Átadták a Balassi Bálint-emlékkardot
Ünnepélyes ceremónia keretében adták Csokits János költőnek és Dursun Ayan török műfordítónak a Balassi Bálint-emlékkardot. Az eseményre hagyományosan Bálint-napján a Gellért Szállóban került sor.
2007. február 15. 12:50

Az ünnepséget Makovecz Imre, az irodalmi elismerést tizenegyedik alkalommal odaítélő kuratórium elnöke nyitotta meg.

„A beszéd elvesztette jelentőségét, csak a gondolkodásból és szívbéli cselekedetből születhet valami” – kezdte köszöntőjét a Kossuth-díjas építész. Hangsúlyozta, "a Balassi-kard a túlélésben születő második Magyarország egyik jelképe, és semmi köze a jogászkodó és hazudozó politikusok világához". A magyar pálos rendre utalva úgy fogalmazott, hogy magas és szép emberekre volt, és van ma is szükség, olyanokra "akik ki vannak nyitva az ég felé, mert onnan jön a tiszta és világos impulzus ennek a sokat szenvedett és nagyszerű népnek, a magyarnak. Ha mi kardot adunk valakinek, becsülje meg, és gondoljon ránk büszke szeretettel!”

Ezután a XVI. századi reneszánsz művész, végvári vitéz kardjának másolata alapján készült szablyát átadta Csokits Jánosnak. A díjazott az első nagy magyar lírikusnak nevezte az elismerés névadóját, a „harcos Balassi Bálintot”. Hozzátette, jó olyan honfitársak között lenni, akik ragaszkodnak a nemzeti hagyományokhoz és szellemi értékeinkhez, kivált manapság, a kultúránkat bomlasztó idegen elméletek és a járványosan terjedő nyelvromlás korában.
Végül saját, „Ha elmondom, mi történt velünk” című, az 1956-os forradalomról írt versét mondta el, mert, mint kiemelte, október 23-a óta egyre inkább úgy érzi, hogy ennek a fél évszázados üzenetnek korunk számára is van mondanivalója.

A költő munkásságát Lőcsei Gabriella, a kuratórium tagja méltatta. Mint elmondta, Csokits János 1928-ban Budapesten született, 1949-ben Nyugatra emigrált, és Párizsban, Münchenben, majd Londonban írt, illetve szervezte az emigráns magyar irodalmi életet. Versei és esszéi a Látóhatárban, az Új Látóhatárban, az Irodalmi Újságban, a Külhoni Szövegtárban jelentek meg. Szerepelt a Kilenc költő és az Anthologie de la Poésie Hongroise című antológiákban. Ted Hughes angol költővel Pilinszky János-verseket ültetett át angol nyelvre. Pilinszky-levelezése később külön kötetben jelent meg. A BBC londoni magyar adásától nyugdíjba távozva évekig Andorrában élt, majd a rendszerváltozás után hazaköltözött. Itthon József Attila-díjjal ismerték el teljesítményét.

„A fiatalember, aki 1949-ben politikai okokból volt kénytelen elhagyni otthonát, és bármerre járt is a világban, mindenütt idegen maradt, mérnöki pontossággal szerkesztett képekben jelenítette meg, hogy hova jutott a világ a huszadik század utolsó harmadában” - mondta. A néhány éve Magyarországra visszaköltözött művész verseit "bartóki szigorúságúnak" nevezte. Mint mondta, olyan, a huszadik századra jellemző, fordulatokban bővelkedő életet élt, amelyet mindvégig az állandó veszedelemben levő szülőhaza és a magyar költészet iránti szeretet és hűség irányított, és irányít ma is.

Az idei másik Balassi-kardot Dursun Ayan török műfordító vehette át. Ennek kapcsán a török és magyar kultúra összefonódásáról, Balassi és Dursun Ayan művészetéről beszélt Sudár Balázs turkológus, az MTA tudományos munkatársa. Mint hangsúlyozta, a magyar kultúra számos eleme keletről, sokszor éppen a török népek köréből származik. „Itt állunk a kelet és a nyugat határán, a nyugati kereszténység utolsó keleti bástyájaként a nyugathoz kapcsolódunk. Ha ügyesek vagyunk, mindkettőből merítünk és szintézisbe hozhatjuk őket. A madár is két szárnnyal repül, érdemes tehát vigyáznunk keleti örökségünkre is” – tette hozzá.
Kiemelte, Balassi Bálint az első műfordító, aki a török művészet remekeit vette alapul és ültette át magyarra. Tette mindezt úgy, mondta, hogy közben a törökök ellen küzdő végvári hadnagy volt, akinek családi házát az oszmánok nem is olyan régen foglalták el, és törték meg ezzel személyes életpályáját is. De ő ezen felül tudott emelkedni, és a portyázó magyar vitézek körében képes volt török verseket fordítani magyarra.

„Az a híd a két kultúra között, amit Balassi magyar oldalról felépített, most - amikor török műfordító kapja a Balassi-kardot - épül a másik oldalról is” - hangsúlyozta.

Mint ismertette, a poéta Balassi-kötetét tavaly az év végén mutatták be Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. A Balassi Bálint válogatott versei című könyvet Tasnádi Edit magyar műfordító együttműködésével ültette át török nyelvre. A művet az Akadémiai Kiadó és a Magyar-Török Baráti társaság adta ki. A török művész többek között fordította József Attila és Balassi verseit és publikált Mikes Kelemen levelei és az Ember tragédiája törökül megjelent köteteiről. Előbbit Tasnádi Edit, az Ember tragédiáját pedig Gün Benderli és Hazai György közösen fordította törökre.

Dursun Ayan török műfordító Lackner Pál protestáns tábori püspöktől vehette át az emlékkardot, aki beszédében kiemelte, Balassiból hiányzik a mai ember követelőzése, diktálása. Tudja, hogy Isten kegyelméből vagyunk, akik vagyunk. Az ő segítségét, támogatását soha, egyetlen pillanatban nem nélkülözhetjük - hangsúlyozta. Hozzátette, ez az a tudat, amit jó lenne nagyon sokszor, sokunk elé állítani közéletben, tudományos és alkotó életünkben, de magánéletünkben is. Isten az egyedüli, akitől erőt kapunk a ránkbízott feladat betöltésére. „Így ajánlom Balassi olvasását mindenkinek, hogy tudjuk, Istentől való függésünket. Ennek szellemében adom át a kardot” - mondta.
Dursun Ayan köszönőbeszédében a „bátorság, szerelem, hit” szavakkal jellemezte Balassi költészetét.

Az irodalmi díjat a Balassi-kör minden évben annak a költőnek ítéli oda, akinek a líráját méltónak tartja a XVI. századi művész életművéhez. A bírálóbizottság tagjai: Makovecz Imre, Ladocsi Gáspár, Lőcsei Gabriella, Molnár Pál, Rubovszky András, Zelnik József, illetve a korábbi díjazottak, mások mellett Buda Ferenc, Döbrentei Kornél, Nagy Gáspár és Tóth Bálint.

Mint Molnár Pál, a Balassi Kuratórium titkára elmondta, ebben az évben az egri Dula Bence bora viselheti a Balassi-kard címet. A kitűnő borász 2000-es évjáratú Hegybíró Bora Bikavér elnevezésű nedűjére még tavaly nyáron az egri Bikavér napok alkalmával jutott a választás. Ezen alkalommal tizenkét előre kiválasztott bikavért kóstolt meg a Balassi-kard kuratóriumának néhány tagja - Döbrentei Kornél költő, Molnár Pál újságíró, Zelnik József író - és két fölkért zsűritag: Tarsoly József egri hegybíró és Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész. A bikavért a Balassi-karddal kitüntetett költőknek maga a borász adta át.

Címkék:
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Átrendeződés kezdődhet az ellenzéki oldalon
    Hétfőn kezdődik a parlament őszi ülésszaka. A szakértő szerint vannak pártok, amelyek megerősödtek az elmúlt időszakban, de érdekes helyzetet teremt majd az új főpolgármester csapata is, amelyek kapcsán eddig olyan nevek merültek fel, akik 2010 előtt voltak meghatározó személyek.
  • Tovább vizsgálja a Kúria az ’56-os megtorló ítéleteket
    Több mint harminc egykori eljárás 142 elítéltje esetében állapította meg mostanáig a Kúria, hogy elmarasztalásuk semmis. Az esetek vádlottjai jórészt olyan munkások, diákok, tisztviselők voltak, akik az 1956-os forradalom idején részt vettek az ellenállásban. Holnap újabb három meghurcolt személy ügyében tehet igazságot a bíróság.
  • Juliette Binoche gálavetítés az idei Titanicon
    Október 24-én a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a Szerelemre kattintva (16) című francia romantikus dráma premier előtti gálavetítése is színesíti az idei Titanic Filmfesztivál programját.
MTI Hírfelhasználó