Ha van gyermekbűnözés, akkor van-e gyermekbűnöző is?
2008. január 24. 00:00

Elfogták a gyermeket… Elfogták a kisfiút… Elfogták a késelő gyermeket… A kisgyermeket, aki combon szúrt egy kamaszt…

Gyermek… Kisfiú… Kisgyermek…

Vajon igazat írnak-e – mondanak-e –, akik így fogalmaznak?

A módszer ismerős. Már a kilencvenes évek elején divatba jött a „vállalkozó” szó használata. Agyonlőtték a vállalkozót… Eszerint életveszélyes volt vállalkozni már akkor is…

A valódi vállalkozók ezután az üzletember szó mögé bújtak. De ezt is elfoglalta a populista ködösítés. „Elítélték az üzletembert…”

Előtolakodott a „fiatalember” is. A nyugdíjas asszonyt, miután a bankból kilépett, kirabolta két fiatalember… Sőt: a „fiatal” is elárasztotta a sajtót: „Fiatalok gyilkolták meg, majd égették el osztálytársukat…”

Ilyenek ezek a fiatalok.

De vajon fiatalember-e, aki kirabol az utcán egy idős asszonyt? Nem.

Bűnöző.

Üzletember-e, akit jogerősen elítélnek. Nem.

Bűnöző.

És kisgyermek-e az, aki embereket félemlít meg egy forgalmas téren? Nem.

Gyermekbűnöző.

Néven kell nevezni, hogy tudjuk, milyen jelenséggel állunk szemben, és védekezni is tudjunk ellene. Alkotmányos jogunk, hogy megismerjük a közérdekű adatokat. Aki a bűnözőt üzletembernek nevezi, hazudik. Ha a hazug közfeladatot lát el: hazugságával alkotmányt sért. Éppúgy, mint az a miniszter, aki azt hazudja, dübörög a gazdaság, holott éppen az összeomlás felé közelít.

Hazudik az a televíziós műsorvezető is, aki „kisgyermeknek” nevezi azt a gyermekbűnözőt, aki pár nappal korábban combon szúrta egy embertársát – megfosztva őt az egészséghez való alapvető emberi, s egyben alkotmányos jogától.

Hazudnak azok is, akik „meleg büszkeséget” emlegetnek. Ha büszkék, akkor miért nem merik kimondani: homoszexuális büszkeség? A meleg mást jelent. Ha valaki büszke a milyenségére – esetleg másmilyenségére –, akkor ki meri mondani, hogy mire büszke.

Lehet, hogy az a pénzügyi katasztrófa, amely felé nem közeledünk, hanem amelyben már benne vagyunk, részben abból is származik, hogy eladósodott ország helyett „legjobb adóst” emlegettünk?

Ködösítettünk?

És a valóság nyers néven nevezése segített volna? Ki tudja. A pénzügyi, erkölcsi, politikai válság ellepett minket. Már ezért is lehet kísérletezni.

Nevezzük hát gyermekbűnözőnek a gyermekbűnözőt, rablónak a rablót, homoszexuálisnak a homoszexuálist, adósságcsapdának az adósságcsapdát.

És buta, ártalmas, populista ködösítőknek a buta, ártalmas, populista ködösítőket.

Kondorosi-Brown Róbert
Címkék:
MTI Hírfelhasználó