Az "Örök Város" arcai - Változatok Rómára
Képes beszámoló
Változatok Rómára címmel november 15-én kettős kiállítás nyílt a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Örök Város negyven évvel ezelőtti arcát Gaál István filmrendező képeiből, a mait pedig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak műveiből ismerhetjük meg.
2006. november 16. 16:08

Gaál István az a rendező, akinek munkásságát Olaszországban is igen nagyra tartják. Pier Paolo Pasolini - Bunuellel együtt - őt tartotta kora egyik legkiválóbbjának. Számos magyar kitüntetése mellett munkásságáért az olasz állam lovagi címmel tűntette ki 1999 nyarán. Gaál számtalan személyes szállal is kötődik Rómához, hiszen otthona is volt éveken keresztül.

A Színház és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1959-ben került ösztöndíjasként a római Centro Sperimentale di Cinematografiába, azaz a kísérleti filmintézeti központba. A hetvenes évek végén és nyolcvanas évek elején pedig a római filmfőiskola docenseként élt majd két évig az olasz fővárosban. Filmes szemmel készült fotóinak többségén Rómát látjuk. Nemcsak a műemlékvárost, hanem a város mindennapi arcát is, csendes utcákat, tereket, sikátorokat, magányosan üldögélőket, olvasókat az „Örök Város” díszletei között.

Róma mai hangulatát mutatják meg a 2001 és 2005 között a Római Magyar Akadémián tartózkodó ösztöndíjasok munkái. Mindenki egyéni felfogása, pillanatnyi hangulata szerint örökítette meg élményeit, fogalmazta meg ott tartózkodása emlékét. Az anyag sokszínű, hiszen a város ezer arca közül mást lát meg a húszéves, fiatal, multimediális eszközökkel dolgozó művész, s mást a hetvenes éveinek vége felé járó festőművész. Érthető módon nemcsak a múlt emlékei után kutatni érkeznek évről évre az Akadémiára az ösztöndíjasok, hajtja őket az a vágy is, hogy egy XXI. századi, európai nagyváros hangulatát megérezzék. Van, akit a mozdulatlannak hitt múlt, van, akit a nyüzsgő jelen ejt rabul, van, aki élményeit azonnal megfogalmazza, s van, aki évekig érleli azokat, mire egy műtárgyban testet öltenek.

A november 16. és december 6. között nyitva tartó kiállításon Gaál István mintegy 100 fotója és az ösztöndíjasok közel 30 alkotása tekinthető meg. A tárlatot Lator László költő, műfordító, Schrammel Imre keramikusművész és Arnaldo Dante Marianacci, az Olasz Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg.

A jelenlevőket Módos Péter, a Közép-európai Kulturális Intézet igazgatója köszöntötte, aki bevezetőjében kiemelte a fény-árnyék játék jelentőségét Gaál István képein. 

Arnaldo Dante Marianacci is méltatta Gaál István művészi látásmódját. A rendező képein megjelenő fényeket a Caravaggio-i fény és árnyjátékhoz hasonlította. Az ösztöndíjasok munkáit külön kiemelte, amelyek jelentősége szerinte, hogy azok hidat építenek a két ország között.

Schrammel Imre a képalkotás módját, a kompozíciókat méltatta. Mint mondta, Gaál István képei tanulmányok voltak a filmekhez, ezeken tréningezett a rendező. A képek kis részleteken keresztül mutatják be nekünk Rómát, a kedvenc várost, a figuráknak kevés szerep jut bennük, inkább csak statiszták.

Rómának két arca van, ezek együtt adják az „Örök Várost”. Az egyik az évezredek alatt egymásra rétegződött kultúrák városa, míg a másik, amelyet Gaál István is megmutat képein, a sikátorok, a „kopott” Róma – mondta Lator László. Ezeken a képeken az látszik, hogy árad ki az élet a római utcákra – tette hozzá.

A kiállítás kísérőrendezvénye november 22-én a Közép-európai Kulturális Intézet Római szonáta című estje is. Ennek keretében Csorba László, a Római Magyar Akadémia igazgatója, Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatója és Lator László költő, műfordító beszélget a városról és személyes élményeiről. A beszélgetést Gaál István Római szonáta című filmje vezeti be.

Címkék:
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI