Én Most Itt Vagyok. Elmélkedés 2.
„A kecskepásztorkodás egy olyan életforma, ami nagyon különleges, nagyon érdekes és nagyon szép. Alkalmat ad az elmélkedésre, meg a normális emberi életre, ellentétben a várossal.” (részlet a szerzővel, Polczer Miklóssal készült gondola-interjúból)
2006. október 24. 21:57

„A kecskés” Miklós

Hogyan találhatom meg önmagam?

Ha az ember gondolkodás nélkül éli az életét, ugyanolyan eredményes lehet, mint az aki igyekszik tudatosan élni. A tudatos életnek az az előnye az ösztönössel szemben, hogy lehetőség van az összefüggések felismerésére és elkerülhetőek a fölöslegesen megtett körök. A tudatos lét alapfeltétele az önismeret, mivel a másoknak jó út nem biztos, hogy jó nekem is. Az önismeret kialakításánál ügyelni kell arra, hogy torz részletek ne kerüljenek a képbe. A leggyakoribb hiba az, ha valaki a mások véleményére hagyatkozik, hiszen mindenki csak maga ismeri önmagát. A kívülállók vagy azért elfogultak, mert szeretnek, vagy azért mert nem. Számot kell vetni hibáinkkal és nem kell azokat takargatni önmagunk előtt. Annál is inkább, mert erényeink a hibáinkból fakadnak. Ez nem ellentmondás, mert ha meggondoljuk, hogy egyéniségünk rossz oldala olyan képességekkel ruház fel minket, amit kihasználhatunk, beláthatjuk, hogy ezeket a képességeket a magunk és a közösség javára fordíthatjuk. Például ha valaki önző, erőszakos, törtető és kíméletlen, kitűnő gazdasági vezető lehet és sok hasznot hozhat a közösségnek.

Itt is érvényesül az egyensúly elve, a jin és a jang. Rossz tulajdonságainkat mindig kiegyensúlyozza valami jó és minden jó tulajdonságunkban van valami rossz.

Ha elfogadjuk azt, hogy valamennyien azért vagyunk a földön, hogy egy adott feladatot teljesítsünk, könnyebben elfogadjuk saját magunk és mások hibáit. Ebből adódóan a számunkra ellenszenves embereket sem fogjuk gyűlölni, mert tudjuk, hogy csak a dolgukat teszik. Ha nem is fogunk ettől mindenkit szeretni, de az a zsigerekből felszakadó ösztönös gyűlölet sem fogja mérgezni életünket.

Ha tisztáztuk magunkban tulajdonságainkat, felismerhetjük lelkünk feladatait erre az életre. Ha tudjuk mi a dolgunk, könnyebben elvégezhetjük a munkát. Ésszerűsíthetjük a dolgot és kevesebb kudarcot kell megélnünk. Persze életünk irányítását nem végezhetjük erőszakkal.

A gondolkodásmód megváltoztatásához, hasonlóan a test gyógyításához, nem a rosszat kell támadni, hanem a pozitív egészséges részek erősítésére kell törekedni.

Az erős, egészséges gondolatok és érzelmek le fogják győzni a rosszat a helytelent.

Az emberi lélek fejlődése

Az ember lelke része a világmindenségnek és időtlenül a végtelen térben jelen van. Fejlődéséhez szüksége van tapasztalatokra minden létsíkon, ezért az anyagi világban is megjelenik. Időről időre újra születik, mint egy folytatva előző életeit míg eléri a tökéletességet és akkor Isten része lesz. Az anyagi világban való megjelenése /inkarnációja/ nem korlátozódik a földre, a mindenség bármely értelmes lények által lakott bolygóján bekövetkezhet. Úgy gondolom, hogy amikor az ember a törzsfejlődés során elérte azt a szintet, amit Isten méltónak talált arra, hogy a lelkek iskolájának egy tagozata lehessen, az embernek az a megtiszteltetés jutott, hogy a lelkek ember alakban is megszülethettek. Arra, hogy ez az esemény mikorra következhetett be, kétféle elképzelést is ismerek.

Az egyik szerint kb. 8o ezer évvel ezelőtt hirtelen ugrás következett be az emberiség fejlődésében, amire semmi magyarázat nincs. Minden látható ok nélkül az ember értelmes lett, művészeti alkotásokat hozott létre, társadalomba szerveződött, az egyének specializálódtak és létrehozták a munkamegosztást. A DNS vizsgálatok is a mai ember DNS-ét erre az időre tudják visszavezetni, mind apai mind anyai ágon. Megdöbbentő módon egy apára és egy anyára, akik Afrika déli részén éltek, majd onnan szaporodásuk során szétszéledtek a világban. Ez a magyarázat igazolni látszik a teremtés bibliai leírását.

A másik elképzelés szerint, ez az ága az emberiségnek lassú fejlődéssel haladt előre, mígnem találkozott egy sokkal fejlettebb civilizáció tagjaival, akik átadták nekik ismereteik egy részét és ez tette lehetővé kiemelkedésüket a primitív létformából. Mivel a tudomány mindössze 1o ezer évre tud visszatekinteni, arra sem megbízhatóan, sajnos nincs támpontunk a kérdésben.

Akár így, akár úgy történt a dolog, az ugrás drámai változást jelentett az emberiség életében, hiszen a lélek által hozzájutott a tudáshoz, melynek irányításával a létezésből fakadó tett már tudatos cselekvés volt. A tudatos cselekvés pedig feltételezi az akaratot is, amely szintén a lélek tulajdonsága és vágyainak kielégítését szolgálja. Így jön össze az a három dolog, ami minden emberi természetű vágy tárgyának megvalósulásához kell: a tudás, az akarat és a tett. Bármit szeretnénk megvalósítani, ahhoz először a gondolat, a hozzáértés, a műveltség, azután az elhatározás, az akarat, végül a minden akadályt félresöprő tett szükséges. Bármelyik hiányzik, vágyunk tárgya nem valósul meg.

Az embernek az alkotás folyamatában szüksége van a hitre, mert a tudni, akarni, tenni hármasságban az akarat kifejlődése során el kell jutni az elhatározáshoz.

Ha az ember nem hisz abban, hogy helyesen cselekszik, nem tud döntést hozni. Ezért a széles látókörű emberek, akik meg tudnak indokolni mindent és annak ellenkezőjét is, nem képesek a döntések meghozatalára.

Azok az emberek viszont, akik csekélyke tudásukat mindenhatónak vélik, a tudatlanok magabiztosságával döntenek. Ez esetben nagy az esélye egy rossz döntésnek, de legalább lehetősége van a megvalósulásnak.

Művészet, tudomány

A művész alkotás közben saját személyiségét, érzelmeit, hangulatait, a világról alkotott elképzeléseit jeleníti meg műveiben. Ezért alkotása szubjektív. Számára nem a megvalósult mű a fontos, hanem az alkotás folyamata. Így érez és gondolkodik a tudós is, csak ő a matematika, a racionalitás eszközeivel dolgozik. Amikor felállít egy elméletet, a hiányzó ismereteit elnevezi valaminek és így építi be a képletbe. / Pl.: kozmológiai állandó vagy gravitáció/. Ha hosszú ideig használják ezeket az önkényes elnevezéseket, a köztudatban mint bizonyítottan létező dolgok kerülnek be. Köszönhető ez annak, hogy már nagyon hosszú ideje a tudomány és az arra épülő gazdaság irányítja a világot. Valójában pedig a tudományos elméleteket is csak művészeti alkotásnak tekinthetjük, hiszen az alapvető kérdésekre adott válaszok nem bizonyíthatóak. Nyugodt szívvel kimondhatjuk, hogy az ősrobbanás ugyanúgy a hit kategóriájába tartozik, mint az, hogy Isten teremtette a világot. Tovább bonyolítja a dolgot az is, hogy a művészeti alkotások nem az észre, hanem az érzelmekre hatnak. Így alkalmasak az emberek tudat alatti befolyásolására. Ezért használja a politika régóta a művészeket a társadalom irányítására. Gondoljunk a szocializmus mozgalmi dalaira vagy építészetére. Olyan világot alakítottak ki, hogy a benne felnövő ifjak már el sem tudtak képzelni mást, mint ezt. Ezért aztán egy művészeti alkotást mindig gondosan vizsgáljunk meg, keressük meg benne azt az üzenetet, amit tartalmaz, ezt vezessük át saját világnézetünk szűrőjén és csak a jó dolgokat tegyük magunkévá.

(folyt. köv.: Most. Az idő)

Polczer Miklós
Címkék:
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI