Csorba József: Magyar történetek, 64.
2007. december 26. 08:45
Elhagyott magyar történetek

Sandager Jeppesen dán diplomata özvegye, született Kristóffy Judith híres ősökkel rendelkezik, és maga is fogalom, és intézmény választott hazájában, Dániában. Dédapja, Horváth Mihály történész – akiről Budapesten teret neveztek el – csanádi püspök, majd a 49-es szabadságharc idején vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, és mindenek előtt nagy tudós. Nagyapja, Kristóffy József, a századfordulón Csanád vármegye főjegyzője volt, 1904-től Szatmár megye főispánja, a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, 1905-től a Fejérváry kabinet belügyminisztere, az általános titkos választójog élharcosa. Édesapja, szintén Kristóffy József, magasrangú diplomata volt, varsói követségi tanácsos, 1939-től Magyarország hadba lépéséig moszkvai magyar követ, a háború végefelé dániai magyar követ.

A magyar elitről

Papp Márta készített interjút a Magyar Rádió számára az egykori elitünk képviselőjével. Kristóffy Judith 1927-ben született, szüleivel élt Varsóban, Moszkvában, Koppenhágában, férjével pedig a világ nagyon sok tájékán. Férje halála után, a 80-as években, különleges felkérést kapott a Roskilde Klostertől, attól a sok évszázados patinás intézménytől, amely a középkor idején dominikánus rendház volt, és a dán reformáció után, 1699-től nemesi rangú férjezetlen nők menedékhelyéül szolgált: azt a felkérést, hogy a katolikus Kristóffy Judit legyen az evangélikus otthon vezetője, főnöknője. Ökomenikus beállítottságára vall, hogy ezt elfogadta. Moszkvába akkori kedves tanárnőjével, Vargyas Katóval utazott ki szülei után, 12 évesen. Vargyas Katalin neve egyébként szerepel A magyar népzene tára bevezetőjében: Kodály Zoltán itt köszönte meg neki a Moszkvában kigyűjtött és lemásolt mári népdalokat. A varsói és moszkvai évek alatt Kristóffy Judith folytatta a kisgyermekként elkezdett zongora tanulmányokat; Moszkvában olyan tanár járt be szigorú ellenőrzés mellett a magyar követségre Judithot zongorára oktatni, aki később neves művész lett: Grigorij Ginzburg. /1/

A magyar dicsőségről

Csik Tibornak, az 1948-as londoni olimpia aranyérmes ökölvívójának sírját is megkoszorúzta a melbouerni olimpia 50 éves évfordulóján Ausztráliában járt magyar küldöttség. Az 1976-ben elhunyt sportolóról méltánytalanul kevés ismerete van a magyar közvéleménynek. Ezen próbál segíteni a MOB Hagyományőrző Bizottsága és az egri Sportmúzeum. Csik Tibor jászberényi szegénycsalád sarja. Az ökölvívásban pehelysúlyban kezdett, majd harmatsúlyban versenyzett. Országos bajnokságot 1946-ban és 1948-ban nyert. A londoni olimpián olimpiai bajnok lett harmatsúlyban. Öt mérkőzése volt, mindegyiket megnyerte, a döntőben az olasz Giovanni Battista Zuddas ellen diadalmaskodott. 1949-ben főiskolai világbajnoki címet szerzett, az ötvenes évek elejéről kevés emlék maradt utána. Az 1956-os forradalomkor a Széna téren fogott fegyvert. Az ország elhagyására kényszerült, Ausztráliában disszidált. Szegénységben élt, alkalmi munkából, munkanélküli segélyekből tartotta el magát. 1976-ben elhunyt, Sydney-ben temették el. Az 1956-os olimpikonok emléklátogatása során a magyar delegáció Rookwood temetőjében megkoszorúzta Csík Tibor sírját. Zsivótzky Gyula küldöttségvezető szerint miután sajnálatos módon Csík Tibor rokonai már elfogytak, így a Magyar Olimpiai Bizottságban komolyan felvetődött a gondolat, hogy bajnokunk földi maradványait előbb-utóbb haza kell szállíttatni. /2/

A magyar múltról

Ki emlékszik arra, ki áldoz a távoli múlt emlékeinek? December 25-én történt, hogy 1000. december 25-én királlyá koronáztatta magát István magyar fejedelem. A koronát II. Szilveszter pápától kapta. I. (Szent) István király (kb. 975 - 1038. augusztus 15.)az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője. Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. István 996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. 997-ben, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István győzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Koppány testét négy részre tépték, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy végvárának kapuja felett, jelezve, hogy mi vár a királynak be nem hódolókra. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert (például az erdélyi gyuláét, aki anyja, Sarolt testvére volt). /3/

A székelyföldi autonómiáról

A székelyföldiek 99 százaléka támogatja a régió területi autonómiáját a nem hivatalos belső népszavazás végeredménye szerint - közölték csütörtökön a szervezők. A jogi következményekkel nem járó, nem hivatalos referendumot Kovászna és Hargita megyében szervezte meg a Székely Nemzeti Tanács 2006, december 16-23. között. Hargita megyében összesen három településen nyilváníthattak véleményt a lakosok, a legnagyobb közülük a mintegy negyven ezer lakosú Székelyudvarhely. A három településen a 34.590 szavazati joggal rendelkezők közül 22.061-en voksoltak, ami 63,78 százalékos részvételi aránynak felel meg. Közülük 21.870-en szavaztak Székelyföld területi autonómiája mellett. A Kovászna megyei többi húsz településen is a lakosság 99 százaléka támogatta Székelyföld területi autonómiáját. A szervezők civil nyomásgyakorlási eszköznek tekintik ezt a kezdeményezést, hogy hivatalos referendum kiírását is lehetővé tegyék ugyanebben a kérdésben. /4/

A haza vonzásáról

Havadtőy Sámuel magyar családban, Londonban született, 1952-ben. Meséli, hogy az ötvenes években gyakorta keresték fel a kitelepült családokat Londonban fellépő magyar művészek, élsportolók. Jöjjenek haza, mondták színpadias hangsúlyokkal, spontán kifényesedett tekintettel: a szocializmus jó és biztonságos. 1956 tavaszán (!) Havadtőy Sámuel szülei úgy döntöttek, viszszatérnek Magyarországra. Havadtőy Sámuel legközelebb csak 1971-ben, tizenkilenc éves korában hagyhatta el Magyarországot. Az itt töltött tizenöt budapesti év szerinte messze nem volt olyan elviselhetetlen, mint amilyennek az alább felskicceltek alapján tűnik. Válás, szülők közötti hányódás, víz, villany nélküli pincelakás, később önkényes lakásfoglalás, a családot elkergetni szándékozó lakóbizottsági emberek, hadonászó rendőr, szűnni nem akaró bizonytalanság. 1971-ben a Pál utcai fiúk című koprodukciós film egyik Angliából érkezett munkatársa intézte el, hogy megkapja az útlevelet, így Havadtőy Sámuel végre visszatérhetett Londonba, ahol a helyiek szemében egzotikus kelet-európai emigráns volt, a kommunizmus szökevénye, akit mindenki segíteni, támogatni akart. Egy francia tábornok úgy, hogy munkát adott neki: szakács lett és lakáj. Gábor Zsazsa azzal, hogy az étteremben, ahol hősünk olykor kisegített, (ismerőse) pénztárcájából kicsippentett vaskos pénzköteget nyomott a kezébe gálánsan... Egy régiségkereskedő, bizonyos Stuart Greet meg azzal, hogy New York-i belsőépítészeti galériájába hívta dolgozni. 1972-ben New Yorkba költözött, ahol megtanulta a régiségkereskedő, és főként a lakberendező szakmát. Dolgozott később a marokkói királyi családnak, majd egyre többet a John Lennon, Yoko Ono házaspárnak. Lennon halála után, 1981-ben Yoko Onóval mind szorosabb, végül élettársi kapcsolatba került. 2000-ben Havadtőy Sámuel ismét Magyarországra költözött. /5/
1. Horváth Mihály dédunokája, Grigorij Ginzburg tanítványa. 2006.12.26., Papp Márta, mr.hunyomán
2. Csik Tibor forradalmárra, olimpiai bajnok ökölvívóra emlékeztek. sportforum.hu, nyomán 2006.12.25., gondola.hu
3. December 25-én történt - I. István király. 2006.12.25. wikipedia, ma.hu nyomán
4. A székelyföldiek 99 százaléka támogatja az autonómiát. 2006.12.28. hirado.hu/MTI nyomán
5. Csipkesakk – haladóknak. Egy parti szilveszterre. NOL, Trencsényi Zoltán, 2006.12.30. nyomán

  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
MTI Hírfelhasználó