Máshol is elnyomják a nyelveket
Tádzsikisztán parlamentje elé – talán épp a szlovák példán felbuzdulva – új nyelvtörvényt terjesztett be az elnöki hivatal. A javaslat megváltoztatná az eredeti 1989-es szabályozást, és egyedül a tádzsik nyelvet tartaná meg hivatalos nyelvként az országban.
2009. július 30. 08:54

Jelenleg az orosz és az üzbég nyelv is államilag elismert, azonban a tádzsik elnök, Imomali Rahmon nem csupán nemzete nyelvének sorsáért aggódott, amikor beterjesztette a törvénymódosítást.

A nyelvhasználat kérdése rendkívül fontos a közép-ázsiai országokban, amelyek több évszázados orosz uralom után most küzdenek saját nemzeti identitásuk meghatározásáért. Ennek egyik eszköze a saját nemzeti nyelv propagálása, azonban eddig csak a legmerészebb diktátorok – nevesítve a méltán híres Szaparmurat „Türkménbasi” Nyijazov türkmén elnök vette magának a bátorságot hogy betiltassa az orosz nyelvet, amely a térség lakói számára még mindig a legfontosabb kommunikációs eszköz. Most azonban a tádzsik elnök is lépéseket tett annak érdekében, hogy országában kizárólag a nemzeti nyelvet lehessen használni.

Korábban is voltak kísérletek arra, hogy egyes nemzeti nyelveket hivatalossá tegyenek, azonban az erdmények rendkívül ellentmondásosak voltak. Ukrajna már tett ilyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy minden, állami hivatalokkal folytatott kommunikációt ukránul kelljen folytatni. Ez azonban elbukott az ország keleti felében élő orosz lakosság ellenállásán, valamint az sem segített az ügynek, hogy néha a legnacionalistább ukrán politikusok sem beszélték megfelelően az ukrán nyelvet.

Tádzsikisztán este azonban más, hiszen itt a lakosság csupán egy százaléka orosz, a legnagyobb kisebbség pedig a hétmilliós ország lakosságának negyedét kitevő üzbég közösség. A kisebbségek mindennapjait komolyan befolyásolni fogja a rendelet, ugyanis ezentúl csak otthon használhatják majd saját nyelvüket.

Az eredeti tádzsik nyelvtörvény rendkívül nagy szabadságot biztosított az országban élő kisebbségeknek. Mind az üzbégek, mind az oroszok szabadon használhatták saját nyelvüket, akár akkor is, ha egy állami hivatalhoz fordultak. A tádzsik nacionalista törekvések azonban ezt a területet is elérték. Rahmon elnök elöl járt a jó példával, és elhagyta az oroszos „–ov” végződést vezetéknevéről, majd elrendelte, hogy ezentúl az ország minden lakója tegyen hasonlóképpen. Az új törvény az ország minden lakója számára kötelezővé tenné a tádzsik nyelv elsajátítását, valamint az állampolgároknak ezt kéne használni minden hivatallal történő érintkezés során.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tádzsik nyelv nem hasonlít a térségben beszélt török nyelvekhez, ugyanis az a perzsa gyökerekkel rendelkező fárszi egy sajátos változata. Dusanbe arra is kísérletet tett, hogy a latin abc-ről az Irán által kifejlesztett modern arab írásra váltson át, amely tovább nehezítené az országban élő kisebbségek helyzetét.

Moszkva nem nézi jó szemmel a fejleményeket

A törvény elsősorban mégsem a tádzsik nemzet ébredését szolgálja, hanem sokkal inkább a térség hatalmi játszmáinak egy újabb eszköze. Dusanbe Moszkvával fenntartott kapcsolatai az utóbbi időben nem alakultak fényesen. Rahmon elnök igyekszik kihasználni Afganisztánhoz és Kínához való közelségét, és próbál kitörni az orosz érdekszférából, eddig nem sok sikerrel.

A nyelvtörvény is szerves része ennek a folyamatnak, Moszkva azonban rajta tartja szemét a közép-ázsiai országon, és ezúttal sem késett sokat az orosz válasz. A Duma FÁK-bizottságának elnöke Alekszej Osztrovszkij úgy nyilatkozott: a törvény elfogadása nagy hiba lenne a tádzsik vezetés részéről, és ebben az esetben az orosz félnek is meg kellene fontolnia, hogy beengedje-e az oroszul nem beszélő tádzsik vendégmunkásokat. Ez rendkívül súlyos csapás lenne Tádzsikisztán számára, ugyanis az ország bevételeinek felét az Oroszországban dolgozó tádzsikok által hazautalt pénzek jelentik.

Oroszország számára fontos partner Tádzsikisztán, annak ellenére is, hogy ellentétek vannak a két ország között. Moszkva szeretné visszanyerni befolyását a közép-ázsiai ország felett, míg Rahmon elnök igyekszik kitörni az orosz érdekszférából. A két ország közötti ellentétek eddig nem vezettek komolyabb összeütközésekhez, de a Tádzsikisztánba irányuló orosz befektetésekre minden bizonnyal rossz hatással lesz a nyelvtörvény. Sok elemző egyébként is úgy gondolja, hogy a nyelvtörvény csupán az oroszokkal folytatott tádzsik alkudozás része.

A nyelvtörvény fontos szerepet játszik az utóbbi években egyre feszültebbé váló tádzsik-üzbég kapcsolatokban is. Tádzsikisztán tervbe vette, hogy energiaigényének biztosítására vízierőművet épít, azonban az üzbégek azonnal kifejezték fenntartásiakat, ugyanis attól félnek, hogy ez jelentősen csökkentené az Üzbegisztánba érkező víz mennyiségét. A víz kérdése rendkívül fontos a térségben, ugyanis az országok nagy többségére a rendkívül száraz klíma jellemző, továbbá az üzbég mezőgazdaság is jelentő mennyiségű vizet használ fel.

 

 

Kitekintő
Címkék:
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI