60 éves a gellérthegyi Szabadság-szobor
A sokszor Budapest jelképeként is emlegetett gellérthegyi Szabadság-szobor áprilisban lett 60 éves. Ennek kapcsán a gondola a helyszínen járt és olyan fotókat készített, amelyekkel Ön megismerheti az alkotás alakjainak mozdulatait, öltözési szokásait.
2007. április 29. 16:38
A gellérthegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása.

A dunaparti hegyen, a Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből, szerepel minden Budapestről készült útikönyvben és az évtizedek alatt rengeteg postai képeslap készült róla.

Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellérthegy fölé.

A Budapestet elfoglaló szovjet hadsereg emlékművének készült: a több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíciót az eredeti üzenet megváltoztatása végett a magyar kommunista rezsim bukása után jelentősen átalakították.

Felállítása

Budapest ostroma és bevétele. Alkotóját még ugyanebben a hónapban személyesen választotta ki Kliment Jefremovics Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, de a rohamtempóban felépített emlékmű költségeit a magyar állam fizette. (Kisfaludi Strobl évekkel később elkészítette a marsall mellszobrát is.)

Az országgyűlés 1945 szeptemberében törvénybe iktatta az emlékmű felállítását. A munkát először a Honvédelmi Minisztérium, később az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelte és Vorosilov maga is folyamatosan figyelemmel kísérte. Az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására változtatták meg az emlékműnek a polgármesteri hivatal által kijelölt helyszínét, a Horváth-kertről a Gellérthegyre, a méretét pedig 8-10 méterről 40 méterre.

Az eredeti kompozíció

A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobboldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. Utóbbit az 1956-os forradalom folyamán ledöntötték és elpusztult, de később újra kifaragták. Az eredeti felirat szerint a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép emelte az emlékművet, amelyet Magyarország felszabadításának napja (illetve a szovjet megszállás napja) második évfordulóján, 1947. április 4-én avattak fel. Az emlékművön az elesett szovjet katonák nevei is olvashatóak voltak.

A Szabadság Lelkének Szobra Projekt

A rendszerváltás után vita bontakozott ki arról, mi legyen a szobor sorsa, de végül csak a mellékalakok kerültek a kommunista szoborjelképek emlékparkjába, a főalak helyén maradt. Új felirata a következő lett: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.” Helyén maradását részben egy a kompromisszumot jelképező performance-nak, a St. Auby Tamás képzőművész kiötlötte, nagy vitát provokáló Szabadság Lelkének Szobra Projektnek köszönhette: 1992 júniusában, a budapesti búcsú napján (a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén) az emlékművet ejtőernyőselyemmel letakarták, így néhány napra „szellemruhát” öltött, a kommunizmus kísértetét jelképezve.

A Horthy-legenda

Népszerű városi legenda – amely arra a tényre épül, hogy Kisfaludi Strobl a Horthy-korszakban és a kommunista időszakban is képes volt „hivatalos” szobrásszá válni –, hogy a Szabadság-szobor eredetileg a szovjet hadszíntéren elhunyt Horthy István kormányzóhelyettes emlékművének készült. (Elhangzott például Szentjóby Tamás dokumentumfilmjében a Szabadság Lelkének Szobra Projektről.) Kisfaludy Strobl valóban megbízást kapott ifjabb Horthy Budapestre szánt szobrának elkészítésére, ez a szobor azonban nem készült el és tervei sem mutattak hasonlóságot a későbbi Szabadság-szoborral. A legendának a szobrász maga is tudatában volt és tiltakozott ellene.

A legendát ismételte Jancsó Miklós és Hernádi Gyula Anyád, a szúnyogok című filmje, amely azzal végződik, hogy a főszereplők, Pepe és Kapa a Gellért-hegyen arról ordibálnak, hogy miféle szabadságszobor ez, ezt „a kis Horthynak csinálták”.

Az űrben

1980-ban a Szabadság-szobor kicsinyített mása bekerült azon tárgyak közé, amelyeket az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan jelképként magával vitt a világűrbe.

Érdekesség

Bár a Horthy-emlékművel való párhuzam nem igaz, a fasizmust jelképező sárkányt megölő mellékalak kompozíciója azonos Kisfaludi Stróbl 1928-ban Nyíregyházán felállított huszáremlékművével, amelyen a magyaros ruhájú férfialak a bolsevizmus sárkányával végez.

paulik - gondola, wikipedia
Címkék:
MTI Hírfelhasználó