A haj betegségei IV.
A hajunk sok mindent elárul szervezetünk állapotáról. Az intő jeleket ugyanúgy komolyan kell vennünk, mint testünk más részein, hiszen gyakran komolyabb gondok húzódnak meg a háttérben. Hogy időben észrevegyük a tüneteket, vegyük sorra a leggyakoribb hajbetegségek jellemzőit!
2007. március 21. 10:08

A stressz és a haj 

A stressz

Mindennapi életünk során folyamatosan kihívásoknak kell megfelelnünk. Ezek a hatások az emberi szervezetre nézve komoly megterhelést jelentenek. Azt a fizikai, lelki állapotot, amely az embert érő különböző hatások eredményeképp jön létre, stressznek nevezzük. A hatások összefoglaló neve: stresszorok, a stressz pedig az ezekre adott válaszreakció. Miközben azonban az egészséges reakció segíti a problémákkal való megbirkózást, túlzott aktivitása esetén a szervezetben állandósulhat a stresszállapot, ami már káros hatásokkal jár.

Stresszreakció során az agyalapi mirigy fokozza a mellékvese-stimuláló hormon termelését, amely fokozza a fő stresszhormon, a kortizol előállítását. Ezzel párhuzamosan a vegetatív idegrendszer aktiválódása következtében a szervezetben adrenalin és noradrenalin szabadul fel, amely többek között fokozza a szívritmust. A bőrben is számos folyamat indul meg ilyenkor. Erei összeszűkülnek, a felszíne hideggé, nyirkossá válik, pórusai összehúzódnak, fokozódik a verejtékképződés. Ezek következményeként romlik a bőr és a bőrfüggelékek, a hajhagymák és a szőrtüszők tápanyag- és oxigénellátása. A stressz tartóssá válása esetén állandósul ez az állapot, ami számos kóros folyamat alapjául szolgál.

Betegségek

A stressz a korábban már jelenlévő kóros bőrfolyamatokat továbbrontja, és újabb káros jelenségeket is előidéz. A káros következmények közül fontos jelentőségű a fejbőr fokozott zsírosodása. Sok esetben megfigyelhető a hámlással járó fejbőrbetegség, a pikkelysömör megjelenése is.

A leggyakoribb stressz által kiváltott jelenség azonban a hajhullás. Ez általában telogén típusú diffúz hajhullás, ami lehet akut vagy krónikus jellegű is. Előbbin a stresszállapotot kiváltó egyszeri hatást követően három hónapon belül megjelenő, majd újabb három hónap múlva elmúló hajhullást értjük.

Tünetek

A stresszreakciók során megjelenő hajhullás, egyéb társuló kiváltó ok hiányában, általában diffúz, azaz a teljes hajas fejbőrön egységesen jelenik meg. A hullás az által alakul ki, hogy a stressz hatására a hajhagymák egy része anagén, azaz osztódási fázisból átlép telogén, azaz kihullási fázisba. Ezek jelentős részében a hajhullás hátterében egyszeri pszichés és emocionális megterhelés játszik szerepet. A válaszreakciók során minden olyan hatásra kialakulhat a hajhullás, ami meghaladja az egyén stressztűrő képességét. A tünetek nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhetnek.

A hajhagymákat károsító pontos mechanizmusok sokszor nem teljesen tisztázottak. Fontos, hogy egy hozzáértő szakértő megfelelő vizsgálatokkal kizárja a jelentősebb, stressztől független, hajhullást okozó betegségeket.

A stressz okozta kóros reakciók komolyabb problémát jelentő csoportját a krónikus diffúz telogén hajhullások alkotják. A hajhullás akkor számít krónikusnak, ha hat hónapnál tovább tart. Ezek minden esetben megfelelő kivizsgálást igényelnek, amelyek során kitüntetett figyelmet kell fordítani a táplálkozási hiánybetegségekre. Vas- és vitaminhiány, elégtelen energiabevitel, a tartós fogyókúra gyakori oka lehet a krónikus hajhullásnak. A haj sűrűségének megváltozását sokszor csak előrehaladott állapotban, a haj közel felének elvesztése után veszik észre.

Ez a fajta probléma gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. A tünetek leginkább 30 és 50 éves kor között jelentkeznek, korábban vastag, dús hajzattal rendelkezőknél. Ilyenkor nem lehet körülírt, fokozottan hajhiányosabb területeket elkülöníteni, szemben a hasonló korban és tünetekkel jelentkező androgén, azaz férfi nemi hormon által kiváltott női kopaszodással. További segítség lehet felismerésében, hogy jellemzően nem változik a hajszálak vastagsága. Sőt az érett hajszálak és a kezdetleges, ún. babahajszálak aránya is normális, míg az androgén kopaszodáskor nem.

A krónikus hajhullás elsősorban azoknál alakul ki, akiknek nincsenek lehetőségei, vagy nem képesek az életvitelből adódó stressz állapot kontrollálására, de gyakori szorongó, depressziós embereknél is. A leggyakoribb kiváltó okok között a feszült munkahelyi légkör, a tartós családi konfliktus és a túlzott elvárásoknak való megfelelés állnak.

Kezelés

A stressz okozta hajhullás kezelésének lehetőségei között elsőrendű szerepe van a stresszorok kiiktatásának, vagy, ha ez nem lehetséges, a stresszoldó módszereknek. Jó hatásfokkal szerepelhetnek egyes helyileg alkalmazott keringésfokozó szerek is.

Ez a probléma egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az egyénekre ható növekvő megterhelés miatt. A mai társadalomban az egyéni igények növekedésével párhuzamosan a stressz okozta bőrgyógyászati problémák újabb és újabb megoldási lehetőségei kerülnek elő. A hajgyógyászat és a bőrgyógyászat ezen területei még jelentős fejlődés előtt állnak.

gondola - farkas
Címkék:
megmondó
Alighanem a hattyúdala lesz Thomas Doll edzőnek az Európa Liga selejtező második fordulójának visszavágója Herningben.
  • Újabb izmus az EU-ban: idiotizmus
    Az elmúlt évszázad még a legrokonszenvesebb izmus, a humanizmus fogalmát is beszennyezte, mert ezt a szép eszmét megélhetési humanisták sajátították ki.
  • A 2006-os terrorkormányzás
    Az egészen durva kettős mérce azt mutatja, hogy rejtett érdekcsoport próbálja rombolni Magyarországot.
  • Háború előkészülete zajlik térségünkben
    Úgynevezett „migránsfalvakat” akarnak létrehozni, megsértve adott államok területi integritását. Háborúk kezdődtek ekként évezredek óta.
  • Civilizációs mentőcsónakok
    Jelenleg a civilizációs mentőcsónakok épségben való megőrzése lehet a társadalmi önvédelemnek a stratégiai célja.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI