Orbán: tíz éve nagy változás van készülődőben a világban
A világpiac újrafelosztása racionális küzdelem lesz, amely harcot nem katonai szövetségek és államok vívják majd, hanem államok fölötti nagyvállalat-birodalmak - jelentette ki Orbán Viktor a Professzorok Batthyány Körének meghívott vendégeként.
2008. november 22. 15:56

Egy órás előadásában Orbán Viktor elsősorban arról beszélt, hogy milyen új horizont bontakozik ki az emberiség piacgazdaságba integrált része, Közép-Európa és Magyarország előtt a következő évtizedekben.

A Fidesz elnöke elsőként megköszönte a Professzorok Batthyány Körének azt a szellemi segítséget és támaszt, amelyet a Kör a polgári, nemzeti és keresztény politikai közösségnek mindig is adott, és reményét fejezte ki, hogy a 2002 előtt készített Szent István terv munkálataiban részt vevő tudósok munkája nem vész kárba, és az abban foglaltak valamikor még kormányerőre emelkedhetnek.

Mint mondta, a magyar élet válsága önmagában nem egy nemzetközi pénzügyi válságnak tekinthető. Emlékeztetett rá, hogy már 2003-2004 tájékán próbált hangot adni az egyik országértékelő beszédében annak, hogy Magyarország a demokrácia, a gazdasági teljesítménye és a pénzügyi helyzete tekintetében zsugorodik, töpörödik. A mostani állapotunk pedig úgy értelmezhető, mint egy krónikus beteg esete, aki eleve legyengült szervezetével még egy heveny betegséget is elkap.

Jelenleg minden ország kormánya azon dolgozik, hogy a pénzügyi világ válsága ne terjedjen át a reálgazdaságra is. Úgy tűnik, a mostani válság hatására megváltozott a helyzet az állam és a piac közötti versenyben, s az állam áll nyerésre, mert kiderült, hogy nem létezhet az emberek érdekét szolgáló, jó minőségű szolgáltatást nyújtó piac megfelelő állami ellenőrzés és korlátok nélkül.

Orbán Viktor úgy látja, hogy közel tíz éve nagy változás van készülődőben a világban. Gondolhatunk a klímaváltozásra, a feltámadó és megerősödő Oroszországra, Indiára és Kínára, a mostani válságra, amely átalakítja a teljes pénzügyi rendszert, a pillanatok alatt döntővé vált energiakérdésre, vagy a világ élelmiszer ellátásának kérdésére, amely ismét napirendre került. Ám napjainkban olyan impulzusok jönnek a világból, amely azt sejteti, hogy jóval jelentősebb, sokkal mélyebb átalakulásnak a napjait éljük, mint pusztán egy régi vagy új pénzügyi rendszer kérdését. Világhatalmi szempontból látni olyan jelentős mozgásokat, amelyek utoljára talán száz évvel ezelőtt mentek végbe a nyugati kultúrkörben. Míg az I. és a II. világháborúban a terület és a piac egymáshoz szorosan kapcsolódó két érték és fogalom volt, mára a világ olyannyira megváltozott, hogy a piacok felosztása nem követeli a világ területi újrafelosztását, hiszen a tőke az államhatárok korlátjai nélkül tud mozogni.

Az ázsiai államok megindították a maguk küzdelmét, és saját érdekeiket érvényesítve a régi világpiac újra felosztásáért is harcba szálltak. Orbán Viktor példaként hozta fel azt, amit amerikai útja során hallott egy üzletembertől. Ezek szerint az Egyesült Államokban két olyan nagy gyár van, amely vasúti sínek gyártásában talpon maradt a versenyben: az egyik tulajdonosa egy indiai cég, a másiké pedig orosz. "Megjelent az ázsiai kapitalizmus, mint a nyugati piacokból részesedni akaró erő. Szerintem ez a világhatalmi átrendeződésnek a lényege, és ez az az összefüggés, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk" - mutatott rá, hozzáfűzve, hogy a világpiac újrafelosztása egy racionális küzdelem lesz, amely harcot nem katonai szövetségek és államok vívják majd, hanem államok fölötti nagyvállalat-birodalmak.

A Fidesz elnöke szerint Közép-Európa fel fog értékelődni ebben az új helyzetben a Nyugat számára is, mert a Nyugat ezt a küzdelmet nem lesz képes egymaga sikeresen megvívni. A közép-európai népek gyors befogadása mögött is valószínűleg ezeknek az összefüggéseknek az átlátása állhatott. Ehhez jön hozzá még Oroszország hirtelen felemelkedése, amely előreláthatólag hosszú távon fennmarad.

Közép-Európa tehát egy nagy lehetőség előtt áll. A közép-európai államokra várhat - az alapvetően német indíttatású - szociális piacgazdaság újradefiniálása, mert kevésbé fertőzte meg az angol-száz piaci gondolkodásmód, mint a nyugatiakat. "Úgy maradni, ahogy most vagyunk, nem vezet sikerre. Vagy visszasüllyedünk egyfajta ütközőzónává, mint ahogy arra a XX. században volt már példa, annak minden katonai és gazdasági következményével, vagy sikerül önálló életet lehelnünk abba a bizonyos közép-európai gondolatba, ami Kossuth Lajos óta a magyar szellem történetének állandóan jelenlévő gondolata" - mondta Orbán Viktor.

A közép-európai együttműködés első lépéseként közösen alapítani kellene egy Közép-Európai Fejlesztési Bankot, másodikként ki kellene építeni az észak-déli tengely közúti és vasúti közlekedését, harmadikként pedig közös energetikai biztonságot kellene kialakítani. Magyarország a saját, legfontosabb nemzeti érdekeit leginkább egy közép-európai együttműködésben tudja megtalálni.

"Mindannyian látjuk, hogy komoly veszélyek fenyegetnek minket a gazdaság állapota és az erre rakodó pénzügyi válság miatt, és meggyőződésem szerint leginkább azért, mert az a válságkezelési út, amelyet a kormány követ, rendkívüli veszélyeket tartogat Magyarország számára. Nem állítom, hogy ezek a veszélyek mind valósággá fognak válni, de óriási kockázatokat látok, és jóval nagyobbnak ítélem a veszélyek valósággá válását, mint azt, hogy meg tudjuk úszni" - jelentette ki Orbán Viktor.

A Fidesz elnöke attól is tart, hogy felerősödik hazánkban a deklasszálódás, amelynek jeleit már most is látni: az eddig középosztály státuszában vergődött emberek kezdenek lesüllyedni az önmagukat saját erőből fenntartani képtelen közösség világába. Nem csak pszichológiai tény, hogy a magyar társadalomban az emberek úgy érzik, hogy baj esetén az elit csak magát menti, míg az országot magára hagyja, hanem történelmi tény is, és ez az érzés ma megint egyre erősebb az emberekben.

Orbán Viktor úgy véli, hogy a jobboldalnak ma az a feladata, hogy megfogalmazza a céljait. Hosszabb távon a legfontosabb egy öntudatos, egységes és büszke közösség létrehozása, amely átadja értékeit az ország többi részének. Míg középtávon a magyar nemzetet Európa legműveltebb és legkultúráltabb nemzetévé kell tenni, ami a kultúra stratégiai ágazattá nyilvánítását jelenti, rövidtávon a kormányzati lehetőség megragadása a feladat. "Azt gondoljuk, hogy a válságkezelés mostani formája komoly veszélyeket jelent Magyarország számára és hiszünk abban, hogy egy másik kormányzati politikára van szükség, amely kisebb kockázatokkal nagyobb sikereket képes elérni" - jelentette ki a Fidesz elnöke.

Orbán Viktor hozzátette: bár fontos a szakmai viták megnyerése, ez önmagában nem jelent győzelmet, mert a szív és az ész hangján egyszerre kell beszélni. Az értelmiség hajlamos arra, hogy az érzelmek nyelvén beszélő politikát alacsonyabb rendűnek minősítse, mint a racionális érveken nyugvót. "Tartozunk annyival saját politikai táborunknak, hogy nem minősítjük vissza a bennünket összekötő kötelékek között a legfontosabbat: az érzelmet, a történelmi tudatot, valamint az értékeket egymással összekapcsoló pántokat" - hangsúlyozta.

Az ellenzéknek három dolga van. Egyrészt tartani a lelket az emberekben, mert a jövőt illetően nagyon régen volt ennyire pesszimista a lakosság, mint manapság, másrészt a válság következményeit orvosló politikát kell folytatni az önkormányzatokban, harmadrészt pedig a parlamentben is meg kell vívni a csatákat indítványok és a törvény-előkészítések szintjén. "Továbbra is a néppárti politika híve vagyok" - jelentette ki előadása végén Orbán Viktor.

orbanviktor.hu
Címkék: