Január 22. – A Magyar Kultúra Napja – a Himnusz születésnapja
A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A Magyar Kultúra Napját.
2010. január 22. 17:32
A Himnusz
keletkezéstörténete
A XVI. századtól kezdve a korábbi templomi himnuszok
nyomán Európa szerte néphimnuszok, nemzeti himnuszok keletkeztek.
A XVIII. században Magyarországon az „Ah hol vagy magyarok
tündöklő csillaga” és a „Boldogasszony anyánk” kezdetű vallásos énekeket
éneklik néphimnusz gyanánt.
A XIX. század elejétől
Magyarországon hivatalos ünnepeken az osztrák császárhimnuszt éneklik.
1790. augusztus 8.: Kölcsey
Ferenc születése.
1810. november 7.: Erkel Ferenc
születése.
1823. január. 22.: Kölcsey
Ferenc megírja a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című
költeményét. Kölcsey ekkor lép 33. életévébe, Petőfi Sándorka három hetes.
1828. december: Az Aurora című
almanachban megjelenik a Hymnus.
1832: Kölcsey Ferenc első
kötetében megjelenik a Hymnus.
1844. február 29.: Bartay Endre,
a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére. A
határidő 1844. május 1.
Honderű, 1844. március 9. : „20
arany pályadíjt tűz ki a legjobb népmelodiáért – Kölcsey Ferenc koszorús
költőnk Hymnusára ének és zenekarra téve.”
1844. február után Erkel Ferenc
megírja a Himnusz zenéjét. Anekdotikus feljegyzés szerint az idős Erkel
visszaemlékezése:
„Csend van. Ülök és gondolkodok:
hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget.
Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első
mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami
szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott
a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat
száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem
telik belé, megvan a himnusz.”
1844. május előtt Erkel Ferenc
benyújtja pályaművét a Nemzeti Színházhoz. Jeligéje: „Itt az Írás, forgassátok
érett ésszel, józanon. Kölcsey.”
1844. június 15.: A Nemzeti
Színház igazgatósága által felkért bizottság elbírálja a beérkezett tizenhárom
pályaművet. A bizottság elnöke Petrichevich Horváth Lázár, a Honderű igazgató
tulajdonosa. Jegyzője: Nádaskay Lajos, a Honderű szerkesztője. Tagjai: Binder
Sebestyén, a Nemzeti Színház énektanára, Braeuer Ferenc, a belvárosi templom
karnagya, Kaiser Ferenc, Mátray Gábor, a Zenede igazgatója, Schindelmeisser
Lajos, a pesti német színház karmestere, Winkler Angelo, zongoraművész,
Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede.
Döntésük: „A 20 darab arany
jutalom egyhangúlag az első szám alatti, s következő jeligés pályaműnek
ítéltetett oda: ’Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon. Kölcsey.’,
mint a melly a mellett, hogy magyar jellemű s a költemény szellemét leginkább
megközelítő, a két főkívántatóságot is, a dallamegyszerűséget és hymnusi emelkedettséget
legszerencsésebben megközelíté.”
1844. június 16.: Szigligeti
Ede, mint a Nemzeti Színház titkára közzéteszi a bizottság döntését.
1844. július 2.: A Himnusz
bemutatása a Nemzeti Színházban.
Honderű, 1844. július 6. „A
jeligés levélkék a színpadon a rendezőség és színházi titoknok jelenlétében, a
bírálóválasztmány jegyzőkönyvének felolvasása után felbontatván, a nyertes
pályamű szerzőjének derék maestronk s karmesterünk, Erkel Ferenc kiáltaték ki.
Szívesen osztozunk a közönség élénk éljenkiáltásiban, mellyekkel a nyertes
szerzőt kihívá. Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát
többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége
kezeskedik, hogy az nem sokára a legnagyobb népszerűséget vívandja ki magának,
s valódi magyar néphymnussá válandik.”
1844. augusztus 10.: A Himnusz
először szólal meg nyilvános népünnepségen: az óbudai hajógyárban a „Széchenyi”
nevű gőzös vízrebocsátásánál.
Honderű, 1844. augusztus 17.
„Erőteljes diapasonokban kezde zengeni ama fölséges néphymnus, mellyet
Kölcseynk és Erkelünk egyesült lantjai teremtének. Szent lelkesedés rezgé át a
hallgatóságot, az erősmellű férfi és csengőhangú énekesnők minden szavára,
melly erélyezve az érczhangszerek teljes harmóniája által, valóságos nemzeti hymnusszá
magasult.”
1844. szeptember.: A Himnusz kottája megjelenik Pesten,
Wagner József kiadónál.
1844. november 27.: A kolozsvári Nemzeti Színházban
előadás után a színészek eléneklik a Himnuszt.
1845. május16.: Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály erdélyi
útján Kolozsvárott az ünneplő közönség a Himnuszt énekli, melyről az Erdélyi
Híradó így számol be:
„Több száz fáklya világánál a helybeli hangászkar
felvonulását követte megdicsőült Kölcseynk hymnuszának a tisztelgő fiatalság
általi eldallása.”
1848. március 25.: Marosvásárhelyen a fáklyásmenetben
felvonuló ifjúság a Himnuszt énekli.
1848. augusztus 20.: A Himnusz először szólal meg
hivatalos állami ünnepségen a budai Mátyás templomban.
1850. augusztus 20.: A Nemzeti Színházban a Losonc
megsegítésére tartott díszünnepségen a Himnuszt éneklik.
1856. május 18.: Kölcsey Ferenc síremlékének felavatásán
Csekén a pataki kántus a Himnuszt énekli. Erről a pataki kántus évkönyve így
emlékezik meg:
„Csekei utunk diadalmenethez hasonlított. Nemcsak a
hallgatóság, hanem az egész haza méltánylatát és dicséretét megszerzénk.”
*
Vörösmarty Mihály: Kölcsey
Meg ne
ijedjetek, a hazaföldnek szíve dobog fel; Kölcsey
sírjától keble örökre sebes.
*
Kölcsey Ferenc: Emléklapra
Négy
szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd
örökűl, ha kihúnysz: A haza minden előtt.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Országházban fogadta a meghívására hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Christine Schwarz-Fuchst az osztrák Szövetségi Tanács (Bundesrat) elnökét pénteken.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke pénteken Párizsban tárgyalást folyatott Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés elnökével - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Ha valami történne a Barátság kőolajvezetékkel, annak nagyon súlyos következményei lennének, nemcsak a magyarországi, hanem az egész régió olajellátására, és Ukrajnára is - mondta Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.