kötelező hatástanulmányok. Tüske Erika, vg.hu
2. Cser: Pitiáner, ócska, középszerű rablók kezében az ország. 2006. (MTI), mno.hu
3. "Gyurcsány megszakította szabadságát és magyarázkodik." MTI, ma.hu
4. Herényi nem bízik pártja színeiben. bszj, gondola.hu
5. KDNP: kihívás az EU számára a szlovákiai helyzet. mno.hu
6. Munkáspárt: Szervezett és nyílt politikai hazugság folyik. MTI, mno.hu
7. MIÉP: Demszky álságos, erkölcstelen és törvényellenes. mno.hu
8. A magyar kormány befolyásolni akart egy szakértőt. (Magyar Hírlap) vg.hu

Az államfői intézmény mint etalon:
1. A parlamenti pártok pozitívan értékelik az államfő egyéves tevékenységét. (MTI)




TÁRSADALOM: kurzushülyeség vagy konzumidiotizmus?

„A mérséklődő derűlátást (!) az államháztartási hiány felszámolására foganatosított kormányzati intézkedések nyilvánosságra hozatala és a pénzügyi megszorítások keresletmérsékelő hatása váltotta ki.”

Történelmi hangulat a média- és konzumkultúrában

Egy tanulmányi verseny célja, beharangozója szerint, hogy "minél több fiatal figyelmét felhívja a magyar történelem sorsfordító eseményének évfordulójára, és elérje, hogy az iskolapadban ülő fiatalok is megismerjék a diktatúra elleni felkelés, a személyes hősiesség, az egyéni és közösségi áldozathozatal szimbólumává váló ’56-os forradalmat". A játékosok négy fordulón már túl is jutottak a hatból. Írtak olyan miniszterelnöki beszédet, amelyet 1956. október 24-én is leadhattak volna a Magyar Rádióban, de készítettek posztert, szórólapot és más alkotást is a korabeli sajtó, valamint művészeti anyagok felhasználásával. A vetélkedőre 372 csapat (kétezer tanuló) jelentkezett. A játékot több fronton is támadják a díjazás miatt. A harmadik helyezett csapat az ’56-os Intézet kiadványaiból összeválogatott csomagot kap, az ezüstérmesek egy-egy palmtopot nyerhetnek, míg a győztesek elmehetnek a moszkvai tanulmányútra (!).

Kurzushülyeség

Több kritikát kapott a játék elnevezése, a Freedom Fighter is – ezt a nevet viseli egyébként a szeptemberben piacra kerülő számítógépes játék is, amelyet az amerikai magyarokat tömörítő Magyar–Amerikai Koalícióhoz közeli georgiai cég gyárt –, valamint a vetélkedő logója: egy zöld, orosz tank rózsaszín csillaggal, mellette 56-os feliratú pólóban guggol egy fiatal. Az Európai Parlament magyar néppárti képviselői szerint megdöbbentő, hogy az oktatási tárca és a Történelemtanárok Egylete által Freedom Fighter címen rendezett középiskolai verseny fődíja egy moszkvai tanulmányút. Az ellenzéki politikusok már azt is érthetetlennek tartják, hogy a vetélkedősorozat címének miért nem felelt meg a "szabadságharcos" magyar szóösszetétel, ám szerintük ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy a verseny kiírói a győztes csapatnak (az október 23-i döntő után) a forradalmat eltipró hatalom fővárosába ajánlottak fel egy nyereményutat. Az ügyről már a világsajtó is írt. A Reuters cikkében azt emelte ki, hogy talán nem a legmegfelelőbb díj, ha a szovjet tankok által eltiport 1956-os forradalomról legtöbbet tudó iskolások moszkvai kirándulást nyernek. A furcsa nyereménnyel foglalkozott a Scotsman.com internetes oldal, illetve a bulvártémákra szakosodott Mosnews angol nyelvű orosz hírportál is. /1/

Óriásit zuhant Gyurcsány népszerűsége (és az állampolgári ítélőképesség)

A Századvég-Forsense júliusi felmérés szerint. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök rokonszenv indexe példátlan mértékben, 12 ponttal zuhant a választásokat követő hetekhez képest. A megszorításokkal kapcsolatos vélekedések nem változtak jelentős mértékben az elmúlt hónapban, a megkérdezettek 72 százaléka támogatja (!) azokat. A lakossági minta 49 százaléka szerint ugyan most a Fidesz nyerne, az MSZP győzelmére csak 20 százalék tippel – s ez a Századvég szerint extrém különbségnek számít, de normális politikai verseny, ill. a rendszerkritika működése nélkül ennek semmi jelentősége. Az „emberek” kétharmada elégedetlen a kormány munkájáva: 32 százalék szerint a kormány jó munkát végez, míg 62 százaléka negatívan nyilatkozott a kabinetről; ugyanakkor az ellenzék tevékenységét is mindössze 38 százalék ítélte jónak, míg 50 százalék az elégedetlenek aránya. A kérdésfeltevés zsenialitását (egyben a közvélemény-kutatás típusú politikacsinálás működését) jelzi, hogy a „megkérdezettek 72 százaléka támogatja a megszorításokat”! A megszorításokkal kapcsolatos vélekedések nem változtak jelentős mértékben az elmúlt hónapban. Júniusban a megkérdezettek 75 százaléka tartott szükségesnek olyan intézkedéseket, amelyek rövid távon kedvezőtlenek ugyan az emberek számára, de a kormány szerint elkerülhetetlenek az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében - július közepén 72 százalék volt ezen a véleményen. Az MSZP szavazóinak júliusban is több mint 90 százaléka tartja szükségesnek az intézkedéseket Júliusban a Fidesz szavazóinak többsége (52 százalék) is szükségesnek tart ilyen intézkedéseket, de itt már 9 százalékpontos csökkenés mutatkozik az egy hónappal korábbi eredményhez képest. A megkérdezettek körében továbbra is valamivel többen vannak, akik helyeslik a kormányzati intézkedéseket (53 százalék), mint ahányan ellenzik azokat (43 százalék). /2/

Pesszimistábbak lettek a kkv-k

Az Ecostat júliusi bizalmi felmérésének eredménye szerint a hazai kis- és középvállalatok körében jelentősen lecsökkent a gazdaságba vetett bizalom. A konjunktúramutató júliusban tíz százalékponttal csökkent. A TOP-100 nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban mozdult el a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és csökkenőre váltott. Április óta a cégek növekvő aránya az év második felére a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel számol. A mérséklődő derűlátást az államháztartási hiány felszámolására foganatosított kormányzati intézkedések nyilvánosságra hozatala és a pénzügyi megszorítások keresletmérsékelő hatása váltotta ki. A vállalati terhek és a központi bevételek növelésére irányuló lépések következményeként a GDP növekedési üteme jövőre mérséklődik, kedvezőtlenebbek lesznek a gazdálkodó szervezetek működési feltételei. A hazai és a nemzetközi környezetben lejátszódó gazdasági folyamtok alapján a költségvetési kiigazítás idén még gyengébb, a jövő évben erősebb hatást fog gyakorolni a reálgazdaságra. A TOP-100 nagyvállalatok több mint kétharmada nemzetgazdasági szinten a negatív tendenciák felerősödésével számol. A következő fél évre nemzetgazdasági szinten rosszabbodást feltételez a cégek 72 százaléka. Saját cégük kilátásait borúlátóan ítéli meg 54 százalékuk, kismértékű javulást 16 százalékuk vár. Júniushoz viszonyítva némiképp romlott a termelésnövelés lehetőségeinek értékelése, tevékenysége rövid távú bővítését a cégek egyötöde valószínűsíti. E vállalati körben a versenyhelyzet éleződésével kapcsolatos aggodalmak erősödnek, kedvezőtlenebb a beszállítói lehetőségek megítélése. Tekintettel arra, hogy a kis-és középvállalatok többsége a belföldi piacra termel, illetve ott nyújt szolgáltatást, egyharmaduk a belföldi kereslet csökkenésétől tart. /3/

Pozitív hatás csak évek múlva lehet

A vállalatok csak több mint 2-3 év múlva érzik majd az ígért gazdasági reformok versenyképességre gyakorolt pozitív hatását. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a vezetésével működő Versenyképességi Kutató Központ által szervezett konferencia szünetében nyilatkozta, hogy a vállalatok először a reformok negatív hatásait érzik majd, a változások makrogazdasági szinten indítják el a pozitív folyamatokat, amelyek pár év múlva a mikro szinten is éreztetik hatásukat. A bürokrácia csökkentésére irányuló lépések hatásához ugyanakkor akár tíz évre is szükség lehet. A Fidesz-kormány első gazdasági minisztere hangsúlyozta, hogy az ország versenyképességének kulcsa a magyar közepes vállalatok teljesítménye. A szakember szerint a makrogazdasági egyensúly helyreállítása érdekében elkerülhetetlen az adóemelés, s hogy a versenyképesség makro és mikro szintje közötti összefüggés megtalálása kardinális kérdés a sikeres reform érdekében. Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke előadásában azt fejtegette, hogy a versenyképesség célja hosszú távon a fogyasztói jólét emelése, amihez meg kell nyitni a távközlési és villamosenergia-ipart is. /4/

Kurzushangulat: politikai és társadalmi napirend

Most, hogy súlyos gazdasági és társadalmi gondok politikai feszűltségekhez vezetnek, egyfelől elszaporodnak a tücsök-bogár típusú médiaesemények, másrészt most kerülnek a médianyilvánosságba a másság típusú, jellemzően orientáló közlemények. Ezek jellegzetes típusa, a korábban magyarosított nevét most visszaállító zsidó magyar története. - A legtöbben nem értik, miért lettem 55 évesen Koltai Sándorból Klein Sándor. – mondja a nevezett a Népszabadságban. Ettől függetlenül elfogadják a döntésemet. Ha elmondom a lépés okait, a régi barátaimból, ismerőseimből önkéntelenül is előbukik a mondat: "Te zsidó vagy? Nem is tudtam." Aztán olyan is akadt, aki széttárt karokkal megölelt: "Hát te is zsidó vagy? Nem is tudtam, hogy közénk tartozol." Mindez a névváltoztatás miatt. A dunaújvárosi Klein Sándor története persze nem csupán egy névváltoztatásról szól. Azt mondja, amint visszavette ősei nevét, megnyugodott, mintha minden egy csapásra a helyére került volna a lelkében. - Egészen mostanáig egyetlen negatív élményem sem volt a névváltoztatásom, a zsidó származásom nyílt vállalása miatt - mondja Klein Sándor. - A közelmúltban viszont valaki piros filctollal egy akasztófán lógó Dávid-csillagot rajzolt a postaládámra. Ha az édesanyám az ilyen atrocitásoktól akart megóvni, akkor azt mondom, ennyit megér, hogy újra a felmenőim nevét viselhetem.” /5/ Ez egy tipikus mai, magyar történet, minden fordulatával.

Nyilasok hirdetik magukat

Egy másik tipikus magyar történet. Tízméteres felirat bukkant fel néhány napja a Margit-sziget Budára néző északi csücskénél… ha az ember beüti az internetes keresőbe a suttogo.hu címet, egy nyilas honlapon találja magát, Szálasi-portrék és -idézetek között, a többiről nem is beszélve. Azon a délutánon, amikor vigyázó szemünket először rávetettük a fehér betűkre, csupán egyetlen írásos utalást találtuk, amely szerint ezt más is megtette. Egy ugyancsak ultrajobbos - öndefiníciója szerint konkrétan nemzetiszocialista - weblap, a kitartas.hu szerzője a jelek szerint szintén látta az üzenetet, mert az alábbiakat jegyezte fel róla: "A Margit-sziget északnyugati végénél egy gigantikus SUTTOGO.HU felirat került felhelyezésre 2006. július 28-án. E munka ékes bizonyítéka annak, hogy a Hungarista Mozgalom nem pénzt követel, de személyes példamutatást, önkéntes áldozatot. A kitartas.hu szerkesztősége ezúton üdvözli azt a tevékeny testvért, aki az egyik legegyszerűbb - mégis az egyik legnagyszerűbb - módját választotta a propagandamunkának. Egyúttal továbbra is jó munkát kívánunk! Kitartás! Olvasói levél alapján: Kitartas.hu." A parkot gondozó Főkert vezérigazgatója a Népszabadságnak azt mondta, nem látta a feliratot, de ha látta volna, se tudna mit kezdeni vele, mert a sziget széle a Fővárosi Csatornázási Művekhez tartozik; egyébként tőlük értesült arról, mit is jelent. A csatműveknél máshogy tudják, szerintük semmi közük hozzá. A Margit-sziget közigazgatási értelemben vett gazdája, a XIII. kerületi önkormányzat, pontosabban annak sajtósa is meglepődve reagált az érdeklődésre, és azt javasolta, hogy a Városházán kopogtassanak. Hasonlóan meglepettnek tűnt a Fővárosi Közterület-felügyelet szóvivője is, aki egyetértett abban, hogy szabálysértésről van szó, de hozzátette, hogy - mivel a firkálásnál sajnos nem voltak ott, vagyis nem érhették in flagranti a tettest - tehetetlenek. /6/

Legnagyobb gondunk: a vallás?!

Gábor György vallásfilozófus „Abszolút tenger” című eszszékötete nemrég jelent meg a Semmelweis Kiadónál. A szerző úgy véli, ma leginkább a politika és a vallás távolítja el egymástól az embereket. Könyvében viszont azt keresi, ami még összeköthet bennünket. A szerző azt szeretné bemutatni: múltunknak rengeteg olvasata van. És ugyanez igaz jelenünkre is. Nincsenek kizárólagos igazságok. A tévéfelkérésekről pedig annyit: a nyugati televíziókban is sok a gagyi, de a nézők szeretik a tudományos, kulturális vitákat. Nálunk az ilyen műsorokra még nagyobb szükség lenne. Modellértéke van annak, ha az emberek láthatják: úgy is lehet különböző nézeteket képviselni, hogy nem rontunk egymásnak. A szerző hangsúlyosan foglalkozik azzal a ténnyel, hogy az egyház hierarchikus hatalmi intézményrendszer. „Ez leginkább a katolicizmusra jellemző, amelynek – a vallások között egyedülállóan – külön központi tanítóhivatala van, és legitimációját évezredek óta eme alaptanításokra építi. Semmiféle hiteles forrás nem maradt, amely eldönthetné a kérdést. De a könyv persze csak fikció. Meggyőződésem: az egyházaknak nem kellett volna ilyen hevesen reagálniuk Brown regényére. Nem biztos, hogy a mélyen hívők hitét befolyásolná Jézus „családi állapota”. Sokáig senki nem tudta, Poncius Pilátus valóságos személy volt-e. Csak az 1960-as években került elő egy dokumentum, amely a létezését hitelesítette.” A szerző szerint régebben, a tradicionális társadalmakban a vallások szerepe a közösségteremtés volt, a népet összekötötte a hit. Az ókorban többen azért csatlakoztak a zsidókhoz, mert vonzó volt a közösségi életük. Törvényeik előírták az idősek, betegek, gyerekek védelmét. És mivel a zsidóknak kötelességük volt a szent szövegek tanulása, náluk nem létezett analfabetizmus. A globalizált világban viszont meggyengült a vallások kohéziós ereje. Sokan individuális utakat vagy új felekezetet keresnek. Rosszabb esetben vallási pótszereket. /8/

Az államfő mint társadalmi kontroll

A kormány felelőssége, hogy milyen politikát folytat, de fontos, hogy az államfő is önálló hangon szólaljon meg - hangsúlyozza Sólyom László beiktatása egyéves évfordulója alkalmából adott interjújában. - Elnök úr, a Gyurcsány-csomag aláírása az elmúlt időszak legnagyobb közfigyelmet kiváltó államfői állásfoglalása volt. Milyen politikai megfontolások vezérelték, amikor bő két héttel ezelőtt aláírta a kormányzati kiigazító csomagot? - A törvénycsomag kihirdetése előtt óriási volt a társadalmi nyomás, informálisan és hivatalosan is eljutottak hozzám kontroll kérelmek. Egyúttal minden elemzés hangsúlyozta, hogy három lehetőségem van: az alkotmányos vétó, a politikai vétó, valamint a csomag aláírása. Mégis, az aláírás utáni értékelésekben gyakran összekeverték ezeket a szempontokat. Így nehezen értette meg a közvélemény, hogy milyen megfontolásokból írtam alá a törvényeket, illetve milyen kifogásaim voltak. Pedig éppen a döntés súlyára tekintettel magyarázatot is fűztem az aláíráshoz. Előtte pedig nemcsak alkotmányossági vizsgálatot végeztem, hanem tájékozódtam közgazdászoktól is a döntési alternatívák kockázatáról. /9/
1. Vitatott ’56-os megemlékezések. mho.hu nyomán
2. Példátlanul nagyot zuhant Gyurcsány népszerűsége. InfoRádió nyomán
3. Sokkal pesszimistábbak lettek a hazai kkv-k. (NAPI Online) nyomán
4. Reformok: pozitív hatás csak évek múlva. (NAPI Online) nyomán
5. Szabó Ágnes: Munkaviszonyban vagy anélkül? piacesprofit.hu nyomán
6. Visszatérés az ősökhöz: Koltai helyett Klein. NOL, Cseri Péter nyomán
7. Kitartás a szigetcsúcson. NOL Bárkay Tamás nyomán
8. Gábor György hitről és dogmákról. Sándor Zsuzsanna, 168óra nyomán
9. Társadalmi kontroll. Martin József Péter, Simon Ernő, Fn.hu nyomán

Szellemi élet: köz, tér

Nem használjuk a köztereket, illetve a tényleges lehetőségeinkhez mérten csak igen kevéssé használjuk ki őket. Pedig a köztér értünk van. Meg általunk. De ha nem gondozzuk, nem mozgatjuk rendszeresen, berozsdásodik. Ha legalább kellemes rozsdabarna volna - de szürke, kopott télikabátszínű és olyan, mint a szombati Nap-kelte: hót unalmas.

Common place

Az Európai Építészhallgatók Alkotótáborának résztvevői ezen szeretnének változtatni. Az 1981-ben Liverpoolban alapított diákszervezet, az European Architectural Students Assembly (EASA) tizenöt éve mindig más és más országban rendezi meg kéthetes nyári programját - az idén először Magyarországon. A pannon különítmény két évvel ezelőtt pályázott a rendezés jogáért, azóta azon dolgoznak, hogy július 23-tól augusztus 6-ig jól és hasznosnak érezzék magukat a 39 országból hazánkba látogató építészhallgatók. Mind a 365-en. A tábor tematikus, az idei mottó common:place, azaz köz:hely, a szónak mindkét értelmében. Tereink sokszor banálisak, s banalitásaink túl sokszor kapnak teret köznapjainkban - valami ilyesmit üzenhet a cím. A szervez ők huszonnyolc workshopot hirdettek meg a téma körüljárására, ezek közül néhány nyilvánosan zajlik. - Nagyon fontos például a Közből közös című akció, amelynek célja, hogy a Dankó utca 18. alatt lévő foghíjtelket a lakók, szomszédok bevonásával olyan hellyé, tényleges közös térré alakítsuk, amit aztán majd bárki szívesen használ - mondja Rab Judit, a workshopok koordinátora. Szombaton például a gyerekeké volt a munka oroszlánrésze: festékes lufikkal tették barátságosabbá a szürke tűzfalat. Az újra:hasznosítás című workshop során a résztvevők olyan köztereket keresnek, figyelnek meg, ahol műveikkel beavatkozhatnak a város életébe. - Eldobott, már nem használt anyagokból utcabútorokat készítenek, amelyeket aztán Budapest különböző helyein állítanak fel, majd a városlakók rendelkezésére bocsátják. /1/

Vallásos tér

A "katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról" szóló szerződést 1997-ben írták alá. A vatikáni egyezmény értelmében az egyházi iskolákat és más közszolgálati intézményeket ugyanolyan mértékű támogatás illeti meg, mint az állami és az önkormányzati fenntartásúakat. Szintén ez a megállapodás szavatolja, hogy az állam - a másik fél beleegyezése nélkül - nem szűkíti az egyházakat megillető speciális adókedvezmények körét. A költségvetés a többi egyházat is hasonló feltételekkel támogatja. Ahhoz, hogy az egyházak finanszírozásának rendjét megváltoztassa a kormány, előbb a vatikáni egyezményt kellene módosítani. Az SZDSZ ragaszkodik ehhez. Szerintük az "egyházi adómentességek teljességgel elfogadhatatlanok", a hívők tartsák el papjaikat. "Az egyházak állami függésének megszüntetése, a szekularizációt kevéssé szolgáló vatikáni megállapodás felülvizsgálata az igazságosság szempontjából is halaszthatatlan" - hangsúlyozta nemrégiben Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője. A helyzet kissé kusza. A szentszéki szerződés végrehajtását elvileg az egyház és a kormány képviselőiből álló vatikáni-magyar vegyes bizottság ellenőrzi, de ez a testület nem működik. A kormány ugyanakkor hasonló feladatkörrel létrehozott egy másik bizottságot, amelynek vezetésével Tamás Pál szociológust bízta meg. /2/

Agydobás

Az idei HungaroCon-on, azaz a XXVI. országos sci-fi találkozón július 29-én, szombaton adták át a Zsoldos Péter-díjat. A Zsoldos Péter Díjat az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998-ban alapította. Regény kategóriában Lovas Lajos író, újságíró Agydobás című műve, míg novella kategóriában Szélesi Sándor Galileo című írása kapta idén a díjat. A díjalapítók egyrészt emléket kívántak állítani az Avana Egyesület alapító tagjának és névadójának, Zsoldos Péternek, aki a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kiemelkedő alakja. Másrészt egy rangos irodalmi díjat kívántak létrehozni, hogy felhívják a figyelmet a magyar sci-fi írók színvonalas műveire és arra, hogy a műfaj értékeket képvisel. A díj pénzjutalmát Salgótarján adományozza. A díjnyertes regényhez emlékplakettet kap az alkotó, melyet a Zsoldos család készíttetett Józsa Bálint szobrászművésszel. A díjnyertes novellához márványpiramist kap az alkotó, melyet az Avana Egyesület készíttet Bagi András szobrászművésszel. A Zsoldos Péter Díjat egy 6 tagú szakmai bizottság döntése alapján lehet elnyerni. A Bizottság elnöke Dr. S. Sárdi Margit, tagjai pedig; Csák Tamás, Mandics György, Pusztay István, Trethon Judit, Zsoldos Dávid. /3/
1. A köztér értünk van. NOL, Csider István Zoltán nyomán
2. Mi történjen a vatikáni megállapodással? NOL, ma.hu nyomán
3. Agydobás. Zsoldos Péter-díj 2006, litera.hu nyomán

Oktatás: mélyszántás

Az egyetemek, főiskolák vezetői vérmérsékletüktől függően – van, aki több felvetéssel egyetért, más kikéri magának, hogy csak kedvezőtlen összefüggésben szerepelnek a nyilvánosság előtt – reagálnak arra, hogy az elmúlt hetekben egyre többen bírálják a felsőoktatás minőségét. Mészáros Tamás a kritikák egy részét jogosnak tartja, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint tény, hogy kissé elöregedett az oktatói kar, kevés fiatal diplomást tudnak alkalmazni, de szerinte 65 év felett is lehet színvonalas előadásokat tartani. Náluk is sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy más intézményben is közalkalmazotti státusban vannak. Ám azt már nem tartják számon a Corvinuson, hogy mely oktatójuk hol ad még órákat megbízási jogviszony keretében, azt azonban megtiltották, hogy másutt ugyanolyan szakon oktassanak. Elismeri a rektor, hogy a sok túlmunka miatt a kollégáinak kevesebb idejük marad a felkészülésre, kutatásra és olyan projektekben való részvételre, amelyeknek révén bevételre tehet szert az intézmény. Ugyanakkor érthető a többi, közgazdászképzésben részt vevő egyetem, főiskola igénye, hogy a már régóta működő intézmény oktatóit kérik fel, hiszen a saját tanári bázis kiépítése legalább 15-20 évet vesz igénybe.

Tananyag, előadás, tudás avulás

Egy vidéki egyetem rektorhelyettese szerint oktató és oktató között vannak ugyan különbségek, de a durva vádak minden alapot nélkülöznek, túl sokan akarják beletörölni a lábukat a magyar felsőoktatásba. S számos olyan eredményt érnek el az intézmények, amelyekre az egész ország büszke lehetne, és a sajtónak ezekről is be kellene számolnia. Bókay Antal szerint a rendszerváltás után szükségessé vált a mennyiségi fejlesztés, a diáklétszám növelése, ez azonban nem járt az anyagi források bővülésével, a Pécsi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese szerint következetesen ki kellett volna használni a meglevő szellemi és tárgyi kapacitásokat. Emellett szükség lett volna arra, hogy az oktatási tárca és a Felsőoktatási Tudományos Tanács megalkossa a felsőoktatási térképet, amely arról dönt, hol és milyen képzéseket indítsanak. Ez a munka azonban elakadt. Ennek eredményeként számos olyan településen is felsőfokú képzésbe kezdtek, ahol ennek nem voltak meg a feltételei, vagy a már meglevő intézményekben indítottak el olyan szakokat, amelyeknek semmi értelmük nem volt. Ez oda vezetett, hogy ahelyett, hogy a patinás, jól működő intézmények egyes karait fejlesztették volna, ide összpontosították volna az erőforrásokat, újabb és újabb iskolákat vontak be teljesen fölöslegesen az oktatásba. Sok helyütt alkalmatlan az infrastruktúra – kevés a labor, könyvtár, előadó –, s nincs elég tanár sem ahhoz, hogy színvonalas oktatás folyjon. /1/ Elavult a képzési szisztéma, az idősebb oktatók pedig csak rontják a felsőoktatás minőségét, mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter egy műsorban. Van olyan tanár, aki videokazettán keresztül tartja meg előadásait. Az egyetemek, főiskolák vezetői közül van, aki kikéri magának, és van, aki egyetért az elmúlt hetekben egyre több hasonló kritikának hangot adó politikusokkal. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint például valóban elöregedett az oktatói kar, azonban 65 év felett is lehet színvonalas előadásokat tartani. /2/

A diplomások egytizede felel meg a multiknak?

Az év utolsó öt hónapjában elsősorban gépész- és gyengeáramú villamosmérnökökre, szoftverfejlesztőkre, informatikusokra, szak-, illetve általános orvosokra fognak vadászni a cégek – írja a Világgazdaság. A Foglalkoztatási Hivatal által megkérdezett közel ötezer munkaadó közül mintegy kétszer annyi nagyvállalat jelezte, hogy van tartósan betöltetlen munkahelye - egy éven túl nem talál megfelelő munkaerőt -, mint a legkisebb méretű cégek. Ez azonban a fővárosra és Pest megyére nem érvényes, ebben a régióban ugyanis olyan mértékű globális munkaerőhiány alakult ki, amely egyformán érint minden céget, létszámtól függetlenül. A Tesk Tanácsadó Kft. statisztikái szerint a diplomás pályázóknak csupán egytizede felel meg a multinacionális cégek elvárásainak. A mérnökök többsége a nyelvismeret hiánya, az informatika területén végzettek pedig alacsony szakmai tudásuk miatt rostálódnak ki az állásinterjúkon. Több dél-alföldi megyébe Románia területéről toborozzák az orvosokat, de mérnökből is több százra lenne szükség, és az év hátralévő részében még nagyobb ínség lesz műszaki diplomásokból. Főleg a gépész-, a minőségbiztosítási mérnökök és a termelési tapasztalatot szerzett logisztikai diplomások keresettek. A hazai szolgáltató központok, a call centerek jelenleg 300-400 üres posztot kínálnak diplomásoknak, itt a pályát módosító pedagógusok is elkelnek, ha jól beszélnek nyelveket. /3/
1. Van oktató, akinek havonta csak egyszer kell megjelennie. Almási B. Csaba, mho.hu nyomán
2. Az idős oktatók rontják a színvonalat az elavult képzésben. vg.hu nyomán
3. A diplomások egytizede felel meg a multiknak. fn.hu nyomán

Politika, gazdaság, tudomány: magyar unikum

Az alkalmazott kutatás-fejlesztés területén elég megdöbbentő témákat honorál a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap egyébként szűkös költségvetése. A több vesztes pályázó által kifogásolt pályamű címe: A James Joyce-életmű magyar szövegkorpuszának kialakítása; a magyar Joyce-recepció hozzáigazítása a nemzetközi eredményekhez és trendekhez. A posztmodern előfutárának számító ír költővel kapcsolatos téma párhuzamba állítható a tavalyi Jedlik-program legbotrányosabb nyertes projektjével. Utóbbi az Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában címet viselte, és 54 millió forintot kóstált a bírálóbizottság számára. Amikor a 2005-ös pályázati végeredmény ismertté vált, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT) állásfoglalásban kérte az adott bírálóbizottság tagjainak felmentését Boda Miklóstól, az NKTH elnökétől, de ő erre nem volt hajlandó. Az idei Joyce pályamű 24 milliót kap az adófizetők pénzéből. Rakusz Lajos, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke így reagált az MNO észrevételeire: „A Joyce-pályaműnek nincs köze az innovációs alap általános céljához, vagyis hogy olyan kutatásokat támogassunk, amelyek közvetve vagy közvetlenül a gazdaság versenyképességét, illetve a vállalati innovációt szolgálják. Nincs köze a modern társadalom című alprogram céljához sem, amely szerint a pályázatoknak a mai társadalmi kihívások újszerű, komplex megoldását kell szolgálni. A KTIT elnökénél többen nehezményezték, hogy a tavalyi gyakorlat ismétlődik a támogatások odaítélésénél.” Rakusz továbbá megemlítette: fájlalja, hogy immár másodszor sem került a nyertesek közé egy olyan pályamű, amely Genfben, a találmányi világkiállításon a legrangosabb díjat kapta. Erről az érelmeszesedés gyógyításával kapcsolatos magyar projektről a tavalyi elutasítás után parlamenti vita folyt, kormányzati ígéret hangzott el felkarolására, ezért idén Rakusz Lajos arra biztatta a magyar feltalálót, adja be most is a pályázatát – ám az eredmény ismét elmaradt. „Jobban meg kellene becsülni azokat a sikeres magyar kutatókat, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy eredményeiket itthon hasznosítsák” – tette hozzá az innovációs tanács elnöke. /1/

Magyar AIDS-gyógyszer

Három-öt éven belül tömegesen elérhető lesz az AIDS-elleni tapasz, amit egy magyar biológus-vegyész, Lisziewicz Julianna kísérletezett ki amerikai kutatóintézetében. A bőrfelszínre ragasztott tapasz áttörést hozhat az AIDS-es betegek kezelésében, a biztonságosságot tesztelő vizsgálatok sikeresek voltak a László Kórház HIV-fertőzött páciensein. A kötelező vizsgálatok után a tapaszt egy magyar-amerikai cég a világon elsőként forgalmazhatja. László Kórházban befejeződött a humánkísérletek első fázisa, amelynek során a DermaVir tapasz a kilenc, vizsgált HIV-fertőzött beteg esetében biztonságos volt, nem okozott káros mellékhatást. A László Kórház kísérletével párhuzamosan az Egyesült Államokban 24 beteggel folyik hasonló klinikai kísérlet, szintén sikeresen. AIDS-betegeket gyógyít Lisziewicz Julianna, biológus-vegyész professzor kutatócsoportja 1996-ban, az Egyesült Államokban kezdte meg az új AIDS-gyógyszer alapkutatásait, majd 2001-ben majomkísérletekkel folytatta a vizsgálatot. "Nincs még egy hasonló hatásmechanizmusú gyógyszer a világon. Ez egy úgynevezett terápiás vakcina, ami abban különbözik a hagyományos vakcináktól, hogy nem egészséges embereknek adják, megelőzésképpen, mint például egy influenza elleni védőoltást, hanem a már fertőzött betegeket gyógyítja. A DermaVir HIV-ellenes hatóanyaga immunválaszt indukál, vagyis magát az immunrendszert használja a betegség legyőzésében" - magyarázta az Indexnek a feltaláló, Lisziewicz Julianna. Gyakorlatban a tapaszt a beteg hátára ragasztják, ahol a HIV-vírus DNS-éből nyert vakcina nanorészecskékben a bőrfelületen található, úgynevezett Langerhans-sejtekbe jut. A DermaVir hatóanyagát érzékelő sejtek a nyirokcsomókhoz juttatják a vakcinába kódolt információt, ami ölősejteket indukál. Az ölősejtek pusztítják el a szervezetben található fertőzött sejteket. A jelenlegi AIDS-gyógyszerek a vírusszaporodást gátolják, azonban ha a kezelés abbamarad, a fertőzött sejtek továbbra is gyengítik a beteg állapotát. "A DermaVir viszont erősíti az immunrendszer természetes, de nem elegendően hatékony válaszát, vagyis elpusztítja a fertőzött sejteket. Nem lehet még tudni, hogy mennyibe fog kerülni a szer, az a célunk, hogy három-öt éven belül a piacra kerüljön, azonban addig sok vizsgálatot kell még lefolytatnunk. Természetesen ez a szer sem csodaszer, az előrehaladott állapotú betegeknél nehezebb immunválaszt indukálni" - tette hozzá a feltaláló. /2/
1. Joyce mint magyar innováció. Joó István, mno.hu nyomán
2. Biztonságos a magyar AIDS-elleni tapasz. Munk Veronika, index.hu nyomán

Nemzeti politika: semmi sincs a helyén

A holokauszt roma áldozataira emlékeztek Budapesten, az Országos Cigány Önkormányzat Dohány utcai székháza falán elhelyezett emléktáblánál. A megemlékezésen megjelent a kormány és a négy parlamenti párt képviselője - közölte Kolompár Orbán, a szervezet elnöke. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ számos országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer romát embert gyilkoltak meg – tudatta a Magyar Rádió. /1/

Tavaly egész évben 3.900-an, idén már az év első hat hónapjában 5.100-an folyamodtak magyar állampolgárságért. Az év első hat hónapjában negyedével többen igényeltek kilencven napnál hosszabb időre szóló magyarországi tartózkodási vízumot, és csaknem hasonló mértékben emelkedett a letelepedési kérelmek száma is - tájékoztatott Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója. A csaknem 15 ezer vízum több mint felét román, 14 százalékát ukrán állampolgároknak - többségükben határon túli magyaroknak - adták ki, hatszázalékos arányukkal a kínaiak is dobogós helyre kerültek. A letelepedési engedélyért folyamodó 5.200 ember kétharmada szintén romániai volt. Hasonló a helyzet 23 ezer - vagyis a tavalyival csaknem megegyező számú - tartózkodási engedély iránti kérelemnél is: ezt szintén románok, ukránok és kínaiak igényelték a legnagyobb arányban. A kérelmek száma azonban csak a múlt évhez képest nőtt, amikor az ügyforgalom jelentősen mérséklődött. Ennek okát a bevándorlási hivatal szakemberei sem tudják, de elképzelhető, hogy a visszaesésben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás is szerepet játszhatott. //Szerintünk a munkahelyek hiánya a legfőbb oka annak, hogy a bevándorlási hullám visszaesik!// /2-3-4/

Az autonómia őrültség és Románia-ellenesség?!

Románia-ellenes terv előkészítésével vádolja a magyar titkosszolgálatot egy román képviselő, aki úgy tudja, hogy Tőkés László református püspök a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal helyettes vezetőjével találkozott és az autonómiáról beszélgettek. Az erdélyi Krónika és a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó (ÚMSZ) egyaránt beszámol Petru Caliannak, a Konzervatív Párt (KP) Kolozs megyei képviselőjének nyilatkozatáról, aki úgy vélte, hogy külföldi hírszerző szervek kihasználják a román titkosszolgálatok élén tapasztalható hatalmi űrt. (Romániában ugyanis a terrorizmussal vádolt Omar Hajszam eltűnése után lemondott három titkosszolgálati vezető helyére még nem neveztek ki utódokat.) A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártból (NRP) nemrég a KP-be átigazolt Calian azzal vádolta meg a magyar titkosszolgálatot, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal helyettes vezetője a hét végén, a Kolozsvárhoz közeli Tárnica-tónál Tőkés Lászlóval találkozott, és az erdélyi magyarok autonómiájával kapcsolatos, Románia-ellenes tervet készített elő - írja a Krónika. A lap szerint a honatya kifejtette: "Tőkést ki kellene toloncolni az országból őrültségei miatt, vagyis azért, mert autonómiát akar". Az ÚMSZ-nek a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője, Vajda Péter cáfolta a román képviselő kijelentését, és alaptalannak nevezte Petru Calian vádjait. A romániai magyar lap emlékeztet, hogy Petru Calian nemrég még a magyarellenességéről hírhedt NRP tagja volt, korábban pedig egy kolozsvári helyi napilap főszerkesztőjeként számos magyarellenes cikket írt. /5/

Gyurcsány magyar–magyar konzultációja

Magyar–magyar kormányzati konzultáció, nemzeti jelentőségű intézmények és programok meghatározása, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek az Országgyűlésben évente történő felszólalása, a világ magyarsága kulturális fesztiváljának megrendezése: így foglalható össze tömören a magyar kormány új nemzetpolitikai koncepciója, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultáció-sorozat nyomán dolgoztak ki. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum – amelyet Budapestről a napokban juttattak el a kormányfő tárgyalópartnereinek – leszögezi: a Gyurcsány-kormány meg kívánja újítani a magyar–magyar kapcsolatokat, az anyaország és a határon túli magyar közösségek viszonyát, ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. A magyar–magyar párbeszéd fórumrendszerének megújítását taglaló fejezetből kitűnik, hogy a jelenlegi kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik. Emellett létrejön egy, a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű „monitoring mechanizmus”, amely havonta beszámol az elvégzett feladatokról. Tekintettel a magyar közösségek differenciált helyzetére, a nemzetpolitikával foglalkozó anyaországi politikai szereplők körére és a kapcsolattartás szakmai tartalmának bővítésére, a kormány szerint az egyfórumú kapcsolattartást fel kell váltania egy sokszínű, differenciált és hatékonyságában erősödő fórumrendszernek. Ennek keretében azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok – például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar–magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni. /6/

Kormányzati dokumentum kisebbségi vezetőknek

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultációsorozat nyomán kidolgozott új nemzetpolitikai koncepciót ismertette szerdai számában a Krónika című napilap. Az erdélyi újság közli, hogy birtokába jutott A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum, amelyet Budapestről a napokban juttattak el a kormányfő tárgyalópartnereinek, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek. Az új nemzetkoncepció szerint - írja a Krónika - a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban kell összpontosítani a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági-szociális feltételeire. A magyar miniszterelnök (a külhoni magyar közösségek eltérő nagyságára és a közösségi vezetők politikai súlyára, elfogadottságára való tekintettel) évente legalább két alkalommal külön is konzultál nemzetpolitikai kérdésekben az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége vezetőivel. Gyurcsány továbbá támogatja - írja a Krónika -, hogy a KMKF által megvitatni javasolt nemzetpolitikai kérdések kerüljenek az Országgyűlés illetékes szakbizottságai elé, illetve, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az Országgyűlés plénuma előtt szólalhassanak fel az adott közösségek helyzetének alakulásáról. /7/
1. A cigány holokausztra emlékeznek. stop! nyomán
2. Kisebb roham a magyar állampolgárságért. NOL, Lencsés Károly nyomán
3. Kínai magyarok - roham a magyar állampolgárságért. NOL, ma.hu nyomán
4. Kínai együttes a debreceni Bartók kórusverseny nagydíjasa. MTI, echotv.hu nyomán
5. Az autonómia őrültség és Románia-ellenesség? gondola.hu
6. Gyurcsány magyar–magyar kormányzati konzultációra cseréli a Máértet. gondola.hu
7. Kormányzati dokumentum kisebbségi vezetőknek. NOL nyomán

További exkluzív hírválogatás a Cognopoltól
Kultúra:
1. Meghalt Szász János. MTI, litera.hu
2. Szent Korona kontra Chuck Norris. R. Székely Julianna, mho.hu
3. SZASZSZ 2006. – XII. Alternatív Színházi Szemle díjai. terasz.hu
4. A tranzit. hu művészetelméleti és -gyakorlati szabadiskolát indít. tranzit.hu
5. Az IRA Magyarországon. Világkongresszus Budapesten. litera.hu

Tudomány
1. Biztonságos a magyar AIDS-elleni tapasz. Munk Veronika, 2006. augusztus 2.
2. A nők és a férfiak tényleg máshogy gondolkodnak... Health SciTech / LiveScience

Így látják Magyarországot:
1. Japán felfedezte Magyarországot. euractiv.hu

A világ ahogy van:
1. Oroszország 2016-ig 10 új atomreaktor építését tervezi. MTI, sg.hu
2. Varga Domokos György: Hazugságok szárnyain. gondola.hu

Árnyékpolitika, árnyékgazdaság
1. Folytatódik a Vörös Polip-ügy. hirtv.hu
2. Szemben a maffiával - könyv az olajügyekről. NOL (MTI)

Társadalomkép:
1. Hová mennek a magyarok nyaralni? vg.hu
2. Az európaiak fele nem kér a törökökből. NOL, Szőcs László

Fogyasztási, vásárlási és testkultúra:
1. Évi tízmilliárdért vesz dezodort a magyar. (NAPI Online)

Történelem, tradíció:
1. Ahogy Braham professzor számol... "Az aranyvonat”. NOL, Tibori Szabó Zoltán
2. Ahogy Magyarországon kalkulálják az aranyvonat utáni kárpótlást. NOL
3. A halott katona már nem ellenség. NOL, Csider István Zoltán




TÁJÉKOZTATÁS: a jobboldali sajtó összeomlás előtt

A jobboldal intézményesülése súlyos állapotba került, mert a jogi és adminisztratív normák, valamint a jogszerű pénzügyi támogatás nem érvényesülnek. A politikai jobboldalnak pedig látszólag mit sem jelent a média támogatása.

Médiapolitika: miniszterelnöki propaganda

A miniszterelnök hatperces interjújának leadásával Rudi Zoltán és a Magyar Televízió besétált egy csapdába. Számos érvet lehet felhozni amellett, hogy a beszédet jogosan közvetítették, ezek az érvek a jövőt illetően mégis keveseknek bizonyulhatnak. A döntés mellett szóló érvek a következők: ahogy a rádióban lehetősége volt és van a rendszeres megszólalásra a miniszterelnököknek, úgy miért ne lehetne bevezetni ilyesmit a televízióban is? A miniszterelnök nem kampánybeszédet tartó politikusként, hanem államférfiként jelent meg. A beszédnek külön apropója volt, s végezetül, egy lezárást is magában hordott.

Már a látszat se a régi?

Arra, hogy Gyurcsány nem pártpolitikusként kívánt megjelenni, több jel is utalt: a szóvivő az Új Magyarország fejlesztési tervének bemutatásával indokolta a megszólalást; a miniszterelnök pedig beszédében a közös nekigyürkőzésről (azaz nem a baloldal nekigyürkőzéséről) beszélt és Széchenyire utalt. Mondhatják, hogy nemzeti kérdéseket próbáltak megjeleníteni. A beszédben az eddigi kormánymunka lezárásáról is szó volt, s valaminek a lezárása is indokolhat egy megszólalást. Azt gondolom, a köztelevízió vezetői pontosan tudták: a miniszterelnök beszédének leadását attól kell függővé tenni, hogy az pártpolitikusi kampány része vagy az ország egészéhez szóló tájékoztató, programadó beszéd. Annak idején Orbán Viktor Kossuth rádiós megszólalásait azért is támadták, mert Orbán Viktor beszélt, ma már jóformán mindenki tudja, hogy nem a személy a lényeg, hanem az, hogy milyen minőségben szólal meg, a kormány vezetőjeként vagy pártpolitikusként, és ez komoly előrelépés.

Az elvek makacs dolgok!

Elvek jelentek meg, és a vita arról szól, hogy ezen elveknek eleget tett-e az MTV. S most nézzük azokat az érveket, melyek szerint Gyurcsány beszédét nem volt helyes leadni. Az önkormányzati választások előtt vagyunk. A közszolgálati televíziónak szigorúbban pártatlannak kell lennie, mint a többi televíziónak vagy akár a közszolgálati rádiónak, hiszen hatása feltehetően nagyobb. A rendszeres miniszterelnöki televíziós beszéd bevezetésére - ha ez a szándék egyáltalán elfogadható - mindenképp későbbi, az önkormányzati választások utáni időpontot volna jó választani. A miniszterelnök beszédének tartalma is okot adhat rá, hogy ne tekintsük államférfiúi megszólalásnak. A "gyürkőzzünk neki közösen az egészségügynek" általános, és inkább a Fidesz nemzeti konzultációs törekvéseire emlékeztető fölhívás. A választáskor Gyurcsány még azt mondta, hogy kell lennie egy politikai vezető rétegnek, mely magára vállalja a felelősséget, most pedig mégis együtt kell csinálnunk? Lehet az az érzésünk, hogy itt kommunikációs taktikázás folyik, hiszen néhány ellenzéki párt - pl. az MDF - azonnal panaszkodott is, hogy a nagy együttműködésbe egyetlen parlamenti javaslata nem fért bele. Ami persze nem feltétlenül baj, de ha itt kommunikációs játék folyik, akkor hol a megszólalás valódi indoka? A Széchenyire történő utalásokból sem derül ki több, mint hogy a miniszterelnök államférfiúi szerepre vágyik, de az nem, hogy tevékenysége valóban azzá is teszi.

6 perc, mely megroggyantotta a magyar médiavilágot

Végül is úgy tűnik, kockázatos vállalkozás volt kérni ezt a rendkívüli hat percet, és minél kevésbé egyértelmű, hogy államférfiúi fellépésről volt szó, annál inkább hiba, hogy az MTV így kezeli. Amikor Antall József miniszterelnök szeretett volna a nemzethez szólni 1990 őszén, az akkori közszolgálati televízió elnöke, Hankiss Elemér úgy döntött, hogy a megszólalás a feszült társadalmi helyzet és az önkormányzati választások közelsége miatt csak pártpolitikai lehet, és ezért a kiegyensúlyozást ajánlotta fel, ezt a szerepet azonban Göncz Árpád nem kívánta betölteni, így Antall sem beszélhetett. Rudi Zoltán abból a szempontból egyszerűbb helyzetben volt, hogy hivatkozhatott volna elődje gyakorlatára, és a precedenst pajzsként tarthatta volna maga előtt. Másfelől viszont a mostani elnök sokkal nehezebb helyzetben is van, mert nem vár tőle semmilyen hősiességet a nemzet, és hát persze meg is van mindenkinek a véleménye a televízió függetlenségéről. /1/

Közéleti lapok

Az idei második negyedévben nőtt a közélettel foglalkozó lapok példányszáma Magyarországon. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség gyorsjelentése szerint a Népszabadság értékesített példányszáma 152.503, majdnem kétezerrel több, mint az első negyedévben. A Magyar Nemzet szerkesztőség által közölt 71.490-es példányszáma majdnem háromszázzal kevesebb, mint az év eleji. A Népszavából is majdnem félezerrel kevesebbet adtak el. A Magyar Hírlap nem auditáltatja magát. Az ingyenes Metróból 328 ezret vettek el az emberek, a példányszám húszezerrel csökkent. A napilapok közül több fogyott a Világgazdaságból (értékesített példányszáma 14.307) és a Nemzeti Sportból (84.351). A közéleti hetilapok példányszáma is nőtt általában. A HVG-ből átlag 92.767-t adtak el, 1.300-zal többet az előző negyedévinél. A 168 Órából 35.974-et értékesítettek (plusz 2.200), a Heti Válaszból 22.243-at (hatszázzal több az előző negyedévinél). A Figyelő 14.690-es példányszáma is majdnem 700-zal több, mint az első három hónapban. Csökkent a Magyar Demokrata (most 34.141) példányszáma, és kevesebbet vettek az időközben szüneteltetett megjelenésű Reformból is (15.038). Az eladott Blikkek példányszáma most 247.034 és a Színes Bulváré 63.816, visszaesett a Napi Ász (23.986). /2/

Sajtómérleg

A mérleg a Népszabadság, Sipos Zoltán szerint az egész konzervatív média szempontjából rendkívül siralmas: a minőségi munka érvényesülése, a közéleti befolyás tekintetében, intézményesen és egzisztenciálisan egyaránt. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az a sajtókonglomerátum, amely jórészt a Fidesz aktív közreműködésével alakult ki a jobboldalon, egyre kevésbé tud megfelelni a minimális kívánalmaknak is. Jelenlegi formájában magát sem tudja stabilizálni, s a konzervatív politikának sem tud hasznára lenni. A korábbinál is nagyobb jobboldali bukás okai között elsőként bizony a kommunikációs és médiapolitikai gyarlóságok láncolatát kell megemlíteni. A problémák egyik gyökerét még most is abban a '90-es alaphelyzetben találjuk, hogy a konzervatív oldal a sajtótámogatást illetően (is) szinte a nulláról indult. Ráadásul lassan eszmélt, ezért később bárhol is szerzett befolyást vagy közvetett tulajdont, azt az orgánumot azonnal vehemens kézi vezérléssel vette politikai irányítása alá.

Igaz vagy sem?!

Sipos Zoltán írja… Ez a fennhéjázó szűklátókörűség 16 éve tenyészik - különböző felállásokban -, és többféle kontraszelekciót, kontraproduktivitást és belterjességet eredményez. A helyzet elfajulása során olaj volt a tűzre, hogy a Fidesz meghirdette "egy a tábor, egy a zászló" jelszóval szövetségi politikáját, ami hozzájárult ahhoz, hogy "a mozgósítás szellemében" a maradék gátlások is leépüljenek. Ez a sajtó ettől kezdve részben a párt otrombán csapkodó ökleként, részben pedig a fix szavazótábor ragasztóanyagaként zakatol - mint üzemi sajtó. Olyan gyalázatos módszerek elevenedtek meg, amelyek csak a múlt század nagy diktatúráiban voltak használatosak: a párt káderlistájáról kerülnek ki a vezetők, a szerkesztők és az újságírók (?), akik helyi propagandistaként uniformizálják a hozzáállást éppúgy, mint az egyre süllyedő szellemi teljesítményt. Egyik nap még a pártbizottságon dolgoznak, másnap "kihelyezik" őket a megszerzett sajtópozíciókba, ami ugye már a Kádár-korban sem fordult elő túl gyakran.

A jobboldali sajtó pártsajtó?

Sipos Zoltán írja. Ez a pártsajtó szabad kezet kapott a tábor homogenizálását, kondicionálását, sőt fanatizálását szolgáló eszközök használatára, arra az abszurd hitre alapozva, hogy az "üzenet" szomszédról szomszédra terjed - mint a kanyaró. Barátom mesélte, hogy tetszett is a dolog az anyósának, úgy ikszelt a Fideszre, hogy átlyukasztotta a papírt. Csakhogy ez nem a Bingo, itt ezt nem számolják duplán. A bal-jobb arány számolgatása a sajtóban azért is megtévesztő, mert kiküszöböl egy alapvető különbséget. Azt, hogy a baloldali sajtó nem a baloldali politika tulajdona, hanem legfeljebb a partnere. Nem politikusok napi utasításai szerint dolgozik, s nincs ilyen értelemben függő helyzetben. A tulajdonosok támogathatnak baloldali politikai erőket, és működtethetnek ezzel egyidejűleg baloldali irányultságú sajtóorgánumokat, de nem keverik össze a feladatköröket, és megbíznak alkalmazottjaik szakértelmében. Vagyis abban, hogy az újságírók, ha jól dolgoznak, képesek eredményeket elérni, megfelelő olvasottságot, nézettséget, hallgatottságot biztosítani, s ennek éppúgy van politikai, mint üzleti hozama. Sajnos a jobboldalon ez éppen fordítva működik, a politika a médiumokat azonnal kampánystratégiája részévé, a pártépítés eszközévé, propagandagépezetté silányítja - a szó legalantasabb értelmében. S erre nem válasz az, hogy a baloldal előnnyel indult, s előnye van ma is. A jobboldal 16 év alatt bőven annyi anyagi és szellemi energiát elkótyavetyélt, hogy abból már felépülhetett volna néhány erős bástya. A kampány időszakában szinte teljesen mindegy volt már, hogy mit ír vagy mond a Fidesz-sajtótröszt, a két zászlóshajóval, a Magyar Nemzettel és a Hír TV-vel együtt. Réges-rég elérték ugyanis a teljesítőképességük - saját maguk által jócskán behatárolt - maximumát.

A nem baloldali média halála

Sipos Zoltán írja. A tragikus ebben az, hogy ez a dömping kipusztított a konzervatív oldalon minden mást, sajtókezdeményeket, szerkesztőségeket és újságírói pályákat; beolvasztás vagy megsemmisítés - ez a két lehetőség adódott. Háttérbe szorult a konzervatív sajtóban szinte minden, ami igazi zsurnalisztikai érték és minőség: a tartalmi, műfaji és módszertani változatosság és igényesség, a közgondolkodás felmérése és a hiteles társadalmi mintavétel gyakorlata, az ízlés és stílus, az egészséges humor, egyáltalán, a hétköznapi életszerűség. S főleg: a józan ítélőképesség. Mélyen áthatják ugyanis a jobboldali sajtót a végletekig kiélezett indulatok is. S itt nem arra a megmérettetési drukkra gondolok, amely mindkét oldalon megvan és természetesnek vehető, hanem annak az örökségnek a folytatódására, hogy Magyarország az állandó politikai revánsszomj, a szemben álló elitek ki nem élt bosszúvágyának országa, s ez nyomja rá a bélyegét az üzenetek stílusára. Ez irtja ki a disztingváltságot. /3/
1. Hat perc csapda. NOL, Zsolt Péter nyomán
2. Nőtt a közéleti lapok példányszáma. NOL, (H. Z.) nyomán
3. Actium MMVI. NOL, Sipos Zoltán nyomán

Tájékoztatáspolitika: jelent valamit?

Hivatalosan a Tesco Rt. korábbi kommunikációs vezetője a második Gyurcsány-kormány szóvivője augusztus 1-jétől. A MeH-en belül működő Kommunikációs Kormányzati Központ szerkezete véglegessé vált. A Gál J. Zoltán államtitkár, a kancelláriaminiszter általános helyettese által vezetett központ feladata, hogy egységes legyen a kormányzati kommunikáció. Emellett ennek a részlegnek a feladata az is, hogy szolgáltatást nyújtson a csökkentett létszámú minisztériumi sajtóosztályoknak. A miniszter elmondta szerint a Kormányzati Kommunikációs Központon belül működik a Kormányszóvivői Iroda, a miniszterelnök nyilvános szerepléseit előkészítő és koordináló egység, a kutatási-elemzési feladatokat ellátó részleg és az állami ünnepek lebonyolítását végző egység, s ide tartozik a web-stratégia kialakítása is. Batiz András augusztus 1-jétől a Kormányzati Kommunikációs Központ kommunikációs igazgatója. Feladata „a tárcákkal való együttműködés irányítása, a fizetett médiahasználattal kapcsolatos tevékenység is az ő felelőssége lesz". Batiz Andrásra a reformok kommunikálására során számít a kormány. /1/

Magyar médiaimázs

Chuck Norris hollywoodi akciósztárról nevezhetik el Magyarország legújabb hídját - írja friss híradásában a Reuters. A Bloomberg ezt úgy közelíti meg: a szentek, politikusok és írók után lehet hídnév az amerikai harcművészből és tévésorozathősből. A hírügynökség kitér arra, hogy augusztus 1. délelőtti állás szerint a 12 százalékos teljesítménnyel első Chuck Norris mögött Hofi Géza állt a második helyen a szavazatok 11 százalékával, s említést tesz a szintén jól szereplő Pató Pálról is mint a halogatás szimbólumáról. A Bloomberg kitér még arra, hogy a magyar kormány 61,9 milliárd forintból éppítteti meg a budapesti M0-s körgyűrű északi Duna-hídját, amely 2008-ra készülhet el. A Reuters pedig egyebek közt felhívja a figyelmet, hogy Chuck Norris eddig háromszor annyi voksot kapott, mint az államalapító Szent István király. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter két hete jelentette be, hogy online szavazást kezdeményez a kérdésben. Akkor közölte azt is, hogy a híd átadása várhatóan nyolc hónapot csúszik. Július 21. és augusztus 21. között tehet javaslatot bárki az új híd nevére a híd honlapján. A beérkezett javaslatokra az interneten szavazni is lehet ebben az időszakban, majd a tíz legnépszerűbből augusztus 21. és szeptember 8. között ismét szavazást tartanak. Az ekkor legnépszerűbb három elnevezés kerül az úgynevezett földrajzinév-bizottság elé, amely a végleges döntést meghozza. /2/

Meteorológus-hitel: mérés és minősítés

A júliusi prognózis és az Országos Meteorológiai Szolgálat körül is komoly vita folyik. Noha a meteorológusok egy része hűvös időt jósolt, az átlagosnál is melegebb és szárazabb volt a július. Németh Lajos elismerte, hogy hibázott: két hónapja az Európai Középtávú Időjárási Előrejelzések Központja számítógépes adataira hivatkozott, amikor esős, hűvös júliust prognosztizált. Sokan talán épp emiatt módosítottak tervükön, és választották a hazai helyett a külföldi nyaralást, ezért több hazai szállodás is perrel fenyegetőzött, igaz, még egyetlen kártérítési igény sem érkezett – mondta Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője, aki könnyelműnek nevezte kollégáját, mert a kötelező óvatosságról megfeledkezve nyilatkozott a nyár elején a várható időjárásról. Ismét bebizonyosodott, hogy legfeljebb két hétre előre lehet megbízható prognózist adni. Az OMSZ-t egyébként nem érintik a megszorító intézkedések, egyetlen állomást sem zárnak be, és a viharjelzés sincs veszélyben. Pedig szakmai berkekben sokan támadják a szervezetet. Aigner Szilárd, az egyik legrégebbi meteorológiai vállalkozás vezetője szerint az OMSZ visszaél monopolhelyzetével, sajátjának tekinti és pénzt kér a nyilvános időjárási adatokért, így próbálja ellehetetleníteni vetélytársait. A magáncégek is többnyire azt kifogásolják, hogy az OMSZ weblapján nem tesz közzé azonnal minden adatot, üzleti megfontolásból egy részüket visszatartja. /3/ A hosszú távú előrejelzés nem jött be, kicsi volt az esély, nem lett volna szabad biztosra mondani semmit: a megbízhatósága olyan 55-60 százalék. Ami azt jelenti, hogy a vagy fej vagy írásnál valamivel jobb. /4/
1. Bemutatták Danks Emesét, az új kormányszóvivőt. (MTI) mno.hu nyomán
2. Chuck Norris legyőzte István királyt. index.hu, hirtv.hu nyomán
3. Összevesztek a meteorológusok? (hirado.hu) nyomán
4. Elnézést a rossz előrejelzésért. rtlklub.hu nyomán

Információpolitika: a nagy információlopás-alkalom

A megszűnt Belügyminisztériumnak a hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos hatáskörei körül nagy a zűrzavar. A kormány megalakulása óta eltelt két hónap alatt nem sikerült egyértelműen tisztázni az egyes tárcák pontos feladatait. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényből legalábbis nem derül ki, hogy a megszűnt BM bizonyos hatásköreit mely tárcák vették át. A jogalkotók slamposságát szemlélteti, hogy a parlamenthez benyújtott eredeti tervezetben a határőrség, illetve a katasztrófavédelem még egyáltalán nem szerepelt, amit a vita során sikerült korrigálni. Rosszabbul jártak a szintén a BM által gyakorolt titokvédelmi hatáskörökkel, mert ezekről végképp megfeledkeztek - bár azóta egy újabb jogszabály tisztázza a felelősségi kört. Az viszont egyelőre nem tűnt föl senkinek (jellemzően a magyar információműveltségre és –tudatosságra nézve), hogy a különféle nyilvántartások helyzete máig zavaros.

Mi lesz az adatokkal?

A minisztériumokról szóló törvény egyetlen adatbázist említ: a személyiadat- és a lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyeket a jogszabály az újonnan létrehozott Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz delegálta. A Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal sorsa viszont kevésbé érdekelhette a jogalkotót, mert csak a törvény elfogadása után sietve meghozott kormányrendelet tisztázta, hogy az intézmény a kancelláriához kerül. Önmagában ez még nem lenne baj, de a hivatalban fellelhető többi nyilvántartásról másodjára sem sikerült szabályozást alkotni. Pedig nem akármiről van szó: a népesség-nyilvántartás mellett itt találhatók a közúti közlekedési adatbázisok és több bűnügyi célú nyilvántartás is, miként a hivatal feladata az útlevelek előállítása és nyilvántartása, illetve az erkölcsi bizonyítványok kiadása is. Mindezt eddig viszonylag jól szabályozott rendben a belügyminiszter felügyelte - a poszt azonban megszűnt. A törvényi háttér ugyanis változatlan, így az adatbázisok ma gazdátlanok, miközben a polgárok széles körét érintő, illetve meglehetősen érzékeny információkról van szó. Ebben a helyzetben kérdés, hogy ki hozhat felelős döntéseket például útlevélügyekben, illetve a bűntettesek adatbázisával - a daktiloszkópiai vagy a DNS-nyilvántartásokkal - kapcsolatos kérdésekben?! /1/

Neumann-díjak erdélyieknek

A budapesti Neumann János Számítógép-tudományi Társaság évtizedes hagyományainak megfelelően évente elismerésben részesíti az informatika szakmában jelentős eredményt elért szakembereket több kategóriában. A Neumann-emlékplakett olyan külföldi vagy külföldön élő magyar informatikusoknak jár, akik hozzájárultak a magyar informatika fejlődéséhez, illetve annak külföldi elismertetéséhez. Az idei két díjazott erdélyi: Barabási Albert László (a Behálózva című nagysikerű könyv szerzője), aki jelenleg a Notre Dame-i Egyetem fizikaprofesszora, valamint Kása Zoltán, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem informatikaprofesszora. /2/

Vezetékes telefónia

A vezetékes telefonszolgáltatás leépülése (mely a magyar viszonyok egyik legmegdöbbentőbb fejleménye) viszi magával a Tele2-t is. A Tele2 páneurópai távközlési szolgáltató részvényárfolyama 2002 óta nem került olyan mélyre, mint ma, amikor napvilágot látott a cég közleménye szerint második negyedéves eredménye elmaradt a várakozásoktól, és a további kilátások sem jók. A papírok értéke öt százalékkal, 67 svéd koronára esett. Az EBITDA 1,40 milliárd svéd korona (193 millió dollár) lett szemben a bázisidőszak 1,69 milliárdjával és az elemzők 1,42 milliárdos konszenzusával. A bejelentésben a Tele2 vezetősége a korábban várt 16 százalékról 11–14-re csökkentette az éves árbevétel növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az indoklás szerint tovább fokozódik - ha nem is nemzetközi helyzet, de - a vezetékes távközlés visszaszorulása és többet költöttek marketingre is. /3/

Magyarország nem lesz információs társadalom!

Pontosabb nyilvántartást és nagyobb takarékosságot szorgalmazott az egészségügyi miniszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Molnár Lajos szerint "sláger lett" a Zöld könyv, a kormányzat egészségügyi terveinek összefoglalója. Bár a könyv megtalálható az interneten és 15 ezer példányt postán is szétküldték, a miniszter hétfői nyilvános "telefonos rendelésén" sokan kifogásolták, hogy a könyvhöz nehéz hozzájutni. Sok panaszt kapott a miniszter, mert a háziorvosok szeptembertől kötelesek az eddiginél több és pontosabb adatot szolgáltatni betegeik gyógyításáról. Molnár Lajos szerint a pontos dokumentáció nem a hivatal, hanem a beteg érdeke. Az adatszolgáltatásról egyébként már két éve döntöttek, s az intézkedést a Magyar Orvosi Kamara is helyeselte, csak a bevezetés elhalasztását kérte ez év őszéig. "Itt az ősz" - mondta a miniszter, aki szerint Magyarország "az elhalasztott intézkedések országa", s ezen szerinte változtatni kell. A rendelőintézetekben évente mintegy 60 millió beteg fordul meg, a betegeknek és az orvosoknak elemi érdeke, hogy pontosan lehessen tudni, kit, mikor, hogyan kezeltek - mutatott rá. A naprakész adatszolgáltatás fontosságát a veseátültetések példáján mutatta be a miniszter. Most az a helyzet, hogy a beteg felkerül az új vesét várók listájára. Ezután viszont senki nem törődik az éppen aktuális állapot figyelemmel kísérésével. Így fordulhat elő, hogy amikor alkalom adódik egy vese beültetésére és erre csak 4-5 óra van, akkor kell kideríteni, hogy az egyik várakozó beteg éppen operálhatatlan, mert lázas, vagy 20 kilót hízott, ami szintén kizáró ok, illetve a kezelőorvosa nem található, mert éppen szabadságon van, vagy bármi más dolog történt, ami miatt kapkodva új jelöltet kell keresni a várakozók listájáról.
1.Gazdátlanná vált adatbázisok. NOL, Lencsés Károly nyomán
2. Neumann-díjak erdélyieknek. hirek.ro nyomán
3. Belegabalyodott a vezetékes telefóniába a Tele2. (NAPI Online) nyomán
4. Magyarország az elhalasztott intézkedések országa". MTI, ma.hu nyomán

Magyar Információs Társadalom

A vezeték nélküli internetezés fővárosi koncepciója széles támogatottságra talált, ha lassan is, de biztatóan halad a szolgáltatás kialakítása Magyarországon. Elkészült a budapesti wifi-internet kiépítésének tervezete. A fővárosi önkormányzat projektjének első állomásaként nemsokára elindul a Liszt Ferenc téren a korlátozás nélküli, a városháza által szponzorált ingyenes wifiszolgáltatás, amely közepes gyorsaságú, 4 megabit/másodperc sebességű lesz. Magyarország több vidéki városának példája után Budapesten is lehetővé válik a városi támogatással létrehozott, tesztüzemmódban működő, térítésmentes vezeték nélküli internethasználat kipróbálása. A főváros különböző szolgáltatási területeket alakított ki, amelyekre a legjobb ajánlatot tevő cégek az ősszel kiírandó nyílt pályázaton nyerhetnek majd tíz évre szóló koncessziót. /1/ A még formálódó tenderkiírás szerint a cég(ek) megkapják majd a város, illetve az Elmű Nyrt. tulajdonában lévő Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. lámpáinak használati jogát, ha vállalják, hogy bizonyos szolgáltatásokat ingyen nyújtanak a lakosságnak. A tervezet mér augusztus végén, szeptember elején a közgyűlés elé kerülhet. Néhány hét múlva a Liszt Ferenc téren tesztprogram indul. A vezeték nélküli, úgynevezett wifi-sugárzóeszközök 150-200 millió, a teljes rendszer beindítása pedig 5-6 milliárd forintba kerülne. Ugyanakkor kérdés, van-e annyi potenciális felhasználó Budapesten, hogy megérje beszállni ebbe az üzletbe. Az Információs és Trendkutató Központ tavalyi jelentése szerint a mobilcégek azt tapasztalják, hogy lényegében csak üzleti érdeklődés van a hotspotok, vagyis a kis területű wifi-szolgáltatási körzetek iránt. /2/

Az elektronikus jegykezelés sem megy?

Eredménytelennek nyilvánította a budapesti elektronikus jegy- és bérletrendszer (Elektra) létrehozására és tízéves üzemeltetésére vonatkozó pályázatot a BKV Zrt. A döntés hátteréről szerették volna megkérdezni az Elektra Budapest projektigazgatóság képviselőjét is, azonban nem sikerült elérniük egyetlen illetékest sem. A fővárosi elektronikus jegyrendszerre várhatóan új pályázatot írnak ki. Az Elektra projektre a május 29-i végleges ajánlattételi határidőig az EDS Magyarország Kft., ASCOM SA, CompuWorx Informatikai Rt., illetve a T-Systems Hungary Kft., Thales e-Transactions CGA SA alkotta csoport adta le 57, valamint 62 milliárd forintos ajánlatát. Két, addig versenyben lévő pályázó, a MÁV Informatika Kft. és a Sagem Magyarország Elektronikai Kft. azonban visszalépett, a vállalatok döntésének hátteréről nem állnak rendelkezésre információk. Az eredeti elképzelések szerint a nyertes pályázó építi ki a rendszert, majd tíz évig üzemelteti, amiért a BKV rendelkezésre állási díjat fizet, így törleszti a vállalkozónak a beruházás és az üzemeltetés költségeit. Ezt követően a rendszer a BKV tulajdona lesz. Első ütemben a metróvonalakon valósulna meg az elektronikus díjfizetés; a rendszer üzembe helyezése a BKV Zrt. honlapján közölt adatok szerint a szerződés megkötésétől számított 16 hónapon belül várható. A második fázisban a HÉV, valamint a 4-es és a 6-os villamos vonalán jelenne meg a megoldás; ez az eredeti ütemezés szerint a szerződéskötést követően 20 hónapon belül történne meg. A harmadik ütemben a rendszert kiterjesztenék a teljes felszíni hálózatra (autóbusz-, villamos-, trolibuszvonalak), ez 2009 decemberére volt várható az eddigi elképzelések szerint. /3/

Információjog-sértő minisztériumok

Hét hónappal a készülő törvénytervezetek közzétételét előíró jogszabály életbelépése után még mindig akad minisztérium, amelyik fittyet hány az elektronikus információszabadságnak. A Magyar Hírlap teszi szóvá, hogy az "átlátható állam" és az információkhoz való hozzáférés jegyében tavaly elfogadott jogszabály számos közérdekű adatcsoport mellett azt is előírja a tárcáknak, hogy a hatályos törvények mellett az előkészítés alatt álló tervezeteket és az azokhoz készült háttéranyagokat is jelenítsék meg honlapjukon. A minisztériumok többsége betű szerint ugyan eleget tesz a követelménynek, felhasználóbarátnak a legkevésbé sem nevezhetők a többségükben almenük mélyére rejtett információk. Az előírással a Magyar Hírlap szerint két régi tárcából összevont új minisztérium, a szociális és munkaügyi, illetve az oktatási-kulturális birkózik meg a legnehezebben. Előbbinél a tárcák közül egyedüliként nem is találni a hatályos törvények gyűjteményén kívül jogalkotásra vonatkozó információt, a közérdekű adatok alatt csak gazdálkodással és működéssel kapcsolatos szövegek szerepelnek. A hiányosság oka Schrancz Edit szóvivő tájékoztatása szerint, hogy csak a napokban készült el a minisztérium új honlapja. A lemaradt információk pótlására azonban, mint mondta, türelmi időt kértek, és néhány héten belül kiegészítik oldalukat. /4-5/
1. Wifivel fednék le Budapestet. Dajkó Pál, IT.news nyomán
2. Légből kapott internet Budapesten? NAPI Online nyomán
3. Elektronikus jegy: hova dugjuk? privatbankar.hu nyomán
4. "Átlátható állam" - Jogszabálysértő minisztériumok. MHO nyomán
5. A tárcahonlapok nem frissülnek a kormányátalakítással. Joó Hajnalka, mho.hu nyomán

Információbiztonság – információbűnözés

A crimeware a korábbi számítógépes bűnözés vagy kiberterrorizmus új elnevezése. Nem azonos a vírussal vagy a levélszeméttel, amelyeket a felhasználók többsége az internethasználat velejárójának tekint. „A crimeware-eket kimondottan bűnelkövetés céljából készítik” - nyilatkozta Ed English, a Trend Micro alelnöke és vezető biztonsági stratégája. „Ez esetben nem felugró hirdetésekről, hirdetőprogramokról vagy hagyományos vírusokról, férgekről és trójai programokról van szó. A crimeware billentyűnaplózással igyekszik információkhoz jutni, vagy e-mail formájában legális üzletet ajánlva próbál megszerezni személyes információkat, például banki azonosítókat, vagy a felhasználót egy álcázott webhelyre irányítja át, ahol szintén a titkos azonosítók megszerzése a cél. A crimeware-ek működési mechanizmusában az a közös, hogy céljuk a konkrét pénzügyi haszonszerzés” - tette hozzá English. A Trend Micro vezető fenyegetéselemzője, Jamz Yaneza elmondta, hogy a crimeware-ek fogalmát az adathalászat-ellenes munkacsoport (Anti-Phishing Working Group - APWG, www.antiphishing.org) egyik ülésén fogalmazták meg. Az iparági szakértőkből és a törvényességet felügyelő munkatársakból álló non-profit szervezet célja az adathalászatból, az eltérítéses adatlopásból és a számítógépes bűnözés egyéb formáiból származó csalások és személyazonosság-hamisítások elleni védelem. Számos biztonsági szoftvergyártó is csatlakozott már az APWG szervezethez, amely a tagok különböző kutatási eredményeinek összegyűjtése mellett az együttműködést is koordinálja. Az APWG definíciója szerint crimeware lehet bármely olyan szoftver, amelynek célja tiltott pénzügyi haszonszerzés vagy online csalás. /1/

Vezeték nélkül veszélyes

Mgyarországon viharos gyorsasággal épül le a vezetékes telefónia, miközben a vezetéknélküli internetes kapcsolatot használó számítógépek fokozott veszélynek vannak kitéve. Kutatók szerint akkor is lehetséges bizalmas információkat szerezni a gépből, ha éppen nincs is hálózatra kapcsolódva. A kutatók egy számítógép-biztonsággal foglalkozó konferencián demonstrálták a drótnélküli hálózati kapcsolatot használó számítógépek sebezhetőségét. Egy Apple MacBook irányítását vették át a kísérlet során, de elmondásuk szerint ez nem csak az almás cég problémája: a Microsoft Windows vagy Linux operációs rendszert futtató gépeknél is fennáll a biztonsági kockázat. Maynor és társa, a Johnny Cache néven tevékenykedő hacker egy olyan videót vetített le a konferencia 300 résztvevőjének, amin épp egy MacBookot törnek fel, kihasználva a vezetéknélküli csatlakozáshoz szükséges kártya egy újonnan felfedezett gyenge pontját. Miután észrevétlenül behatoltak a gépbe, elhelyeztek egy úgynevezett "root kit"-et: ennek segítségével képesek titokban kifigyelni és rözíteni jelszavakat, vagy titkos fájlokhoz férhetnek hozzá. Maynor képes volt fájlokat létrehozni, olvasni és törölni a feltört számítógépen. A MacBook a legújabb, teljes mértékben frissített Apple operációs rendszert használta, és semmi jelét nem mutatta, hogy érzékelte volna a behatolást. Maynorék nem árulták el, hogy mely kártyákat képesek ezzel a módszerrel feltörni, mondván: nem céljuk a bűnözők segítése. Mindazonáltal biztos benne, hogy egy átlagos Internet-kávézóban több felhasználó gépére is képes lenne betörni. A betöréshez nem szükséges, hogy a számítógép az internethez kapcsolódjon. Mindössze bizonyos típusú vezetéknélküli eszközzel kell rendelkezni, bekapcsolt állapotban. /2/

Az internetes telefonálás veszélyeztetettsége

Több mint egy tucat új eszközt mutattak be egy amerikai hackerkonferencián, melyekkel a VoIP telefonokat lehet próbára tenni. A Las Vegas-ban zajló Black Hat hackerkonferencián tizenhárom új biztonsági eszközt mutattak be. Mindegyikkel támadást lehet intézni VoIP-rendszerek ellen. Például olyan adatforgalmat lehet vele generálni, amire az adott rendszer esetleg nincsen felkészítve, hívásokkal lehet elárasztani a telefonokat vagy kényszeríteni lehet a hívások befejezésére. Sőt, akár még a telefonok újraindítása és a készülékek más felhasználókhoz való rendelése is megoldható a tesztelő eszközökkel - ha az adott VoIP-rendszer védtelennek bizonyul. A VoIP-rendszereket érintő fenyegetések azért jelentenek egyre komolyabb kockázatot, mert a funkciógazdagságuk, alacsonyabb költségeik és a már kiépített számítógép-hálózati infrastruktúra használata miatt egyre népszerűbbé válnak a vállalati felhasználók körében. Az üzleti élet szereplői azonban gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy milyen, a hagyományos telefonálásnál nem jelentkező veszélyeket rejt egy-egy ilyen rendszer magában. /3/

Informatikai biztonság a magyar államigazgatásban.

A NextiraOne Magyarország és a McAfee megoldásai biztonságossá teszik a hazai államigazgatási intézmények informatikai rendszerét. A NextiraOne Magyarország Kft., az informatika és telekommunikáció integrációjának egyik vezető szakértője és a biztonsági szoftverek piacának egyik vezető vállalata, a McAfee hazai képviselete számos sikeres IT-biztonsági projektet valósítottak a közigazgatás területén, többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Művészetek Palotája, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai Igazgatóság és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. informatikai biztonsággal összefüggő egyes részrendszereit tervezték meg, és építették ki. Napjainkban a vállalati informatikai rendszerek fenyegetettsége egyre nő, a bizalmas információk pedig jelentős értéket képviselnek. Az OEP felhasználóinak száma meghaladja a 3.000-et, és a bevezetett rendszerrel szemben alapvető követelmény, hogy megfelelő teljesítmény és magas szintű rendelkezésre állás mellett hatékonyan járuljon hozzá az intézmény informatikai rendszereinek fokozott védelméhez. Ezért került kiválasztásra a NextiraOne által is forgalmazott McAfee Secure Content Management megoldáscsomag, amely az Internet kijáratra telepíthető kombinált hardver/szoftver eszköz - kifejezetten ilyen hálózati terhelésre és nagyságra optimalizált megoldás. Az elmúlt 150 év legnagyobb kulturális beruházásaként felépülő Művészetek Palotájában az informatikai és kommunikációs infrastruktúrát az épülettel együtt tervezték, melynek kivitelezője szintén a NextiraOne volt. A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai Igazgatóság országos kiterjedésű informatikai hálózattal rendelkezik, és több mint 1000 gépet üzemeltet. Számukra a legfontosabb kritérium a biztonságos levelezés megteremtése, a kéretlen levelek kiszűrése és a bizalmas információk fokozott védelme volt. A hetekig tartó tesztelések után a McAfee Secure Content Management 3200-as kódjelű alkalmazását választották, nemcsak a teljesítmény és skálázhatóság, hanem a testre szabható alkalmazások és az átlátható kezelőfelület miatt is. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 500 felhasználós rendszeréhez szükséges biztonsági stratégia kialakítása során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy informatika rendszerük korábban nem rendelkezett átfogó, központi menedzsmenttel és vírusvédelmi rendszerük sem volt kellően hatékony a napjainkban növekvő fenyegetésekkel szemben. /4/

Adatvesztés nyári viharban

A nyári viharok és esőzések okozta beázások következtében az egyik legveszélyesebb időszakot éljük az informatikai biztonság szempontjából. A KÜRT Csoport statisztikái azt mutatják, hogy a nyári időszakban a természeti hatásokból fakadó adatvesztések okozzák a fizikai meghibásodások közel felét. A megelőzésben a legfontosabb szabály a számítógépek és biztonsági mentések helyes tárolása, azonban ha már bekövetkezett a baj, a magánakciók helyett azonnal forduljunk szakemberhez - javasolja a KÜRT. A KÜRT Csoport 17 éve vizsgálja a világ minden tájáról beérkező adatvesztések okait. A cég 2002 óta - leányvállalatainál is - statisztikákat készít az informatikai katasztrófák kiváltó okairól. Ezek fizikai (hardver - 60%) vagy logikai (szoftver - 40%) jellegűek. Az összes beérkező, fizikailag meghibásodott adattároló 70-80%-a pedig működési meghibásodás miatt kerül a céghez. A további 20-30% valamely természeti-környezeti hatásból fakadó adatvesztés. A károsodások legnagyobb részét a szélsőséges hőmérsékleti hatások okozzák (55%), a környezeti behatásra történt adatvesztések 30%-át elektromágneses jelenségek okozzák, víz- és tűzkár valamint egyéb környezeti katasztrófa jelenségek (földrengés, robbanások) 15%-os arányban fordulnak elő. A KÜRT nemzetközi statisztikái szerint ezen adatvesztések túlnyomó része az év két meghatározott időszakában következik be: télen és nyáron. Jelenleg az egyik ilyen legveszélyesebb időszak zajlik; a nyári viharok, hirtelen jött és gyorsan levonuló árhullámok, beázások és villámok hónapjai. /5/
1. Programok a számítógépes bűnözés szolgálatában. Csiff, biztonsagportal.hu nyomán
2. Internet: vezeték nélkül komoly bajba kerülhet. privatbankar.hu nyomán
3. Támadóeszközök az internetes telefonálás ellen. Sy, terminal.hu nyomán
4. Informatikai biztonság a magyar államigazgatásban. Csiff, biztonsagportal.hu nyomán
5. Viharos adatvesztés. Piacesprofit.hu nyomán

Információforrások

A Microsoft felújította blogszolgáltatását, amely riválisa lehet a nemzetközi közösségi oldalaknak - írja a Hwsw.hu online informatikai hírmagazin. Új szolgáltatásokat is bevezetett a Microsoft a felújított MSN Spaces blogszolgáltatásában, amely ezután Windows Live Spaces néven jelenik meg. A Live Spaces támogatja a Windows Live Gallery fotómegosztó szolgáltatást is, illetve a Windows Live Messengerrel megosztott Live Contacts címlistát. Az új blogszolgáltatás egyfajta közösségi weboldallá vált, mert a felhasználók kapcsolatokat határozhatnak meg a címlistájukra felvett személyekkel. Az MSN egy közös adatbázist használ fel szoftvereiben, így például a Messenger használatakor arról is lehet értesülni, ha egy listára felvett ismerős vagy barát frissíti a blogját. A Microsoft fontos fejlesztéseket hajtott végre a biztonsági funkciókban is. A vállalat közlése szerint az MSN Spaces szolgáltatást több mint 100 millió felhasználó használta 2006 áprilisában. /1/

Megérkezett a nemzetközi piacon a jelenlegi 20 legjobban kelendő játék listája. Nem nagy meglepetésre vezet a WoW és az öt Sims 2 verzió is mind jelen van.
1) World Of Warcraft - Vivendi
2) Prey - 2K Games
3) The Sims 2 - Electronic Arts
4) Elder Scrolls IV: Oblivion - 2K Games
5) Prey Limited Collector's Edition - 2K Games
6) Guild Wars Factions - NCsoft
7) Age Of Empires III - Microsoft
8) Cars Radiator Springs Adventures - THQ
9) Sid Meiers Civilization IV - 2K Games
10) The Sims 2 Open For Business Expansion Pack - EA
11) Titan Quest - THQ
12) Heroes Of Might & Magic V - Ubisoft
13) Warcraft III Battle Chest - Vivendi
14) Battlefield 2 Deluxe - Electronic Arts
15) Star Wars: Empire At War - LucasArts
16) The Sims Complete Collection - Electronic Arts
17) Lord of the Rings: Battle For Middle Earth II - EA
18) Rise Of Nations: Rise Of Legends - Microsoft
19) The Sims 2 Nightlife Expansion Pack - Electronic Arts
20) The Sims 2 Family Fun Stuff Expansion Pack – EA /2/

A limerickeknek, mint tudjuk, három fajtája van: 1. asszonyszemély még hallhatja, 2. papi személy még hallhatja, 3. a limerick. Limerik.hu néven egy új weboldal indult, mely ezen angolszász, nagy hagyományokra visszatekintő versformát kívánja bemutatni az érdeklődőknek, azáltal, hogy az ország legkiválóbb (profi) költőinek limerickjeit gyűjtik össze. Az oldal még a gyűjtés fázisában tart, de jónéhány vers olvasható rajta. Többek között Bodor Béla, Kiss Ottó, Kukorelly Endre, Várady Szabolcs tollából. Várady Szabolcs szerkesztésében korábban Magyar badar címmel gyűjteményes kötet (Európa, 2002) is megjelent, mely fordításokat és hazai költők limerickjeit (köztük Varró Dániel és Keresztesi József verseit) tartalmazta, szám szerint háromszázat. Várady kísérőtanulmánya kellő áttekintést adott a nemzetközi és a magyarországi tréfás, de mindenekelőtt erotikus költészet ezen fajtájáról. A limerik.hu oldal készítői külön fel is hívják az ide kattintók figyelmét a versek erotikus artalmára, ezért csak 18 éven felüli olvasóiknak ajánlják oldalunkat.
Ízelítő a kínálatból:
Ismeretlen szerzőtől
Egy kis hölgy a Trent partján, lent,
jól tudta, hogy az mit jelent,
ha így szólnak: „Drága,
meghívnám egy teára.”
Jól tudta, mit jelent – de ment. (limerik.hu) /3/

Profi közösségi oldalt hoztak létre a kanadai magyarok, és nemcsak az ott élő magyaroknak szól, hanem az itthon rekedt honfitársak is ugyanolyan haszonnal szörfölhetnek rajta. A legtöbb szolgáltatáshoz regisztrálni kell ugyan, de megéri a fáradságot, mert utána hosszú órákat tölthetünk el a populáris zenék, Latinovits Zoltán hangján felcsendülő versek, régi magyar nóták vagy éppen Edith Piaf 1948-as filmfelvételeinek böngészésével az egyik topikban. A fórum igen sokrétű, de rendszerezett: a beszélgető-dumcsi témán belül virtuális kávézás közben vitathatják meg a napi eseményeket a netezők; a kultúra topik elkalauzolja őket az OSZK oldalára, ahol a távolra szakadt irodalomkedvelők egyebek mellett letölthetik Ottlik Géza Iskola a határon című regényének teljes szövegét is. A külföldön élő magyarok blokkban kanadai és amerikai nagyvárosok magyar lakói találhatnak egymásra, vagy cserélhetnek tapasztalatot a többi közt a bevándorlásról. Drámapályázatot is hirdettek a honlap gazdái, erre műfaji kötöttségek nélkül, de magyar nyelven kellett benyújtani a műveket, amelyeket aztán reményeik szerint magyar színházaknál és angol nyelvterületen is bemutatnak majd. /4/

A Ringier Kiadó Kft. új heti, szórakoztató sztármagazint jelentet meg, hot! magazin néven. A hetente megjelenő hot! magazin a hazai és nemzetközi sztárokkal egyaránt foglalkozik. A lap legfőbb pilléreit a sztárhírek, sztársztorik, sztárpletykák és sztárinterjúk alkotják. Emellett megtalálhatók lesznek sztárdivattal és diétával foglalkozó témák is, valamint horoszkóp és egyéb kiegészítő, játékos elemek. A magazin részletes, heti TV-melléklet található, mely kiegészül a tv-sztárokról és tv-műsorokról szóló információkkal, hírekkel, aktualitásokkal. A magazin célcsoportját a 18-39 éves, fiatalos, legalább középfokú végzettséggel rendelkező, ABC státuszú, modern életstílusú, nyitott és "kíváncsi" nők alkotják. A magazinban dominálni fognak az erős vizuális elemek, jellemző lesz a paparazzi és a stock fotók együttes használata. Hangneme közvetlen, lényegre törő, szórakoztató és kíváncsi lesz, központi szerepet játszik a humor. Az új magazin bevezetését erős bevezető médiakampány és kommunikáció támogatja. A kampány kreatív koncepciójának kidolgozását az Akció-Nxs Reklámügynökség végezte, amelyet meghívásos tenderen keresztül választott a kiadó. A kampány médiavásárlását a Ringier házon belül intézte. /5/

A magyar, online DVD-kölcsönzéssel foglalkozó DVDrent.hu, alig két éves működése után már több mint 25.000 regisztrált felhasználóval rendelkezik. A szolgáltatás népszerűsége a kedvező árú, kényelmes kölcsönzési módban, a tékák választékánál jóval szélesebb filmkínálatban és a filmek ingyenes kiszállításában rejlik. A DVDrent.hu-nál emellett nincs sem letéti, sem késedelmi díj – a kikölcsönzött filmeket bármeddig maguknál tarthatják az előfizetők. A fix havidíj ellenében az ügyfelek minden hónapban annyi filmet nézhetnek meg, amennyit akarnak, addicionális költségek nélkül. A modell, amely a kényelmes kölcsönzésen kívül a filmek visszaszállításáról is gondoskodik, jelentősen átalakította a hazai filmkölcsönzési szokásokat. Újdonság, hogy az előfizetők ingyen kaphatnak valósidejű információt SMS-ben az általuk kiválasztott filmek kölcsönözhetőségéről. /6/

A fogyasztói és szaklapokat gondozó Geomédia megvált a Sárga RTV műsorújságtól, a kiadványt augusztus 4-én az Axel Springer vásárolta meg. Műsorújságjai - többek között a tvr-hét mellé - újabb lap került az Axel Springer portfóliójába, miután megvásárolta a Sárga RTV-t, amelyet eddig a Geomédia adott ki. A televíziós és rádiós programokat közlő újságok piacán az Axel Springer a tvr-héttel, a Színes Kéthetes Tévéműsorral, a TVr Újsággal és a TV Kéthetessel volt eddig jelen. A Geomédia továbbra is jelen van a fogyasztói lapok piacán, a Pesti Műsor a Női érték ötletmagazin, az Extra Finomságok és az Extra Frizura lapokkal. Ez utóbbi három kiadványt a kiadó idén januárban vásárolta meg a Duna Médiától. /7/
1. Microsoft - frissített blogszolgáltatással. HWSW nyomán
2. Gamekapocs - Minden, ami játék - 5 éve. gamekapocs.hu nyomán
3. Limerickek a hálón. litera.hu nyomán
4. Kanadai közösségi site az egész magyarságnak. Wágner Éva, mho.hu nyomán
5. Ringier: új sztármagazinnal. mediainfo.hu nyomán
6. Már 25 ezren használják a DVDrent.hu-t. Sy, terminal.hu nyomán
7. Elkelt a Sárga tévéújság. Kreatív Online nyomán

További exkluzív hírválogatás a Cognopoltól
Információtudomány, kutatás
1. Az adathalászok célpontjai. Csiff, biztonsagportal.hu
2. Megmérték a látás sebességét. Richárd Balázs, sg.hu
3. Oroszország - Az információtechnológia nem töri le a tekintélyelvet. Infinit, hvg.hu

Információgazdaság:
1. A pop-under, a pop-up és a toplayer. (NAPI Online)
2. A világ száz legértékesebb márkája. BTL.hu
3. Az NHH közzétette az ajánlott ADSL fogyasztói árakat. (NAPI Online)
4. Az analóg szabályok a digitális világban. vg.hu
5. „Párhuzamos” netpiaci vizsgálat. vg.hu

Információtechnológia, -kereskedelem, -gazdaság:
1. PayPass érintés nélküli fizetési technológia. Ady Krisztián, [HWSW]
2. Magyar internetezők és az online hirdetések. Sy, terminal.hu
3.Új adatbázistervező eszközt mutatott be az Oracle. pcforum.hu

Blogkutatás:
4. „Breaking News” receptek. pollner
5. Manipulált eredmények. pollner
8. Két győztese is lett a hazai blogversenynek. [origo]

Médiapolitika:
1. 1900-ra nőtt a köztévé belső létszáma. Stop!

Magyar Információs Társadalom:
1. Piackutatás a magyarországi infokommunikációs szállítói piacról. prim.hu

Tudáspolitika: befolyásfejlesztés
1. A nagy európai uniós fejlesztési blöff. mno.hu

Médiakutatás:
1. Ismét drágul a kábel tévé. rtlklub.hu
2. Az MTV, a Duna TV és a Magyar Rádió összevonása. Népszabadság ma.hu
3. Televíziós nézettség: abszolút uborkaszezon. mediainfo.hu

Információpolitika:
1. Új módon szabályozzák az internetdíjakat. (MTI) origo.hu

Tájékoztatáspolitika:
1. Újra kiadja az Aranykönyvet a PSZÁF. Nagy László Nándor, napi.hu

Címkék:
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó