Téves indokok alapján bírságolták meg a HírTV-t?
Szalai Annamária Fideszes kurátor szerint az ORTT ún. „vizsgálati jelentése”, – egy szubjektív, a sajtófigyelő és a publicisztika keverékének eszköztárát felvonultató, tudományos megalapozottságot nélkülöző dolgozata – alkalmatlan volt hiteles képet adni a rendszerváltás óta példa nélküli eseménysorozat médiareprezentációjáról, így nem alapozhatta meg törvénysértés vélelmezését.
2006. október 16. 14:55

Az Országos Rádió és Televízió Testület Ügyrendje (továbbiakban: ORTT illetve Testület) 8. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, a 2233/2006. (X. 11.)  számú határozatában foglaltakkal szemben, Sz.A.-2126/2006. számon az alábbi különvéleményt fogalmazom meg.

Álláspontom szerint a Testület többsége politikai motivációjú döntést hozott akkor, amikor az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak megsértését állapította meg a Hír TV esetében. Az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.

Véleményem szerint az ORTT-nek sem kellő ideje, rálátása, sem kidolgozott módszertana nem volt ahhoz, hogy tudományos alapossággal mondjon véleményt arról, zavargások, rendbontások idején mi tekinthető a médiatörvényben foglaltak szerinti megfelelő tájékoztatásnak. Az ORTT ún. „vizsgálati jelentése”, – egy szubjektív, a sajtófigyelő és a publicisztika keverékének eszköztárát felvonultató, tudományos megalapozottságot nélkülöző dolgozata – alkalmatlan volt hiteles képet adni a rendszerváltás óta példa nélküli eseménysorozat médiareprezentációjáról, így nem alapozhatta meg törvénysértés vélelmezését.

A 2006. év szeptember hó 18. napjáról 19. napjára virradó éjszaka történt zavargások olyan kihívások elé állították a magyar televíziós műsorszolgáltatókat, mellyel korábban soha nem találkoztak. Ilyen jellegű, Magyarországon zajló, az erőszakot sem nélkülöző eseményekről közvetlen, élő tudósítást korábban magyar televíziós műsorszolgáltató nem sugárzott, e körben sem televíziós műsorszolgáltató, sem gyakorló újságíró nem rendelkezett tapasztalattal. Az összetűzések helyszínein tartózkodó televíziósok mindvégig igen nehéz körülmények között, sokszor életveszélyben dolgoztak, erőszakos megnyilvánulásoknak kitéve. Nem vitás, hogy a Hír Televízió tudósítója több esetben drámai hangú élő tudósításokat közölt, melyek nem nélkülözték a helyzet súlyosságát érzékeltető fogalmakat sem, úgy mint „csatatér”, „ostrom” vagy „háború” kifejezések. A nézőkben ugyanakkor nem a tudósító szavai, hanem maguk az események kelthettek félelmet. Nem szabad megfeledkezni továbbá arról, hogy amikor a tudósító „háborúról” vagy a tömeg „forradalmáról” beszélt, akkor nyilvánvalóan a tüntetők és a karhatalom közötti összetűzések, atrocitások, incidensek drámaiságát és erőszakosságát hangsúlyozta.

Álláspontom szerint ezeknek a – jobbára a kétségbeesésből származó - szavaknak az elhangzása miatt joggal vetődhetett fel az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt tárgyilagos és tényszerű tájékoztatás sérelme. Én magam ezért tettem javaslatot arra, hogy a helyzet és a körülmények egyediségének ellenére a Testület állapítsa meg a 4. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmét és hívja fel a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszűntetésére. Ugyanakkor az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás követelményének sérelme az ORTT Monitoring vizsgálati jelentése alapján valamennyi vizsgált műsorszolgáltató (Kossuth Rádió, MTV, Duna TV, TV2, RTL Klub, ATV, Echo TV) esetében vélelmezhető lett volna.

Éppen annak érdekében, hogy - remélhetőleg jövőben elő nem forduló – hasonló eseményekkor legyen egy szakmai zsinórmérték a magyarországi média munkatársai előtt, javasoltam azt a Testület számára, hogy rendezzen nemzetközi konferenciát a kérdésben és a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva, alkosson meg egy ajánlást a hasonló szituációk médiaprezentációjának alapelveiről. A Testület többsége azonban elutasította indítványomat.

Komoly kételyeket vet fel az ORTT döntésének jogszerűsége iránt, és politikai nyomásra meghozott döntés képét mutatja az, hogy az Iroda nem tudta megfelelő érvekkel alátámasztani a 3. § (2) bekezdésében foglaltak sérelmét. Az előterjesztésben szereplő érvelés tautológiaként értékelhető, mert önmagában az a tény, hogy a riporter megismételte, hogy milyen bekiabálásokat hall a garázda tüntetők felől, nem alkalmas arra, hogy megalapozza az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak sérelmét, így az alkotmányos rend nem tiszteletben tartását sem. Az Irodának az az állítása, miszerint a Hír Televízió riportere az MTV ostromát a sajtószabadság megvalósulásáért folytatott küzdelemnek mutatta be, pedig szintén nem megalapozott, így ez sem lehetett ok az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésének megállapítására.

Az alkotmányos rend alkotmányos alapjogokból és alkotmányos intézményekből áll, ezért azt kellett volna elsősorban megnézni, hogy a Hír TV és riportere mennyiben élt alkotmányos jogaival és e jogai gyakorlása közben tevékenysége mennyiben sértette esetleg valamelyik alkotmányos intézményt. Az órákra nyúló közvetítés során a Hír TV riportere kommentálásának vitatható néhány percét csak úgy tekinthette az alkotmányos rend tiszteletben tartása követelményének megsértéseként az ORTT határozatának előkészítője, ha nem a teljes szituációt vette vizsgálat alá, hanem kiragadott belőle részleteket. Ez a legteljesebben sérti a jogalkalmazás elveit és szabályait, amelyeket az ORTT-nek mint hatóságnak be kell tartania.

Tendenciózus és egyoldalú, hogy kizárólag a riporternek a tüntetőkre vonatkozó pozitív jellegű mondatait emelte ki a határozat, mert így a többórás tudósításból megjeleníthető lett volna egy olyan összeállítás is, amely épp a vandalizmusba hajló rongálókkal szembeni kommentálás részleteit gyűjtötte volna ki. Álláspontom szerint a vizsgálati jelentés alapján jogszerűen nem vélelmezhető, hogy a Hír TV élő adásban közvetítő munkatársa túllépte volna a sajtószabadság- és a véleménynyilvánítási szabadság határait az események kommentálásában, ugyanakkor szakmai kérdések felvethetők.

Másik szempont a Hír TV közvetítésének megítélésében, miszerint az alkotmányos demokrácia és a jogállam alapját képezi a sajtó és a többi tömegmédium arra irányuló kötelessége, hogy a fontos eseményekről informálja társadalmat. A Hír TV közvetítése által tudták - a magyar állampolgárokon túl - a világ nagy televíziós csatornái is teljes körűen követni az eseményeket. Az ORTT – amennyiben az alkotmányos alapjogokat veszi számba – vélelmezhette volna, hogy az alkotmányos rendnek ezen oldalát azok a televíziós műsorszolgáltatók sértették meg mulasztásukkal, melyek nem küldtek ki operatőröket és riportereket az események színhelyére. A kötelességteljesítés közbeni esetleges tévedések - pl. a HírTV kommentátorának néhány vitatható szóhasználata és mondata – még nem merítik ki az alkotmányos rend tiszteletben tartása követelményének megsértését, amennyiben a teljes kontextusból kivehető a tüntetés közben fellépő randalírozóktól és rongáló tevékenységüktől való megkülönböztetés szándéka.

Sajátos – a döntés politikai indíttatását alátámasztó – az ORTT határozatának azon eleme, amikor egy a magyar médiatörvény hatálya alá tartozó szakosított, műholdas, kereskedelmi csatornán a brit közszolgálati BBC irányelveit kéri közvetetten számon.

A fentiek alapján az ORTT határozatát szakmailag megalapozatlan, politikai indíttatású döntésnek tekintem, amely ahelyett, hogy támpontot adott volna a műsorszolgáltatóknak, mi a követendő minta zavargásokról szóló tájékoztatás esetén, ehelyett alkalmas lehet arra, hogy elbizonytalanítsa a média munkatársait, arra ösztönözze a szolgáltatókat, hogy ne tegyenek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek.

Budapest, 2006. október 16.

Szalai Annamária

gondola
Címkék:
MTI Hírfelhasználó