Válságkezelés és jogalkotás
A kormányprogram és a törvényalkotási program irányadó dokumentuma és mércéje a kormányzásnak – fokozottan igaz ez a válságkezelés időszakára. Bár a Bajnai-kormánynak formálisan csak cselekvési terve létezik, a dokumentum azonban alkalmas arra, hogy a kormány jogalkotási célkitűzéseit bemutassuk és értékeljük.
2009. május 22. 11:15

A kormányprogram és a törvényalkotási program rögzíti az adott kormány szakpolitikai, ideológiai nézetrendszerét, célkitűzéseit és az azok megvalósítását szolgáló eszközrendszert. Ezen programok egyszerre szólnak a választópolgároknak, a szakmai közönségnek, valamint magának a kormánynak is. Mérce és menetrend szerepét töltik be: egyfajta kánon, amelyhez a kormányzat teljesítményét mérni lehet az egyes szegmensekben.

Bajnai Gordon miniszterelnökké történő megválasztásakor (2009. április 14.) már körvonalazódtak a leendő (válságkezelő) kormány programjának pontja: a miniszterelnök-jelölt megválasztása előtt több fórumon és egyeztetésen is deklarálta terveit, egységes dokumentum (a tulajdonképpeni kormányprogram) megalkotására azonban nem került sor. A Bajnai-kormány programját végül is 2009. április 19-én mutatta be az immáron megválasztott kormányfő, s a rákövetkező hét az interneten is elérhető volt a dokumentum[1]. Bár a kormányfő nem kormányprogramként, hanem cselekvési tervként referálta a programot, politológiai-szociológiai szempontból nyilvánvaló a cselekvési terv kormányprogram jellege.

A Válságkezelés és Bizalomerősítés című program megfelel a szakértői-válságkezelő kormány attitűdjének, ezt A válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve alcím is alátámasztja. Mivel maga a kormány válságkezelő grémiumként aposztrofálja önmagát, s a program is a válságkezelés és az azzal kapcsolatos bizalomerősítés program: ezért nem túlzás azt állítani, hogy a programban leírt célok megvalósítását szolgáló jogalkotási intézkedések válságjogi (elsősorban a válság kezelését, hatásainak enyhítését szolgáló) eszközök. A programban (cselekvési tervben) világos válságkezelési célrendszer fogalmazódott meg, amelyhez jogalkotási eszközöket és jogalkotási irányvonalat rendelt a programadó.

A Bajnai-program válságkezelési célkitűzései, eszközrendszere és a jogalkotás kapcsolata

Rövid távú válságkezelés:

- a pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése,

- a krízis miatt veszélyeztetett munkahelyek megőrzése,

- az európai uniós források könnyebb felhasználása,

- a pénzügyi válság okozta likviditáshiány enyhítése.

A rövid távú válságkezelés eszközei:

1. A pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése:

- Folyamatosan egyeztetés a nemzetközi intézményekkel;

- Intézkedések a devizahitellel rendelkezők védelmében;

- Készfizető kezességet biztosítása az állásukat elvesztőknek;

- A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosítása;

- A banki hitelezésben érintett ügyfelekre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályokat áttekintése;

- A PSZÁF előretekintő felügyeleti jogköreinek megteremtése;

- Javaslat a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére;

- A korai válságkezelő rendszer kidolgozása.

2. A kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő programok:

- A Magyar Fejlesztési Bank tevékenységének bővítése;

- Az uniós források felhasználásának bővítése.

3. A munkahelyek megőrzése és az állásukat elvesztők támogatása:

- A munkahelyek megőrzésének megnövelt összegekkel való támogatása;

- A jelentős (50 fő feletti) csoportos létszámcsökkentések megelőzésének és a foglalkoztatási szerkezetváltásnak központi programmal való segítése;

- Uniós forrásból további munkahelymegtartó pályázatok (4 nap munka, 1 nap képzés) hirdetetése 30 milliárd forint értékben;

- A rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó törvény módosítása;

- A munkaidőre vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele;

- Több mint 20 milliárd forintot átcsoportosítása uniós forrásból a munkanélkülivé válók újbóli elhelyezkedésének segítésére;

- Az alkalmi munkavállalás szabályozásának felülvizsgálata.

Ezek a célkitűzések jogalkotási lépéseket is igénylenek.

Egyensúlyteremtés:

- az államadósság szintjének csökkenő pályára állítása,

- az államháztartási hiány 3 % alatt tartása.

Az egyensúlyteremtés eszközei:

1. A közszféra kiadásainak csökkentése:

- Vezető állami tisztségviselők alacsonyabb javadalmazása;

- Nominális bruttó kifizetések 2 évre történő rögzítése;

- 2009. második félévi keresetkiegészítés felülvizsgálata a szakszervezetekkel létrehozott egyezségnek a gazdasági helyzet romlása miatt történő újratárgyalásával;

- A 13. havi juttatás megszüntetése, helyette a GDP elvárt növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás bevezetése;

- Önkormányzati támogatások csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan;

- Az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak csökkentése.

2. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának erősítés:

- 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetésének felgyorsítása;

- A 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezése 2010. január 1-re;

- A 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyása;

- A 2009. évi 13. havi nyugdíj második részének elvonása a vártnál rosszabb gazdasági folyamatok miatt;

- 2010-től a 13. havi nyugdíj megszüntetése, helyette a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjprémium bevezetése;

- Az előrehozott nyugdíjazáshoz kötődő ún. malus szabályozás szigorításának gyorsított bevezetése és érvényesítése a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével párhuzamosan;

- Nyugdíjindexálás a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése mellett.

3. Célzottabb szociális rendszer kialakítása:

- A családi pótlék összegének rögzítése 2 évre, a középfokú oktatási intézményben tanulók esetében a jogosultsági korhatár csökkentése;

- Gyermekgondozási segélyek folyósításának időtartamát 2 évben maximáljuk;

- 2009. július 1-től az újonnan igényelhető lakástámogatások felfüggesztése;

- Gáz- és távhőár-kompenzáció fokozatos kivezetése;

- A táppénz általános mértékének csökkentése.

4. Egyéb intézkedések:

- Az utazási kedvezmények rászorultság-alapúvá tétele;

- A közmédia támogatásának csökkentése;

- Az uniós agrártámogatásokat kiegészítő hazai társtámogatások (ún. top-up) csökkentése.

Ezek a célkitűzések elsősorban jogalkotási lépéseket igényel

A gazdasági növekedés ösztönzése:

- a foglalkoztatás terheinek jelentős csökkentése az adórendszer átalakításával,

- az aktivitás ösztönzése,

- gazdasági versenyképesség javítása.

A gazdasági növekedés ösztönzésének eszközei:

1. Adóátrendezés – a foglalkoztatás ösztönzése érdekében:

- Foglalkoztatásösztönző lépések;

- A fogyasztás és a vagyon fokozottabb adóztatása;

- Adókikerülés visszaszorítása;

- Egyszerűsítés;

2. Az aktivitás és a foglalkoztatás növelése:

- A gyermekükkel otthon maradó nők visszatérése a munkaerőpiacra;

- Az idősebb korosztály aktivitásának növelése;

- Az „Út a munkához” program továbbfejlesztése;

3. Gazdasági versenyképesség erősítése:

- Ágazati stratégiák kidolgozása

- Beruházás- és exportösztönzés

- Versenyképes üzleti környezet – az adminisztratív terhek csökkentése és a közigazgatási eljárások egyszerűsítése

- A humán- és reálgazdasági infrastruktúra fejlesztése

Ezek a célkitűzések másodsorban igényel jogalkotási eszközöket

A bizalom helyreállítása:

- a megfelelő végrehajtás biztosítása, a program megvalósulásának átlátható nyomon követése,

- a közrend, köznyugalom biztosítása, a közbiztonság fenntartása,

- Magyarország nemzetközi megítélésének javítása,

- a társadalmi felelősségvállalás megteremtése a szolidaritás és a rászorultsági elv érvényesítésén keresztül,

- határozott fellépés a korrupcióval szemben,

- törekvés a társadalmi támogatás megteremtésére,

- az euró bevezetése.

A bizalom helyreállításának eszközei:

1. Végrehajtás biztosítása

2. A közrend és közbiztonság erősítése

3. Magyarország nemzetközi megítélésének javítása

4. A társadalmi felelősségvállalás megteremtése

5. Határozott fellépés a korrupcióval szemben

6. Társadalmi támogatás megteremtése

Ezen a célkitűzések esetében korlátozott a jogalkotás lehetősége

A Bajnai-kormány programjában az egyes célok eléréséhez rendelet jogalkotási eszközök meghatározták a kormány új jogalkotási programját is, mégha formálisan nem is alkották meg a második Gyurcsány-kormánynak az Országgyűlés 2009. évi tavaszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programját[2] felváltó dokumentumot.

Láthatjuk tehát, az új kormány válságkezelési cselekvési terve (egy válságkezelés-központú) kormányprogramként, s az ehhez kapcsolódó jogalkotási programként is szolgál.

A Bajnai-kormány megalakulása óta összesen 26 törvényt fogadtak el, ezek közül a következő öt jogalkotási produktum szolgál (többek között, közvetve vagy közvetlenül) a kormány válságkezelési célrendszerének megvalósítására:

- 2009. évi XXXV. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról[3];

- Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló (még ki nem hirdetett) törvény[4];

- A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló (még ki nem hirdetett) törvény[5];

- A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról szóló (még ki nem hirdetett) törvény[6];

- A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló (még ki nem hirdetett) törvény[7]

Bajnai Gordon miniszterelnökké választása óta elfogadott 9 kormányrendelet közül 3 rendelkezik válságkezelési aspektussal:

- 89/2009. (IV. 14.) kormányrendelet a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében vállalható állami garancia eljárási szabályairól[8];

- 91/2009. (IV. 22.) kormányrendelet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén 2009. évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről[9];

- 94/2009. (IV. 24.) kormányrendelet az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról.

A kormány cselekvési tervében megfogalmazott célok közül néhány már jogszabályi formába öntetett. A kormány elsősorban az Egyensúlyteremtés célkitűzési rendszerén belül élhet és élt a jogalkotási lehetőségekkel. Ezen a területen elsősorban az adópolitikai és szociálpolitikai intézkedések domináltak.

Itt több jelentős változással találkozhatunk. Az általános forgalmi adó kulcsának 20 százalékról 25 százalékra emelése 2009. július 1-jétől. Bevezettek továbbá egy középső kedvezményes, 18 százalékos kulcsot is, amely a tejre, tejtermékekre, kenyérre, pékárukra, illetve a távhőszolgáltatásra lesz érvényes. A személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatára – a 18 és 36 százalékos adókulcs megmaradása mellett – 2009. január 1-jéig visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik. A családi pótlék 2010 januárjától átalakul adóterhet nem viselő járandósággá oly módon, hogy a családi pótlék a házastársak között megosztható 50-50 százalékban, az egyedülállók esetében pedig csak 50 százaléka számít bele a jövedelembe. A munkáltatói járulék 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal, 32-ről 27 százalékra csökken. Az adókikerülés visszaszorítása (az off-sore cégek elleni harc) érdekében bevonják az adóalapba az adóparadicsomokba menekített jövedelmeket és vagyont, bevezetik az általános értékalapú ingatlanadót, a jelenlegi adók megszűnnek.

Az adó- és járulékváltozások kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a mostani módosulások csupán az első részt képezik a kormány adópolitikai tervezésének: a következő intézkedéscsomag – amely a 2010-től esedékes változásokat fogja jelenteni – 2009. június végére várható. Ennek kapcsán jegyezzük meg, hogy ingatlanadóról folytatott késhegyre menő vita azonban megmutatta, hogy Bajnai-kormány programjában lefektetett elképzelések nem változtathatatlanok: maga a miniszterelnök is módosíthatja álláspontját – ez mindenképpen jellemezni fogja a következő adó-csomagot.

A nyugdíjpolitika területén is jelentősek a változások. A nyugdíjkorhatár korhatár 2016. évtől – az 1954-ben született korosztálytól – születési évenként 4 hónappal emelkedik, majd a 2027. évben éri el – az 1962-ben született korosztállyal – a 65. életévet. A nyugdíjtörvényt módosító törvény indokolása szerint: „A válság rávilágított arra, hogy a tizenharmadik havi nyugdíj, mint a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára is szóló ígéret, nem tartható fenn.  Éppen ezért  2010-től a tizenharmadik havi nyugdíj a 2009. évi szinten – az évi 80 ezer forintos összeghatár alkalmazásával – beépül a havi nyugellátásokba, de csak azoknál, akik 2009 novemberében részesülnek tizenharmadik havi nyugdíjban. A nyugdíjak számítása kapcsán pedig a kormány átalakította az eddigi svájci indexálás szabályait: a kormány szerint az új rendszer nem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjak a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben növekedjenek, de biztosítja, hogy gyors gazdasági növekedés mellett ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket.

Mindezeken túlmenően a kormány cselekvési tervének megfelelően új szabályok születtek az uniós támogatási rendszer, a betétbiztosítás, a pénzügyi rendszer kapcsán felmerülő állami garanciavállalás, valamint a munkaügyi kapcsolatok területén is.

Összességében elmondható, hogy a kormány – a cselekvési tervében megfogalmazott célrendszer és annak jogalkotási végrehajthatósága szerint – eddig elsősorban a válságkezelés egyensúlyteremtési részében volt képes jog eszközökkel élni. A jövőben pedig - a kormányprogram által meghatározott jogalkotási koncepció szerint – továbbra is az egyensúlyteremtés témakörében, valamint a rövid távú válságkelés területén várhatóak elsősorban jogalkotási lépések, valamint – kisebb hányadban – a gazdasági növekedés ösztönzése tekintetében.

Antal Attila
Címkék:
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Nyílt hibridháborús hadüzenet a Székelyföldnek
    A megfélemlítés az egyik, talán legfontosabb célja a hibrid háborúnak. Bukarest ezúttal – akarva-akaratlanul – bevallotta, hogy háborút indított a Székelyföld ellen – még ha annak „csak” hibrid változatát is.
MTI Hírfelhasználó