Egy tipikus szocialista hazugság
Egy emberöltőn át hülyítették az országot a kommunisták Sziklai Sándor „mártírhalálával”, akit az állítólagos budakeszi ellenforradalmárok végeztek ki. Mint általában a szocialisták állításai, ez is hazugság az első betűtől az utolsóig.
2009. október 25. 22:08

A szocialista bosszúállás és megfélemlítés jegyében Kádár pribékjei 1958. november 6-án kivégezték a 39 éves Bokor Jánost és a 49 éves Takács Kálmánt. Straub János, Dombi Béla és Barabási Ferenc életfogytiglant, Mihály István10 évet, Gárdonyi József és Lendvai Dániel 8–8 évet, Dömény László 4 évet kapott az ún. Sziklai-per vádlottjaként.

Fehér István és Tóth Miklós halálos ítéletét, Tóth István életfogytiglanját, Tóth Lajos és Ács István 15 éves börtönbüntetését, Farkas Pál 11 éves börtönbüntetését, Horváth Zoltán 18 éves börtönbüntetését és Schrődel Mária 5 éves börtönbüntetését nem hajthatták végre, mert ők nyugatra menekültek.

De mi volt a Sziklai-per, és ki volt Sziklai Sándor?

Budakeszi fiatalok 1956. október 26-án, mert nemzetőrséget szerveztek, össze akarták szedni a falubeli fegyvereket. Így jutottak el Sziklai Sándorhoz, aki katonatiszt, a kommunista mozgalom régi harcosa, egyben a Hadtörténeti Intézet igazgatója volt. A teljesen fegyvertelen fiatalokat Sziklai Sándor pisztollyal fogadta, és azonnal lelőtte Márity Lászlót.

 

A lövöldözés hallatára budakeszi léptékben nagyobb sokaság gyűlt a házhoz. Kétségtelen, hogy Sziklai elvtárstól a budakesziek féltek, s ezért közutálatnak örvendett, de a fegyvertelen tömeg nem bántotta. Az egyre idegesebb Sziklai viszont kézigránátot dobott az emberek közé, amelyet az egyik budakeszi visszadobott ugyan, de az fönnakadt egy fán, és amikor végül felrobbant, senkiben sem tett kárt.

A felbőszült tömeg ezután benyomult a házba, ahol már holtan találták Sziklai apósát, bizonyos Kiss Lajost, és maga Sziklai is fejsebben feküdt, minden bizonnyal főbe lőtte magát. Meg is halt rövidesen. Tetemét a tömeg kihúzta az utcára (egy nappal vagyunk a Kossuth téri vérengzés után!), ott egy Sztálin-képpel letakarták, majd sorsára hagyták.

A fenti történetből kerekítették Kádár propagandistái a hős kommunista Sziklai meséjét, aki fegyverrel a kézben, hősi küzdelemben esett el a gaz ellenforradalmárokkal vívott harcban. Ebből persze egy szó sem igaz.

Később Budakeszin úgy tudták, hogy Sziklai nemcsak a forradalom miatt veszítette el minden önuralmát, hanem azért is, mert a zavaros időkben megjelent Budakeszin egy másik asszony is, aki szintén Sziklai elvtárs felesége volt, ugyancsak gyerekkel; a nő Jugoszláviából jött át, a megnyílt határon. Sziklainak a Rákosi-rezsim alatt nem kellett aggódnia, hogy a jugoszláviai felesége betoppan, elvégre félig-meddig hadiállapot volt a két ország között, a határ gyakorlatilag átjárhatatlan volt.

 

A Sziklai-sztoriból pár éve Kovács István író, polonista memoárjának fölhasználásával játékfilm készült, Budakeszi srácok címen. Témája és őszintesége miatt a baloldali média semmibe vette az alkotást, de éppen ez igazolja, hogy jó. Megtekintését – különösen fiataloknak – csak ajánlani tudjuk.

Nyiri János
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó