Pesty László: Az erőszak pillanatai – A megsebzett ünnep
Még rendszerváltozás előtt sem volt olyan mértékű rendőri brutalitás Magyarországon 1956-ot leszámítva, mint 2006. október 23-án. Szomorú aktualitás, hogy éppen az 50. évfordulón jutott ide a magyar társadalom – hangzott el Pesty László: Az erőszak pillanatai című dokumentumfotó-kiállításán és A megsebzett ünnep című dokumentumfilmjének bemutatóján Sopronban.
2007. május 10. 13:09
A tárlatot Firtl Mátyás, Sopron országgyűlési képviselője és Balog Zoltán az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke közösen ajánlotta a nagy számú érdeklődő közönség figyelmébe.

- Ami ma Magyarországot fenyegeti az a demokráciának és a demokratikus intézményeknek a gyengesége. Ezek nem elsősorban attól gyengék, hogy nincs szavazás, vagy nem érvényesülhet a kisebbségi vagy többségi vélemény, hanem attól, ha a polgárok nem merik azokat használni, ha megfélemlítve érzik magukat. Az október 23-i atrocitásoknak a legrosszabb üzenete hogy az embert amennyiben más a véleménye esetleg atrocitás érheti, megbélyegzik, utánamehetnek, adott esetben további hátrányokat, negatív bánásmódod kell elszenvednie a munkahelyen – fejtette ki Balog Zoltán, országgyűlési képviselő Sopronban.

A rendszerváltás után 17 évvel nem fordulhat elő, hogy Magyarországon az embereknek titkolni kelljen a véleményüket, takargatni az álláspontjukat és óvatoskodniuk kelljen mielőtt bármilyen politikai, közéleti, vagy erkölcsi véleményt, álláspontot megfogalmaznak, attól tartva, hogy emiatt nehéz helyzetbe kerülhetnek – tette hozzá Balog Zoltán.

Október 23-án a rendőrök a hatalmat védték, a fellépés a hatalom erődemonstrációja volt. Ha egy országban azok nem tisztelik a törvényt, azok, akik arra esküdtek fel, hogy a törvényeket betartsák és védjék, akkor ezzel szemben fel kell lépni, még akkor is, ha ezek között rendőrök, rendőri vezetők, miniszterek és egy miniszterelnök is van - fejtette ki Balog Zoltán.

Csak úgy tisztítható meg a magyar közélet ezektől a rossz tendenciáktól, csak úgy teremthető meg a működőképes demokrácia, ha az emberek vállalják az álláspontjukat, a közéleti felelősségüket, nem hagyják magukat megfélemlíteni.

Firtl Mátyás kifejtette a dokumentum szó hiteles tárgyi bizonyítékot jelent, de a jelentései között szerepel a tanújel is. Valamely tény vagy tényegyüttesként kezelt világvalóság-részletet mutat be, pontosan, hitelesen, szándéka szerint objektíven.

A dokumentumfotó nem feltétlenül a nyilvánosság számára készül, de éppen értékét mutatja az, hogy a nyilvánosságra mennyire tartozik. Pesty László dokumentumfotói pedig a legszélesebb nyilvánosság elé kívánkoznak.

Sopron országgyűlési képviselője több kérdést fogalmazott meg, amelyeket mindenki maga továbbgondolhat, a már említett tényszerűség, pontosság, hitelesség, objektivitáshoz viszonyítva…

A fotók és a filmfelvételek bemutatása azért szükségszerű, mert a zavargások társadalmi okainak vizsgálatára felkért bizottság jelentésének egy része az összefüggések megvilágítása mellett egy valóságértelmező részt is tartalmaz. Gyanítható, hogy ez a valóságértelmezés lehet az, ami később akár hivatkozási alapul szolgálhat mind a kormánypolitikusoknak, mind a baloldali értelmiség és sajtó számára. Ennek egyetlen célja az lehet, hogy az október 23-i történések hátteréről kizárólag egyfajta olyan kép rögzüljön, amely nem eléggé árnyalt, több helyen torzított, amelyből a kirajzolódó vélt valóság nem egészen fedi azt, amit akkor sokan megtapasztaltak. Mintha az lenne a felelősök célja, hogy a gyorsan múló benyomásokból csak egyes hamis képek váljanak emblémává.

Az őszi zavargások elkent kiindulóponttal, meg nem nevezett valódi okokkal, tények helyett véleményekkel rögzültek a köztudatban, és nem is tényszerű eseményként, hanem mint a rossz, mint a félelem forrása – mondta a képviselő.

- Szereplőiből csőcseléket ,,gyártottak”, az igazságot keresőkből, a megszorítások elleni civil tiltakozókból bujtogatókat, az ellenzékből felelőtlenül riogatót, olyant aki a társadalom szorongását, rossz közérzetét okozza azzal, hogy tulajdonképpen megnevezi a baj forrását. A ,,békés kormány”, már majdhogynem az áldozat, aki mindent elkövet a bajok orvoslása érdekében – tette hozzá.

,,Ez a tudatos és folyamatos kategorizálás azt a célt szolgálta, hogy meggátolja az eltérő véleményt, az igazság maradéktalan feltárását, a felelősök megnevezését és felelősségre vonását.”

Harmadsorban a képviselő kitért arra, hogy Sopronban a helyi rendőrség példamutatóan biztosította a helyi civilek tüntetését, ezért fontos hangsúlyozni: nem a rendőrség és nem a rendőrök ellen úgy általában szól az anyag, hanem a dokumentált igazságtalanság, jogtalanság és törvénytelenség, az emberhez méltatlan bánásmód, az erőszak ellen. Azzal együtt, hogy tetteiért mindenkinek vállalnia kell a felelősséget.

- Ezért az itt bemutatott tények mellett, arra is választ keresünk, és választ kell kapnunk: hogy a kialakult helyzetért kik a megnevezhető felelősök? – tette fel a kérdést Firtl Mátyás.

- Kik azok, akiknek az ünnep sem szent? Az ünnep, amely a közösségé, a felemelkedésé, a hagyományok, az értékek az egymásért való létezés és felelősség közös alkalma kellene, hogy legyen. Hogyan élhet még 17 évvel a rendszerváltás után az intézményesített hazugság? A hazugság, amely ilyen erőszakot szül?

Megengedhető-e, hogy saját hatalomvágyból a legszentebb ünnepeinket is megsebezze bárki is? - Nézzék végig a tárlatot és a filmet: a válasz egyértelmű…. – hangzott el a soproni tárlatmegnyitón.

*

Pesty László: Az erőszak pillanatai című dokumentumfotó kiállítás Sopronban a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ első emeleti csarnokában tekinthető meg május 16-ig, naponta 10-18 óra között.

gondola - B. Tóth Éva
Címkék:
MTI Hírfelhasználó