Egy olvasónk juttatta el egy elmélet összefoglalóját egy svéd tudományos lap összefoglalója nyomán. Az elmélet az év eleje óta tartja lázban a laikus közvéleményt, és nem levesebbet feltételez, minthogy valakik nanotermitet helyeztek el a felhőkarcolókban, és a repülők csak "berobbantották" a pirotechnikai anyagot, ám a harmadik felhőkarcoló is összeomlott, amelyet nem ért repülőtámadás. Az elméletből azt a következtetést vonták le, hogy előre megtervezett eseménysorról van szó, amely ürügyet szolgáltatott az Egyesült Államoknak az afganisztáni háborúra. Az elméletre hivatalos és tudományos cáfolat nem érkezett, így terjedése egyre sebesebb a világhálón.

* * *

Niels Harrit kémikus tudományos érvekkel bizonyítja, hogy az általános kép, amely leginkább jellemezte az eseményeket szeptember 11-én, blöff, színlelt összeesküvés. Az elmélet, amely szerint a két repülőgép okozta volna, hogy három felhőkarcoló dőlt romjaiba a World Trade Centernél, egyszerűen nem lehet igaz. Niels Harrit szükségesnek tart egy új, tudományos megközelítést, amelyhez egy új kutatás kell, amely az események alapjaira kutat: valójában mi történt, és ki az, aki valójában okozta az egészet. Nem utolsó sorban a WTC-Center katasztrófa bűnbak-stratégiájának következménye az lett, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Dánia, Harrit hazája, háborút kezdett Afganisztánban. A teljes felelősséget arab terroristákra hárították - foglalja össze az eseményeket a 2000-Talets Vetenskap főszerkesztője, Ingemar Ljungqvist.

Associate Professor of Chemistry, Koppenhágai Egyetem

Niels Harrit a tudományos világban a kémiai tudományok doktora, docensi beosztásban. A Koppenhágai Egyetemen, a kémia tanszéken dolgozik. Ő az, aki egy amerikai és egy ausztrál kollégájával türelmesen és körültekintően végzett munkával közzétett egy 25 oldalas tudományos jelentést, amely szerint sikerült megállapítani, hogy az épületek romjaiból előbukkant bőséges mennyiségben egy viszonylag újfajta termit, amely legtöbbször két anyag keveréke, általában vas és alumínium. Ha ez a két anyag együtt van jelen, s ha hevítjük, már 3-400 fokon heves kémiai reakció következik be, amely rendkívül nagy hőmennyiséget szabadít fel. A termit régen ismert, de vizsgált formája, amit a World Trade Centerben most találtak, finomított, miniatűr alkotóelemekből áll, ezért Harrit nanotermitnek hívja, mivel a részecskék mérete a két anyag esetén sok ezerszer kisebb, mint a hagyományos termiteknél.

"A vizsgált porban furcsa piros-szürke pelyheket találtunk, amely nagy mennyiségben volt mindenütt a World Trade Center pusztulásakor. A vizsgálat során többen is mintákat gyűjtöttek a különböző helyszíneken, s azt találták, hogy a kis szürke-vörös pelyhek ott voltak mindenütt. Négyet a minták közül mi alaposabban megvizsgáltunk, s többszörös azonosságot tapasztaltunk. Az egyik mintát egy közelben lakó, egy manhattani lakos vette tíz perccel a második torony összeomlása után, a következőt két napra rá, és a negyedik mintát körülbelül egy héttel később”. A pehely tulajdonságait vizsgálták, részben mikroszkóp segítségével, de "skannelektromikroszkóp" (SEM), Röntgen-spektroszkópia (XEDS) és differenciált "skanningskalorimetrikus" módszereket is alkalmaztak. 

„A vörös anyagszemek vastagsága mintegy 100 nanométer és főleg vasoxidból áll, míg a tiszta alumínium szerkezetileg vékony szeletekből épül fel. Vasoxid és alumínium nagyon jól összekeveredve képezi a piros, sűrű anyagot. Ha meggyújtjuk a termit pelyhet, a gyulladás nagyon intenzív, alacsony hővel indul, gyulladási hőmérséklete 430° C, amely messze elmarad a hagyományos termit szokásos öngyulladási hőmérsékleténél. Az óriási hőképződés után tiszta kis „vasgolyókat” lehetett találni a maradék vörös-szürke pelyhekben. Mi tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy a piros része a pelyheknek, amit a porban találtunk, olyan termitanyag, amely nem reagált a katasztrófa bekövetkeztekor.”

Enorm nagy pormennyiség

„Hogy megvizsgáltuk a port, annak az volt az oka, hogy mindhárom összeomlott épület figyelemreméltó módon nemcsak összeomlott, hanem az összeomlás mindhárom esetben megközelítette a szabadesés sebességét, az esés-szimmetria szinte százszázalékosan pontos volt, és hatalmas mennyiségű mérgező por képződött. Elsősorban a kis piros-szürke pelyhekre fókuszáltuk a vizsgálatot, amelyek az összes mintában megtalálhatók voltak az első két torony összeomlása után, vagy abban a porban, amely egy-két napig befedett mindent. Ezeknek a pelyheknek az aránya nem volt magas, a súlya is meghatározott, legfeljebb egy ezred. Összességében ez mégis azt jelenti, hogy a hatalmas pormennyiségben ez az anyag több tonnányi lehetett.”

A cikkben egy hosszú műszaki leírás következik, többek között elektromikroszkópia, spektrometriai tartalom-elemzés, amely elsősorban a vörös-szürke-pehely réteg-elemzése. A pehelyméret nagyon változatos. A leghosszabb 0,2-3 mm hosszú. A vastagsága is eltérő: az egyes rétegek között 10-100 mikron.

Termit

„A szürke rész alumínium (Al), míg a piros rész a rozsda, elsősorban vas-oxid (Fe2O3). Ez együttesen a termit. A további vizsgálatok során megpróbáltuk kíkísérletezni, hogy a differenciált hőmennyiségmérő módszerrel meggyulladnak-e ezek a lemezkék. A szükséges gyulladási hőmérséklet - 415-435° C - messze alacsonyabb a hagyományos termitétől. Valójában a gyulladás fejlesztett nagy mennyiségű energiát egy nagyon rövid idő alatt. Minden nagyobb pehely (kb. 1 mm) által meggyújtott láng után néhány másodperccel egy nagyon forró részecske (partikel) lövődött ki a pehelyből élénk-narancs színnel.”

Nanotermit = UFG

Az események időszakában, 2001. szeptember 11. körül, a normál termit a kereskedelemben hozzáférhető, és annak használata ismert. Az új formában a nano-termit, UFG (Ultra Fine Grain = ultrafinom szemcsék) a szabadpiacon nem állt rendelkezésre, de számos tanulmány tárgyát képezte, mivel a szupergyors felmelegedés jellemzője lehet egy hatékony robbanóanyagnak. A felszabaduló energia mennyisége a nanotermit égésekor természetesen ugyanannyi egységnyi súlyra, mint a hétköznapi termitnél, de egy robbanásszerűen növekedő reakciónál minden sokkal gyorsabban történik, és ez a reakció lehet 100-szor olyan gyors is, mint az átlagos termitnél.

A cikkben a szerzők felteszik azt a kérdést is, hogy kell-e kutatni további anyagok jelenlétére is a vizsgálatban, miszerint esetleg kifejlesztettek egy „gáz-fázist” is, és az az, ami okozhatott explosiót, vagy implóziót. Ezt a vizsgálatot mindenképpen el kellett végezni, hogy tisztázza a három épület összeomlásának a körülményeit.

Az amerikai hadsereg tanulmányozta a nanotermitet

A szakirodalom kutatása során azt is megállapították Harrit és kollégái, hogy 2001 áprilisában már megvitatták a nanotermit különböző felhasználási formáit, különösen fontos eleme volt a hő- és nyomásfegyverek fejlesztésének - a munka akkor már mintegy tíz éve tartott. Ezt a vizsgálatot végig kellett követni az összes aktuális katonai kutatás és fejlesztés szakterületén, és néhány polgári intézmény tevékenységet illetően is.

A szerzők arra az eredményre jutottak: kimondhatjuk, hogy a World Trade Center katasztrófa nagy mennyiségű porában aktív anyag, érintetlen nanotermit található. Ez egy nagyhatásfokú-reaktív pirotechnikai és robbanásveszélyes anyag. 

Összefoglalva: Active Thermitic Material Discovered in Dust from the 9/11 World Trade Center Catastrophe av Niels Harrit, Jeffrey Farrer, Steven E Jones, Kevin Ryabn, Frank M Legge, Danoel Farnsworth, Gregg Roberts, James R Gourley och Bradley B Larsen. The Open Chemical Physics Journal 2009; 2: 7 – 31 (Open Access) email a szerzőnek: harrit@nano.ku.dk A teljes cikk elérhető az interneten: http://www.bentham-open.org/pages/content.php?TOCPJ/2009/00000002/00000001/7TOCPJ.SGM Illetve: http://www.bentham-open.org/pages

A hivatalos elmélet az igazi összeesküvés-elmélet

Úgy gondoljuk, hogy bár a cikkel megfelelően óvatos, de a dán televíziós közzététel során Harrit azonnal megkapta a standard kérdést, hogy vajon az összeesküvéselmélet-gyártókhoz tartozik-e ő is… - írja a 2000-Talets Vetenskap (A teljes interjú látható You Tuben, hogy olvasóink is vizsgálhassák Harrit kimutatásait)

Niels Harrit válasza a kérdésre világos és pontos. A vizsgálat során meg kellett állapítania, miszerint a három épület lerombolására több mint két légi jármű lett volna szükséges. A hivatalos elmélet vált most ezzel a nagy összeesküvés-elméletté. Harrit új, független vizsgálatot követel, amely minimum meghatározza, ki az, aki tonnaszám helyezte el a hő- és robbanásveszélyes anyagokat a három toronyban.

Dánia hadviselő nemzet lett Afganisztánban

Az egyik legfontosabb dán újság interjújában Niels Harrit, aki 1945-ben született Vanloseben, a békés koppenhágai városrészben, csak mondja tovább. A World Trade Center pusztulását tekintik ürügyként a háborúra Afganisztánban, mind az amerikai és dán katonai erők. És ez megtörténhet anélkül, hogy tudományos alapokon nyugvó bizonyíték lenne arra, hogy az igazi katasztrófa okozója a két repülőgép lett volna. Ezeknél a termitek és további robbanóanyagok jelentősen komolyabb tényezők voltak egy pusztító rombolás létrehozásában.

World Trade Center 11/9

Mivel bizonyos körülmények a World Trade Center körül kevésbé ismertek, így végigfutunk a fontosabb eseményeken.

Még helyi idő szerint reggel 9-kor az 1-es számú épületbe, az egyik legnagyobb toronyba belerobban egy repülőgép.

Néhány perccel később belerepül a másik azonos méretű 2-es számú épületbe is egy repülő.

Heves tűz és a füst tör ki az eltalált szinteken, majd rövidesen összeomlik az első, majd a második épület is, ez 10.29-kor történik.

Az összeomlás valóban különbözött kicsit attól, ami történni szokott a megtervezett épület-robbantásoknál, amelyeknél egyértelműen lehet látni, hogy rezegnek, dülöngélnek egyik oldalról a másikra, mielőtt összeomlanak. A két World Trade Center torony nagyon gyorsan zuhant össze. Valószínűsíthető, hogy az acélvázas épületek, mind a közvetlen acélgerendák a termitek által létrejövő magas hőmérséklet hatására folyékony fázisba jutva, képlékennyé váltak.

Három felhőkarcoló dőlt romba - de csak két repülőgép volt

Délután 17.20-kor a harmadik, a 7-es számú épület is összeomlott. Ez nem volt olyan nagy, mint a két 400 méteres torony, de még mindig lenyűgözően hatalmas, 47 emeletes és 186 méter magas. Trapéz alakú épület, s olyan nagy, mint egy futballpálya.  A „FEMA”, (az a hivatal, mely feltérképezte, regisztrálta az eseményeket), jelentésében megkísérelte megmagyarázni, hogy a harmadik épület miért omlott össze, anélkül, hogy bármilyen alaposabb vizsgálat történt volna ez ügyben. Ez nem történt meg eddig - hacsak nem fogadja el Nils Harrit magyarázatát – hogy a 7-es épületet egészen más gyújtotta föl, nincs köze a repülőgép-katasztrófához. Ezt követően az sem kizárt, hogy a két tornyot is a termitek lobbantották lángra egy újabb és más okból, mint a repülőgép-katasztrófa miatti hőemelkedés.

 

 

 

A dán TV lecsap a témára - majd lekapcsol

Amikor a kémikust felkérték egy riportra a dán televízióba, röviddel a tudományos cikk közzététele után, akkor azt ígérték neki, hogy nyilvánossá teheti a kutatási eredményeit. Általában a legfontosabb hírek ismétlésével visszatérnek több alkalommal is, amikor újra híreket mondanak. Azonban ezt a tudósítást törölték az első bemutatás után. Harrit kapott még egy lehetőséget másnap reggel a „Nyhetsmorgon”-ban (hír-reggel), hogy újra megmagyarázza a megállapításokat, de ezután már teljesen leállították. A dán újságok elnémultak, és a kutatást hírügynökségek sem adták tovább. Ezzel szemben a TV-hírriport óriás sikert aratott az interneten. Két hét alatt már 200 ezren látták, angol nyelvű felirattal is. Niels Harrit csaknem belefulladt a hálás emailekbe, melyek a bátorságát méltatták, s hogy valóban egy olyan tudós, aki az igazságot keresi - írja a 2000-Talets Vetenskap.

Végül is mi adott Niels Harritnak erőt, hogy ebbe a vizsgálatba belefogjon?

- Egy DVD-t kaptam, amiben láttam, hogy három épület összedőlt, de előtte csak két repülőgép volt akcióban. Egyszerűen leesett az állam, és elkezdtem gondolkodni. Aztán a véletlenül felfedezett, összegyűjtött por a katasztrófa helyszínéről, a parányi - milliméter nagyságú – vörös-szürke szemcsék a vegyészt is beindította bennünk.

Harris hosszú ideig nagyon elfoglalt volt, így csak 2009 áprilisában jött el az idő a kutatásaik sorsdöntő közzétételhez. A kutatás idegörlően aprólékos, türelmet igénylő munka, ahol az ember véletlenül sem engedhet becsúszni egy kis felületességet – mindent amit kutattak, tudniuk kellett azonos eredménnyel megismételni. A publikálás előtt egy 14 oldalas levélben kritikus kollégák firtatták a legeldugottabb kis részleteket is, ami Niels szerint nagyon segítette a tudományos színvonalat. Ez további két és félhónapos idegölő küzdelmet és részletekbe menő sokszoros kontrollt jelentett a közzététel előtt.

A választott folyóirat

Harris többféle okból is úgy döntött, hogy egy kisebb, viszonylag új és kevésbé ismert tudományos folyóiratot keres meg a tanulmánnyal. Itt adott volt a lehetőség, hogy teljes terjedelemben - közel 25 oldal - részletesen tisztázhassa, s valóban tudományos oldalról közelítse meg a kérdést. Sőt, a folyóiratnak egy további előnyös oldala is van: Open Access = a szabad hozzáférés. Bárki elolvashatja az egész cikket az internetről. Sőt, a továbbiakban a szerkesztőség képviseli a szerzői jogokat.

Most Niels Harrit várja a politikai következményeket is, amit a cikk okozhat. Tehát egyértelműen kimutatható, hogy valakik elhelyezték a nanotermitet a World Trade Center három épületében, s ez volt a fő felelőse az egész katasztrófának – a repülő berobbanása a két toronyba csak egy színházi elterelő manőver a nyilvánosság számára.

Mindezeknek két fő célja lehetett: korlátozni a demokratikus jogokat és a szabadságot az USA-ban, katonai szempontból ürügyet teremteni a háborúkezdésre a muzulmán területek ellen - ebben az esetben kezdetnek Afganisztán lett a hadszíntér, amit Irak, és az Irán elleni előkészületek követtek.

Azt reméljük, hogy Niels Harrit munkája megkapja azt a figyelmet, amit érdemel, és hogy a összeesküvők lelepleződnek. Akkor talán Niels Harrit és kollégái munkája kitüntetésre érdemesítené őket: ha nem a kémiai, de a Béke-Nobel-díjra – írja az események összefoglalójában a 2000-Talets Vetenskap főszerkesztője, Ingemar Ljungqvist.

Víg István (Malmő) fordítása