A költségvetés elfogadásának menetrendje a magyar parlamentben
A kisebbségi kormányzással járó politikai bizonytalanság ellenére kevés az esély arra, hogy a magyar parlament rövid távon feloszlassa önmagát. Ebben a helyzetben az őszi politikai idény egyik legizgalmasabb kérdése az, hogy a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által vezetett kisebbségi szocialista kormány képes lesz-e elfogadtatni a 2009. évi költségvetést.
2008. szeptember 28. 15:33
A kisebbségi kormányzással járó politikai bizonytalanság ellenére kevés az esély arra, hogy a magyar parlament rövid távon feloszlassa önmagát. Ebben a helyzetben az őszi politikai idény egyik legizgalmasabb kérdése az, hogy a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által vezetett kisebbségi szocialista kormány képes lesz-e elfogadtatni a 2009. évi költségvetést. Ezért érdemes megvizsgálni a költségvetés elfogadásának legfontosabb állomásait.

A költségvetési törvény benyújtásának törvényben szabályozott határideje szeptember 30. Az Állami Számvevőszéknek október 17-ig van lehetősége arra, hogy azt véleményezze. (A magyar politikában gyakorlattá vált, hogy az Állami Számvevőszék esetleges kritikáját a kormányzat minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyja, ugyanakkor az ÁSZ elemzését a magyar média részletesen ismertetni szokta.)

Október 20-22. között a parlament valamennyi bizottságának állást kell foglalnia a költségvetési törvény általános vitára való alkalmasságáról. Az országgyűlés házszabálya szerint a véleményeket a Költségvetési Bizottság gyűjti össze és alakít ki végleges véleményt a plenáris ülés számára. Bár a bizottsági álláspont semmilyen közjogi következménnyel nem jár és pusztán iránymutató jellegű, azonban ez lesz az első olyan komoly jelzés, amelyből következtetni lehet majd a pártok hozzáállására a törvényhez. A Költségvetési Bizottságban lesz először lemérhető, hogy a liberális SZDSZ milyen politikai alapállást foglal el, s ez a költségvetési törvényről való végszavazás szempontjából kulcsfontosságú lesz.

A következő, politikai szempontból lényeges dátum október 31. Ekkor zajlik le az országgyűlés plenáris ülésén az általános vita a parlamenti pártok vezérszónoklatával, ami szintén egyértelműen jelezni fogja a pártok politikai szándékát. Az általános vita lezárulásával lejár a módosító indítványok beadásának határideje.

Ezt követően a bizottságoknak állást kell foglalniuk a módosító indítványokról. (Az eddigi gyakorlat szerint a bizottságok hajlandóak voltak támogatni olyan módosításokat is, melyeket a kormány nem fogadott el. Vagyis egy-egy alkalommal a kormánypárti képviselők is készek voltak több pénzforrást megszavazni olyan esetekben, amikor ilyen igény az általuk felügyelt területeken vagy választókerületükben jelentkezett. A módosításokat aztán a plenáris ülésen - a frakciófegyelmet betartva - a kormány jelzése alapján a kormánypárti képviselők rendszerint leszavazták.)

A parlamentben a részletes vitát november 12-én kellene elkezdeni. A részletes vitára az jellemző, hogy a képviselők  maratoni hosszúságú üléseken minél többen igyekeznek felszólalni, hogy a jegyzőkönyvbe bekerüljön: saját szakmai területük, vagy egyéni választókerületük számára megpróbáltak több forrást szerezni.

Ezek után jutunk el az első kulcsfontosságú dátumhoz, november 25-éhez, amikor a plenáris ülés a módosító javaslatokról szóló szavazás után megállapítja a költségvetés főösszegeit, vagyis lezárják a különböző ágazatokat jelentő fejezetek közötti átcsoportosítások lehetőségét. Eddig a kormányzati fegyelem garantálhatta a pénzügyi fegyelmet ennél a szavazásnál. Most azonban nincs kormányzati többség, vagyis elképzelhető, hogy a parlamenti képviselők mind a módosító indítványok szempontjából, mind a fejezeti főösszegeket figyelembe véve „szétbombázzák” a Pénzügyminisztérium tervezetét. (A módosító indítványokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ha egy javaslat egy bizottságban megkapja legalább a szavazatok egyharmadát, akkor a plenáris ülés elé kerül, függetlenül attól, hogy a bizottság tagjainak többsége nem támogatta. Vagyis a kormány számára gondot jelenthet, hogy a jelenlegi politikai helyzetben vélhetően az összes módosítóról a plenáris ülésen is szavazni kell majd.)

A november 25-ei szavazásokat követően a képviselőknek lehetőségük van úgynevezett második körös módosító indítványokat beadni. Ezek a módosító indítványok azonban már fejezeteken belüli módosításokra vonatkozhatnak, vagyis elvesztik politikai relevanciájukat és inkább szakmai jellegűek. A második részletes vita lezárása után (december 2.) a bizottságok megtárgyalják az újabb módosító indítványokat, melyekről a parlamentnek december 9-ig szavaznia kell. És ezek után jutunk el december 15-éhez, amikor - normális menetrend szerint - a parlamentnek szavaznia kellene arról, hogy elfogadja-e a költségvetési törvényt.

Nem mellékes tény, hogy a költségvetési vitával párhuzamosan zajlik a jövő évi adóterveket magukba foglaló törvények vitája is, mely nyilván befolyásolja az előbbit. A kormánynak szeptember 19-ig van lehetősége az adótörvények benyújtásra. Az általános vitára október 7-8-án kerülhet sor, mely egyértelműen jelzi majd a pártok hozzáállását.

Az adótörvények módosító indítványait egyedül a költségvetési bizottság fogja tárgyalni október 20-21.-ig, amikor is sor kerül a részletes vitára. Ezt követően a parlament november 3-án fog szavazni a módosító javaslatokról, majd november 10-én kerül sor a végszavazásra. Mindez azt jelzi előre, hogy - a bizonytalan politikai helyzetben - a költségvetési törvény általános vitája úgy zajlik majd le, hogy a kormány nem fogja tudni: jövőre milyen adóbevételekkel számolhat.

A fenti törvényalkotási folyamattal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ezt törvény és a Házszabály rögzíti, ám az időpontok be nem tartása nem szankcionálható. Vagyis politikai okokból akár a kormány, akár a pártok kezdeményezhetik az időpontok be nem tartását. Végezetül pedig a legfontosabb politikai kérdés, hogy ha az SZDSZ nem szavazza meg sem az adótörvényeket november 10-én, sem a költségvetés fő számait november 25-én, vagy a végleges költségvetést december 15-én, akkor a szocialista többség képes lesz-e mégis „megvásárolni” néhány szavazatot, hiszen 100%-os részvétel mellett mindössze 5 képviselőt kellene megszerezniük az ellenzék és a függetlenek köréből.

Az adótörvények és a költségvetési törvény elfogadásának jogszabályokban pontosan rögzített menete van. E jogszabályok azonban nem nyújtanak megfelelő biztosítékot arra az esetre, ha a politikai bizonytalanság fennmarad. Ez különösen arra az esetre igaz, ha az SZDSZ ellenzéki pártként viselkedik. Ha nem születik előzetes politikai megállapodás az SZDSZ és a Magyar Szocialista Párt között, akkor a költségvetéssel kapcsolatban végig fennmarad az instabilitás és a politikai bizonytalanság.

Budapest Analyses
Címkék:
megmondó
Alighanem a hattyúdala lesz Thomas Doll edzőnek az Európa Liga selejtező második fordulójának visszavágója Herningben.
  • Újabb izmus az EU-ban: idiotizmus
    Az elmúlt évszázad még a legrokonszenvesebb izmus, a humanizmus fogalmát is beszennyezte, mert ezt a szép eszmét megélhetési humanisták sajátították ki.
  • A 2006-os terrorkormányzás
    Az egészen durva kettős mérce azt mutatja, hogy rejtett érdekcsoport próbálja rombolni Magyarországot.
  • Háború előkészülete zajlik térségünkben
    Úgynevezett „migránsfalvakat” akarnak létrehozni, megsértve adott államok területi integritását. Háborúk kezdődtek ekként évezredek óta.
  • Civilizációs mentőcsónakok
    Jelenleg a civilizációs mentőcsónakok épségben való megőrzése lehet a társadalmi önvédelemnek a stratégiai célja.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI