A nagykárolyi Deák Endre vehette át az idén az európai zenei díjat: a Tinódi-lantot. Az 55 éves lantművész Marosvásárhelyen született, az utóbbi három évtizedben a partiumi Nagykárolyban művelődésiház-vezető. Régóta ismert alakja a belső-magyarországi régizenei fesztiváloknak is, a Partiumban és Erdélyben pedig kockázatokat vállalva, diszkriminációt elszenvedve védte a magyar művelődést.

A hagyományoknak megfelelően Balassi Bálint születésnapján, október 20-án adták át a zenei elismerést. A helyszín ezúttal a pesti Nagy Ignác utcai unitárius templom volt. Itt mondta el Virágh László, a Magyar Régizenei Társaság elnöke, hogy immár a kilencedik alkalommal nyújtják át a legkiválóbbaknak a XVI. századi krónikás énekesről elnevezett kobzot.  

A kobzot Hubay Miklós drámaíró nyújtotta át a kitüntetettnek. Az irodalmár Ady és Móricz Zsigmond munkásságát idézve jellemezte az erdélyi és belső-magyarországi művelődési kapcsolat fontosságát, a magyar kultúra egységét.

A díjátadáson számos partiumi és erdélyi kiválóság volt jelen, tanárok és „kottatestvérek”, akik Deák Endre pályafutását segítették.

A laudációt mondó Csörsz Rumen István Tinódi-lantos énekművész többek közt azt emelte ki, hogy Deák Endre működése az utóbbi évtizedek zenei fesztiváljain sokszor lépte át a mesterségesen húzott határokat, s együtt zenélt budapesti muzsikusokkal.

Az ünnepélyen egyébként több korábbi Tinódi-lantos művész fellépett, Lantos Szabó István, Kuncz László, Kobzos Kiss Tamás, Lantos Kecskés András idézte a XV., XVI. századot – nagyon is mai füleknek szóló üzenetekkel…

Molnár Pál újságíró, a díj egyik alapítója a sajtónak nyilatkozva arra mutatott rá, hogy Tinódi mint XVI. századi újságíró is nagyot alkotott: krónikás énekeiből honvédelmi, katonai ismereteket nyertek a végváriak, s azokat felhasználták az ellenséggel vívott küzdelemben. Deák Endre fényesen megtestesíti mai végváriságot – mondta.

A kitüntetett Deák Endre az ünnepély után elmondta: kifejezetten nemzetegyesítő hatású a Tinódi-lant; erre a zenei díjra a Kárpát-medence közönsége odafigyel. Felhívta a figyelmet a Brassóban született, ugyancsak XVI. századi Bakfark Bálintra, akinek munkásságát mind jobban feltárják az akár Németországban, akár Magyarországon, akár Erdélyben élő lelkes zenetudósok. Maga Deák Endre is bemutatott egy Bakfark-szerzeményt az ünnepélyen, és lantjátékáért vastapsot kapott.