A nagykárolyi Deák Endre vehette át az idén az európai zenei díjat: a Tinódi-lantot. Az 55 éves lantművész Marosvásárhelyen született, az utóbbi három évtizedben a partiumi Nagykárolyban művelődésiház-vezető.
A nagykárolyi Deák Endre vehette át az idén az európai zenei díjat: a Tinódi-lantot. Az 55 éves lantművész Marosvásárhelyen született, az utóbbi három évtizedben a partiumi Nagykárolyban művelődésiház-vezető. Régóta ismert alakja a belső-magyarországi régizenei fesztiváloknak is, a Partiumban és Erdélyben pedig kockázatokat vállalva, diszkriminációt elszenvedve védte a magyar művelődést.
A hagyományoknak megfelelően Balassi Bálint születésnapján, október 20-án adták át a zenei elismerést. A helyszín ezúttal a pesti Nagy Ignác utcai unitárius templom volt. Itt mondta el Virágh László, a Magyar Régizenei Társaság elnöke, hogy immár a kilencedik alkalommal nyújtják át a legkiválóbbaknak a XVI. századi krónikás énekesről elnevezett kobzot.
A kobzot Hubay Miklós drámaíró nyújtotta át a kitüntetettnek. Az irodalmár Ady és Móricz Zsigmond munkásságát idézve jellemezte az erdélyi és belső-magyarországi művelődési kapcsolat fontosságát, a magyar kultúra egységét.
A díjátadáson számos partiumi és erdélyi kiválóság volt jelen, tanárok és „kottatestvérek”, akik Deák Endre pályafutását segítették.
A laudációt mondó Csörsz Rumen István Tinódi-lantos énekművész többek közt azt emelte ki, hogy Deák Endre működése az utóbbi évtizedek zenei fesztiváljain sokszor lépte át a mesterségesen húzott határokat, s együtt zenélt budapesti muzsikusokkal.
Az ünnepélyen egyébként több korábbi Tinódi-lantos művész fellépett, Lantos Szabó István, Kuncz László, Kobzos Kiss Tamás, Lantos Kecskés András idézte a XV., XVI. századot – nagyon is mai füleknek szóló üzenetekkel…
Molnár Pál újságíró, a díj egyik alapítója a sajtónak nyilatkozva arra mutatott rá, hogy Tinódi mint XVI. századi újságíró is nagyot alkotott: krónikás énekeiből honvédelmi, katonai ismereteket nyertek a végváriak, s azokat felhasználták az ellenséggel vívott küzdelemben. Deák Endre fényesen megtestesíti mai végváriságot – mondta.
A kitüntetett Deák Endre az ünnepély után elmondta: kifejezetten nemzetegyesítő hatású a Tinódi-lant; erre a zenei díjra a Kárpát-medence közönsége odafigyel. Felhívta a figyelmet a Brassóban született, ugyancsak XVI. századi Bakfark Bálintra, akinek munkásságát mind jobban feltárják az akár Németországban, akár Magyarországon, akár Erdélyben élő lelkes zenetudósok. Maga Deák Endre is bemutatott egy Bakfark-szerzeményt az ünnepélyen, és lantjátékáért vastapsot kapott.
Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
A magyarok származástudata, önazonossága, egymás iránti tisztelete és szeretete, rokonaik megbecsülése egyben a jövőjük záloga – mondta az emberi erőforrások minisztere az V. Ősök Napja ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében szombaton, a Bács-Kiskun megyei Bugacpusztán.
Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre. 
Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
