Repedt járda és madárszar az Örsön - képriport
„Stalker-helyszín-feeling”
Sokszor nem tudjuk kikerülni, útba esik akaratlanul is. Van, akit taszít igénytelensége, másokat éppen ez a lazasága fog meg. Akár vásárolni, akár további utazáshoz készülődünk az Örs vezér terének 20 évvel ezelőtti hangulatát kénytelenek vagyunk érzékelni.
2006. október 17. 12:19
Az Örs vezér tere az a pont, ahol a XIV. kerület (Zugló) és a X. kerület (Kőbánya) közlekedés szempontjából is összetalálkozik. Olyannyira, hogy a 3-as villamosnak külön megállója van a tér kőbányai-, illetve zuglói oldalán.
Ez az az ominózus helyszín, amelyről vad politikai-szakmai viták folytak az elmúlt időszakban, hogy egy eljövendő jobb világ reményében technikailag is felkélszüljenek-e arra, hogy az innen induló HÉV-pályát egyszer majd összeköthessék a szintén ott végállomásához érkező M2-metróval.

* * *

Zuglói részen a közvetlen környezetét Rákosfalvának nevezik, amely a kerület leggazdagabb múltú vidékén fekszik Rákosfalva 1870-ben kezdtek el parcellázni és házhelyeket kimérni mai területén.
Rákosfalva Zugló leggazdagabb múltú vidékén a hajdani Rákosmezőn fekszik, ahol a középkorban több jelentős országgyűlést tartottak, az ún. rákosi gyűléseket. A Rákos-mező történelmi levegőjű vidékét nagy költőink - Kisfaludy Károly, Petőfi Sándor - is megénekelték, siratva bennük a dicső magyar múltat.

A múlt század közepén a Rákos-vidék egy jelentős része Zsivora György ügyvéd-politikus birtoka volt, aki földjein kertészetből és tehenészetből álló mintagazdaságot tartott fenn. Zsivora, ki korának ismert mecénása, a művészek bőkezű pártfogója is volt, gyakran hívta rákosi birtokára vendégeskedni, mulatni színész- és művészbarátait. Egy ilyen jól sikerült vendégeskedés után Szigligeti Ede színészben és barátaiban megérlelődött az elhatározás, hogy telepet alapítanak a jó levegőjű, tiszta és csendes rákosi mezőn. Ez, ha szabad így mondanunk, Rákosfalva alapításának romantikus története. Kevésbé romantikus változat szerint Zsivora olcsón vett birtokát, mikor azok értéke felszökött, felparcellázta és eladta a Budapest környékén letelepedni szándékozó sváb majoros gazdáknak. Ezzel vagyonát megháromszorozta, és megvetette egy, a város külterületén fekvő szerény kis település alapjait. A valóságban a betelepülés kétféle módja nem zárta ki egymást, de Rákosfalva történetére a második, a kevésbé romantikus változat a valóban jellemző. A színészalapítókra utalt Rákosfalva több régi utcaneve is, pl. Szigligeti, Megyeri, Kántorné utca. Ezekből napjainkra csak a Kántorné sétány maradt meg. Zsivora György emlékét a Zsivora park elnevezés őrzi. Rákosfalváról az első híradás Pest város törvényhatósága 1870. évi jelentésében olvasható miszerint a „Zsivora-féle rákosi birtok szabályoztatott és házhelyekre felosztatott".

A következő évi jelentés már azt írja, hogy a Rákoson egy kis új városrész épül. A betelepülésnek ez az első hulláma az 1870-es évek közepéig tartott, közben fokozatosan kialakultak a városrész máig érvényes határai (Hajcsár út, Füredi út, Rákos-patak, Kerepesi út által bezárt háromszög) és megszilárdult utcahálózata is. A főváros létrehozásakor 1872-ben Rákosfalvát a VII. kerülethez, Erzsébetváros külterületéhez csatolták. (Közigazgatásilag ide tartozott egészen 1894-ig, mikor is egy újabb rendelkezés Kőbányának juttatta. Zuglóhoz 1930 óta, a főváros új kerületi beosztásának bevezetésétől tartozik.)

A környező, elsősorban Pest megyei községekből érkező és Rákosfalván letelepedő, tehenészettel és zöldségtermeléssel foglalkozó majorosgazdák bíztak abban, hogy Budapest népessége biztos piacot jelent termékeiknek, a tejnek, és a zöldségeknek. Ebben nem is tévedtek hiszen a múlt század közepétől rohamosan nőtt Budapest lakossága, és élelmezése egyre több gondot okozott. Különösen a friss tej és zöldségfélék beszerzése volt nehéz, hiszen még nem voltak hűtőkocsik, így az árukat messziről nem szállíthatták. A város környéki falvak lakossága pedig már nem tudta a szükségleteket fedezni. Ezért az 1860-70-es években megindult a bolgárkertészek betelepülése a Rákos-vidékre, akik öntözésszerű zöldségtermelésükkel a kereslet nagy részét ki tudták elégíteni. Rákosfalva tehenészei pedig a főváros tejszükségletének egy nem jelentéktelen részét fedezték. (Rákosfalvának ez a szerepe Budapest élelmezésében, természetesen csökkenő mértékben, de egészen az 1940-es évekig fennmaradt.)

Meglóduló városrész

A városrész fejlődésének jelentős lökést adott az 1880-ban megnyílt Budapest-Cinkota helyiérdekű vasútvonal, melynek rákosfalvai megállójánál csinos állomásépületet emeltek. A vasút megkönnyítette a városközponttal való kapcsolatot, a nagyobb fővárosi piacokra való eljutást. A vasútállomás és környéke idővel tényleges "faluközponttá" nőtte ki magát, itt mellette működött a népszerű Zöldike vendéglő, és 1913-tól az Árpád mozgó. A másik "központi tér" a Templom tér (ma: Álmos vezér tér) volt, a katolikus templommal, az iskolával és óvodával. Amint ez az eddigiekből is kiderült, Rákosfalva tipikus mezőgazdasági település volt, jelentősebb ipar nélkül. A helyi szolgáltató kisiparon kívül (cipészek, fodrászok, kereskedők stb.) csak egy nagyobb üzem működött területén, a Lardolin zsír- és olajgyár. Ez viszont jó száz évig, hiszen 1874-ben alapították, és csak az 1970-es években bontották le. A 20. század elejére Rákosfalva közegészségügyi helyzete katasztrofálissá vált: a vezetékes víz és csatornázás hiánya miatt, mivel a fúrt kutak az állattartás során elfertőződtek, egyre gyakrabban tört ki járványos fertőzés a telepen. A főváros, nem utolsósorban a helyi erők nyomására, az 1910-es években rá is kényszerült a víz- és csatornahálózat kiépítésére.

A városrészt az 1920-as évektől úgy jellemezhetjük, mint egy Budapest határában fekvő falusias települést, melyet jobbára zöldségtermelő és tejjel kereskedő emberek laknak. Közművesítés nagyjából megfelel a kor színvonalának: gázvilágítása, vízvezetéke és csatornahálózata, valamint jó közlekedése van. Lakói hitéletét egy katolikus és egy református templom szolgálja. Iskolája, óvodája és népkönyvtára működik. Lakóinak szórakozásáról a mozi, a vendéglők és a Vezér utcai sporttelep, valamint a Rákos-patak gondoskodik. Rákosfalva lakosságának számáról 1910-ból vannak adatok, ekkor kereken 3 ezren lakták. Húsz év múlva, 1930-ban ez a szám 3780 főre emelkedett, vagyis lényeges szaporulat nem történt. Az 1940-es évek végére a lakosság száma már 10 ezer fő. Ebben a növekedésben szerepet játszhatott a vidékről a fővárosba áramló népesség városszéli letelepedése. Az eddigieket összefoglalva Rákosfalva kialakulását egy dinamikusan fejlődő nagyváros - Budapest - körül törvényszerűen kialakuló településgyűrű létrejöttének folyamatával magyarázhatjuk. A sokáig Budapest külterületén elhelyezkedő Rákosfalva népességét mindvégig kétirányú mozgás alakította: egy, a városból kitelepülő, a városi élet zaklatottságaitól megszabadulni igyekvő középosztálybeli réteg, és a tágabb környékről a jobb és biztosabb megélhetés végett a főváros közelébe költözködő földműves és állattartó népesség ki-, illetve bevándorlása. Rákosfalva társadalmát döntően ez utóbbi őstermelő, állattartó réteg határozta meg. Ez természetesen tükröződött a városrész külső, fizikai képében is: Rákosfalvát még az 1940-es években is szerény, kültelki, falusias településként jellemzik, melyben az épületek szinte kivétel nélkül földszintesek, és csak elvétve akad egy-egy igényesebb nyaraló- vagy villalakás. A falusias jelleg mellett joggal kiemelhetjük Rákosfalva igen sokszínű, élénk közösségi életét: az egyesületeket, a polgári köröket, melyek felkarolták a telep fejlesztésének ügyét, és egyben biztosították a helybéliek részvételét a közösség életében.

Az öslakos így emlékeszik

Idézzük most fel, hogyan emlékszik egy őslakos, Balassa Imre, a régi Rákosfalvára és a helyébe lépő újra: „Kisvárosunk központja a nagy eperfákkal szegélyezett Templom tér a községi iskolával, óvodával. Nem hiányzott a kerthelyiséges vendéglő sem, ahol - kerítésen belül vagy kívül - hallgathattuk a tulajdonos, Cselényi József magyarnóta-énekest. Vendéglő (nem italbolt!) volt még a Füredi utca - Vezér utca sarkon, a Zalán utcában és a rákosfalvai HÉV-megállónál a mozi mellett (mert az is volt, a Zöldike. Vásárolni nem a Közértbe, ABC-be jártunk, hanem a fűszereshez, a Sarkantyú utca - Templom tér sarkára. Hitelbe, könyvre vásároltunk, utólagos havi elszámolással. Az elemi iskolások tanszer-, nyalóka-, medvecukorigényeit Müncz bácsi trafikja elégítette ki az Ond vezér utcában. A fiúk ugyanitt szerezték be - kedvenc játékukhoz - az acél, üveg és égetett agyag golyókat. Mindennapi kenyerünkről Malek pék gondoskodott, reggelente házhoz szállítva a friss zsömlét, sóskiflit.

Rákosfalva magját a (Füredi utca, Szentmihályi út, Kerepesi út, Nagy Lajos király útja által határolt terület) zömében sváb gazdálkodók lakták, búzát vetve a mai Örs vezér terének helyén lévő kis dombra is. A lópatkolást Sipos kovácsnál, a tehénfejést Bözsi néninél lestük el. Még most is érzem a friss, meleg tej ízét, illatát. Az ifjúság erkölcsi neveléséről, szórakozásáról a katolikus egyházközség gondoskodott a Vezér utcai kultúrház rendezvényeivel. Mi volt még? Voltak halastavak, ahol nyáron fürödni lehetett, voltak igazi rákok a patakban, volt korcsolyázás a minden télen felöntött iskolaudvaron, és volt sétáló rendőr, aki nem "NINO"-zott, nem villogott, mégis rendet tartott, és mindenki elsöpörte a havat a járdáról. Aztán megkezdődött a csendes hanyatlás. Megszünt a hitel, majd a fűszerüzlet is, bezárt a mozi, a húsvéti körmenet helyett úttörőfoglalkozásra kellett menni. A Malek péket államosították, jött a Közért, az italbolt, majd a buldózerek, és lett ami van, a panelházak, és senki sem söpri a járdákat." Ezekhez az érzékletes, megjelenítő erejű sorokhoz csak a puszta tényeket tudjuk hozzátenni. 1950-ben a politikai akarat egy tollvonással létrehozta Nagy-Budapestet, vagyis a fővároshoz csatolták a környező városokat, községeket.

"Zuglóvá alakulás"

Az 1935 óta Rákosvárosnak nevezett XIV. kerületből Zugló lett, és a hagyományos városrészeket neveikkel együtt "elfelejtették". A főváros határa kiszélesedett, és ezzel Rákosvalva kikerült városszéli helyzetéből. Ekkor már sejteni lehetett, hogy hamarosan eléri a korszak városépítésének nagy "vívmánya", a magasházi lakótelep, mely a régi település lerombolásával jár együtt. A lakótelepet 1968 és 78 között három ütemben építették fel I.Fogarasi út-Vezér utca-Füredi út-Rákos-patak II. Kerepesi út-Szentmihályi út-Füredi út-Örs vezér tér III. Örs vezér tér-Nagy Lajos Király útja-Egressy tér A 14422 lakás Mestre Árpád beépítési- és Gáspár Tibor valamint Ágoston Miklós épülettervei alapján készültek el.

A kommunális létesítményeket Ágoston Miklós, az üzleteket Vadász György, A könnyűszerkezetü iskolát (Ond vezér park) Vadász György elképzelései alapján készítették el Úgy is történt. A zuglói lakótelep-építkezés második hullámaként az 1970-es évek elejére Rákosfalva helyén fölépült az úgynevezett Füredi úti lakótelep. A mai Zugló városrészei közül minden bizonnyal Rákosfalva az, amely az idők során a legnagyobb változáson ment keresztül, és nem túlzunk, ha kijelentjük, hogy az 1970-es évekre a „régi" Rákosfalva szinte teljesen eltűnt. Városképe teljesen megváltozott, lakossága nagyrészt kicserélődött, az életmód és az életkörülmények gyökeresen átalakultak. A rákosfalvai múltból csak az Álmos vezér téri templom, az iskola és a templom kertjében álló kőkereszt maradt. A rákosfalvai polgárok áldozatkészségére a csodával határos módon megmaradt első világháborús emlékmű emlékeztet. Ez, ha nem is sok, de megőrzésre méltó.

gondola - paulik, zuglo.netkey.hu nyomán
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
  • Célt értek a pályázati források
    Közel 190 ezer nyertes pályázat, 1317 milliárd forintnyi meghirdetett és 480 milliárd forint kifizetett támogatás — röviden ez a mérlege a 2014 és 2020 között elérhető Vidékfejlesztési program eddigi eredményeinek.
MTI Hírfelhasználó