Tudomány és művészet – egy különleges kiállítás a Művészetek Palotájában
Látványos Tudomány kiállítás 2006
Biztosan látott már virágot kinyílni, de figyelemmel tudta-e követni a kinyílás fázisait? Tudja, milyen utat járnak be az ionok a szervezetünkben? Vagy azt, hogyan néz ki egy levéltetű kitinváza, mely a vedlés után egyben marad? Ezeket a szabad szemmel nem, vagy csak ritkán látható eseményeket most egy lélegzetelállító fotókiállítás mutatja be, amely november 14. és december 3. között tekinthető meg a Művészetek Palotájában.
2006. november 14. 10:54

November 13-án adták át a Látványos Tudomány fotópályázat győzteseinek díjait. 21 magyar alkotó 63 képét a pályázatra beküldött több mint 250 pályamű közül válogatta ki az öttagú szakmai zsűri és a pályázat védnöke. A Művészetek Palotájában megtekinthető tárlaton egyben a Novartis idei vándorkiállításának külföldi alkotásaiból összeállított válogatás is látható. A kiállítás célja, hogy a kutatás, oktatás és gyógyítás szolgálatában készült fotók életben tartsák a párbeszédet a tudományos élet jövőjéről.

A világ egyik vezető kutatás-orientált gyógyszergyártója, a Novartis és az angol Daily Telegraph napilap hívta életre hét évvel ezelőtt kutatók, orvosok, fotográfusok és képzőművészek számára a Látványos Tudomány fotópályázatot. A magyar közönség tavaly már megtekinthette a 2004. évi díjnyertes brit műveket a Művészetek Palotájában. Az elmúlt év sikeres bemutatkozása után idén a Novartis Hungária Magyarországon is meghirdetette a fotópályázatot, amelyre biológiai kutatók, kutatóorvosok, orvosi és egészségügyi szakdolgozók, orvostanhallgatók és biológus-hallgatók, illetve fotósok és grafikusok műveit várták.

A benyújtott alkotásokat egy öttagú szakmai zsűri – Prof. Dr. Fésüs László akadémikus, egyetemi tanár, Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor egyetemi tanár, Prof. Dr. Romics László egyetemi tanár, Szebeni András fotóművész és Brázay André, a Novartis Hungária Kft. ügyvezető igazgatója – és a pályázat védnöke, Dr. Juhász Árpád geológus bírálta el szakmai szempontrendszer alapján.

A kiállításon szabad szemmel nem látható eseményekről, részletekről láthatók képek, amelyek sokszor a normálistól eltérő képalkotási technikával készültek. A fotók között az orvostechnikai képalkotásban világviszonylatban is újdonságnak számító technológiával készült felvétel is akad, ami teljesen új lehetőségeket, távlatokat nyithat meg az egészségügy területén. Ezen kívül a tudomány és az orvoslás szerepét hangsúlyozó, emberi szituációkat ábrázoló képek, illetve orvostudománnyal, biológiával, kémiával összefüggő képzőművészeti alkotások tekinthetők meg.

A Látványos Tudomány fotópályázat ünnepélyes díjkiosztóján két első helyezést, három másodikat, négy harmadikat, valamint két különdíjat adtak át. A pályázatra három kategóriában – A tudomány képei, Emberközelben, Tudomány és Művészet – lehetett fotóművészeti alkotásokat benyújtani. Összességében több mint 100 pályázó 250 pályaműve versengett a díjakért.

A kiállítást Brázay André Zoltán, a Novartis Hungária elnöke nyitotta meg, aki elmondta, a pályázatra orvosok, kutatók, fotó- és képzőművészek, pszichológus, anatómus, fogorvos, gyermekkardiológus és természettudományos területen tanuló diákok is nyújtottak be képet. Rengeteg szebbnél szebb kép érkezett, ezért nagyon nehéz volt a szakmai zsűri dolga – tette hozzá.

“Úgy gondolom, hogy a pályázat kiírásával Magyarországon is hozzájárulunk ahhoz, hogy a kutatás, oktatás és gyógyítás szolgálatában készült fotók életben tartsák a párbeszédet a tudományos élet jövőjéről. Hiszek a magyar tudományos élet versenyképességében, és a hosszú távú szakmai partnerségek kialakításával a Novartis Hungáriánál azon dolgozunk, hogy itthon is szülessenek látványos tudományos eredmények.

Szeretném, ha Magyarországon is minél szélesebb körben ismernék meg az emberek a tudományos élet eredményeit. Ehhez járul hozzá ez a kiállítás, amely a művészet és a tudomány összekapcsolásával újszerű élményt nyújt a közönségnek – mondta Brázay André.

A pályázat védnöke, Dr. Juhász Árpád geológus elmondta, a legtöbb pályamű a tudomány képei kategóriába érkezett be, de a Tudomány és Művészet szekció is nagyon népszerű volt. Ebben a két kategóriában egy-egy különdíjat is kiosztottak, mivel a sok jó kép közül alig tudtak választani. Az Emberközelben szekcióban viszont nem adtak ki első díjat, így próbálták ellensúlyozni, hogy a másik két szekcióban sokkal nagyobb volt a verseny az alkotások között – hangsúlyozta.

Az ünnepélyes díjátadást Réz András esztéta vezette. A díjazottak alkotásait a zsűri egy –egy tagja méltatta, majd ezt követte a díjak átadása.

A tudomány képei kategória első helyezettje, Dr. Molnár V. Attila egyetemi adjunktus, botanikus, növényfotográfus volt. Három földrész közel húsz országában fordult meg növényeket fényképezve. Több növényfajról (mint a magyar látonya, a tekert csüdfű és a pompás zsoltina) tudomása szerint a világon elsőként készített természetes élőhelyén színes fényképfelvételt. Dr. Molnár V. Attila nagyon fontosnak tartja az ismeretterjesztést: eddig hét könyve és több mint kétszáz saját fényképekkel illusztrált népszerű cikke jelent meg.

Az Emberközelben kategória második díját Kovács Ilona, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára kapta, a Williams szindrómás gyerekeket ábrázoló Művészetterápia című képsorozatáért.

Dr. Reglődi Dóra anatómus, a Neuromorphológia szépségei képsorozatáért nyerte el a Tudomány és Művészet kategória első díját. A képeken neuroanatómiai részletek, idegszövetek mikroszkópos felvételeit vagy agyrészletek makroszkópos felvételeit hasonlította össze egy-egy festménnyel vagy annak részletével, amelyek nagymértékben hasonlítanak a mellette ábrázolt anatómiai képlethez.

Látványos Tudomány díjazottak

A tudomány képei
1. díj: Dr. Molnár V. Attila
, a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar, Növénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa - Egy bangóvirág kinyílása
2. díj.: Prof. Dr. Forster Tamás, a Szegedi Tudományegyetem II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központjának igazgatója. Szemek, ahogyan nem látjuk – Házilégy, Szöcske, Szitakötő
3. díj: Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszékének tudományos segédmunkatársa. Fehérjék a kromoszómán - Kromoszóma rendellenességek
Különdíj: Ambruzs Péter, a Flexiton Kft. informatikus designere - Költöztetés, Véradás

Emberközelben
2. díj: Dr. Kovács Ilona, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára - Művészetterápia
3. díj: Dr. Somfai Anna, a Collegium Budapest tudományos kutatója - Reflexiók
3.díj: Hortobágyi Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának phd hallgatója - Isabel

Tudomány és Művészet
1. díj: Dr. Reglődi Dóra
, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézetének kutatóorvosát, anatómusa - A neuromorphológia szépségei
2. díj: Csákvári Eszter, Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának tudományos segédmunkatársa - Mániás állapot
3. díj: Dr. Ferhan Ayaydin, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja Mikroszkópos Sejtanalízis Laboratóriumának laborvezetője. Jéghideg
Különdíj: Mohácsi Ildikó a Puppet World Kft. bábkészítője -  Mélyraktár

Címkék:
  • Felívelő korszak elején az ország
    Magyarország megmutatta, hogy sikeres lehet a családokra építő és a bevándorlást elutasító politika, emiatt támadják hazánkat Brüsszelben. Demokratának lenni azonban annyit jelent, hogy nem félünk, ezért kiállunk az igazunkért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, akit az igazságügyi miniszteri feladatairól és a közelgő önkormányzati választásról is kérdeztünk.
  • Politikai alkudozás a jelöltekről
    Legalább öt, a politikai spektrum más-más oldaláról érkező biztosjelölt kapja meg idén a „kifogásolható” jelzőt. Az európai parlamenti frakciók vagy megállapodnak egymás jelöltjeinek a „megkímélésében”, vagy a meghallgatásokon nekiesnek a vitatott megítélésű politikusoknak. A múltban inkább az előbbi forgatókönyv érvényesült.
  • Aránytévesztések és kiváló eredmények klímaügyben
    Hazánknak is kétségtelen felelőssége van a klímavédelmi küzdelemben, és a célok eléréséért számos intézkedést hajtott végre. Magyarország eredményeit számokkal támasztotta alá a köztársasági elnök, aki arról is beszélt, hogy 2030-ra az áramtermelésünknek több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet.
MTI Hírfelhasználó