A miniszter és egy alkotmánybíró is besúgó volt?
A pécsi Dialógus-csoport aktáit dolgozta fel az Élet és Irodalomban Ungváry Krisztián, aki szerint a csoport "leverésében" nem annyira Gyurcsány Ferenc játszotta a főszerepet. Inkább Petrétei József miniszter és Kiss László alkotmánybíró írt besúgó jelentéseket.
2007. május 17. 15:16

A Kádár-korszakban a legtöbb besúgás nem az ügynökök, hanem az alkalmi, a társadalmi és a hivatalos kapcsolatok részéről érkezett - írja az ÉS friss számában Ungváry Krisztián, a pécsi Dialóg-csoport aktáit feldolgozva.

"A besúgások és a megtorlás szempontjából sokkal fontosabbnak bizonyult Walz János AC-39-es szt-tiszt, valamint a kilenc 'hivatalos kapcsolat'. Petrétei József politikai munkatárs, 'Polgárdi' alkalmi operatív kapcsolat (...), Gáspár János egyetemi párttitkár, dr. Kiss László (ma alkotmánybíró), a jogi kar párttitkára, valamint Gelencsér Imre (1983 áprilisáig) és Kovács Lajos (1983 áprilisától) a jogi kar, Gyurcsány Ferenc, a tanárképző kar, Molnár László, az egyetem és B.M. (nevét sajnos nem sikerült feloldanom), a Pollack Mihály Műszaki Főiskola KISZ-titkárai" - írja a történész, hangsúlyozva: "Felelősségük természetesen nekik is különböző."

A nyolcvanas évek békemozgalmának, a Dialógusnak az ügye Gyurcsány Ferenc kormányfővé választása után került elő hosszú idő után, hangsúlyozva a volt KISZ-titkár pártállami-cenzori szerepét. Az Élet és Irodalom tényfeltáró cikkéből azonban kiderül: az állambiztonsággal együttműködő pécsi szereplők közül dr. Kiss László volt párttitkár (ma alkotmánybíró) vagy Petrétei József politikai munkatárs (ma igazságügyi miniszter) szerepe jóval súlyosabb volt. A Kádár-rendszer állambiztonságának egyik sikeresnek ítélt nagyszabású akciója az 1981-ben alakult Dialógus-békecsoport szétverése volt - írja Ungváry Krisztián. A budapesti és pécsi bázisú csoport a kommunista rendszer békeretorikáját használta ki arra, hogy fellépjen atomrakéták európai állomásoztatása ellen, tehát saját érveit kérte számon a pártállamon.

A párt "hivatalos" békeszervezete az "Országos Béketanács" volt - annak főtitkáráról, Barabás Miklósról Ungváry azt írja: besúgói karrierjét "Nádházi Emil" fedőnéven kezdte, ma pedig a civil szervezetek érdekeit képviseli Brüsszelben.

A BM kezdettől fogva mobilizálta egyetemi, KISZ-es és pártkapcsolatait, hogy ellehetetlenítse a független kezdeményezést. "...Az állambiztonság a KISZ- és pártfunkcionáriusokat gyakorlatilag állambiztonsági feladatok végrehajtására, figyelésre és jelentések írására használta. Említettek tevékenysége tehát teljes mértékben kimeríti az ügynöki munka fogalmát" - írja Ungváry Krisztián.

A történész ugyanakkor megállapítja: nem a jelenlegi miniszterelnök játszotta a legsötétebb szerepet a pécsi ügyben. Gyurcsány a Debreczeni Józsefnek adott interjúban azt mondta, már első találkozása alkalmával megmondta az elhárítótisztnek, hogy nem hajlandó neki rendszeres hangulatjelentéseket adni. Tevékenysége nagyrészt abban merült ki, hogy levetette a faliújságról az ellenzékinek számító anyagokat, de mindvégig az alternatív fiatalokkal való párbeszéd pártján volt, mondván, meg kell hallgatni őket.

Az Élet és Irodalom írása számos dokumentumból idézve eleveníti fel mai közszereplők akkori besúgói tevékenységét. Petrétei József jelenlegi igazságügyi és rendészeti minisztert akkori "politikai munkatársként" inkább csak érinti a cikk, súlyosabban viselkedett a történész szerint dr. Kiss László, aki "1983. március 24-én utasította Gelencsér Imre jogi kari KISZ-titkárt arra, hogy szedje azonnal le a Dialógus-plakátokat, mert az országnak nincsen szüksége egy ilyen 'semleges' szervezetre, ezért ne is reklámozzák azt."  "Dr. Kiss László mind a mai napig mint a magyar alkotmányosság őre reprezentálja a Magyar Köztársaság jogfelfogását" - állapítja meg a tényfeltáró cikk szerzője.

Forrás: Élet és Irodalom nyomán hirszerzo.hu
Címkék:
MTI Hírfelhasználó