Marosvásárhely: Rendhagyó történelemórát tartott Sopron országgyűlési képviselője
A Páneurópai Piknik és határáttörés tárlata Erdélyben
November 25-én, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitotta meg a Páneurópai Piknik és határáttörés eseményeit és történelmi következményeit bemutató tárlatot Firtl Mátyás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke, Sopron és térsége országgyűlési képviselője, egy rendhagyó történelemóra keretében.
2009. november 27. 16:36
Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata és Maros Megye Önkormányzata közös szervezésében nyílt meg Marosvásárhelyen a Páneurópai Piknik és határáttörés eseményeit bemutató tárlat.

A történelmi esemény 20. évfordulójának tiszteletére a város legrangosabb helyén, a Kultúrpalotában rendezett kiállítást Firtl Mátyás, Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke, egyben Sopron város országgyűlési képviselőjeként (Fidesz-KDNP) rendhagyó történelemóra keretében nyitotta meg.
A vasfüggöny eltűnésének időszakát, az előzményeket, a pikniket, a rendszerváltás háttéreseményeit, a korabeli történeteket felidéző, szemléletes történelemórát nagyon nagy számú középiskolás diák, és helyi érdeklődő kísérte feszült figyelemmel. A rendhagyó történelemórán Lokodi Edit, a Maros Megyei Önkormányzat elnöke is szólt a jelenlévőkhöz. A tárlat november 30-ig tekinthető meg Marosvásárhelyen, amelyet követően Csíkszeredában mutatják be a Páneurópai Piknik 89 Alapítvány háromnyelvű kép- és dokumentumanyagát.

A marosvásárhelyi tárlatmegnyitó közönségének soraiban nagy számban voltak jelen helyi középiskolás diákok.

"Ez a föld, a Branndenburgi Kapu alatt: magyar föld”


A történelemóra bevezetőjében Firtl Mátyás a nyolcvanas évek végi közhangulatot, politikai helyzetet vázolta fel, európai, magyarországi, erdélyi kitekintéssel.

Idézte Helmuth Kohlt, aki azt mondta: ,,Ez a föld, a Branndenburgi Kapu alatt: magyar föld.” A német egység kancellárja, elismerte ezzel azt, hogy milyen jelentősége van annak, amit Magyarország 1989-ben Németország és Európa egységéért tett.

Firtl Mátyás rámutatott: A vasfüggöny-bontáshoz több dátum kapcsolódik, amelyek gyakran összekeverednek. Magyarországon 1989 alaphangulatában erőteljesen benne volt a szabadság közelségének érzete, az egyre erősödő ellenzéki mozgalmak egyre gyakrabban és határozottabban hallatták hangjukat. A diktatúra recsegett-ropogott, bomladozott, a szólásszabadság teret kért.

Ebben a közhangulatban kezdődött el az elektromos jelzőrendszer próbabontása 1989. május 2-án, központi jóváhagyással, azért is, mert fenntartása is igen költséges volt. Aztán következett Nagy Imre, az 1956-os forradalmunk mártír miniszterelnökének újratemetése. A titkosrendőröktől még hemzsegő Hősök Terén elhangzott Orbán Viktor június 16-i beszéde, aki a szovjet csapatokat távozásra szólította fel.

A rendszer érezhetően erőtlenné vált. Ez az embereknek erőt adott a cselekvéshez, a hatalmat pedig, kényszerítette (! ) a cselekvésre.

Sopron országgyűlési képviselője részletesen ismertette a ’89-es Páneurópai Piknik és határáttörés történéseit, és rámutatott annak máig ható következményeire is.

A szellemi és lelki szögesdrótok állnak még

- Bontsd és vidd! – ez volt a jelmondata a Páneurópai Pikniknek. Azóta a ,,vasfüggönyök” mindenhol megszűntek. Lassan a határok is eltűnnek. Azonban minálunk, Magyarországon és itt Erdélyben, Romániában is állnak még a szellemi és lelki szögesdrótok. Ezek lebontása hosszabb és nehezebb feladat. A Páneurópai Piknik és határáttörés tárlata ezért, egyrészt, azt az üzenetet is hozta: hogy a valódiakhoz hasonlóan, a szellemi és lelki vasfüggönyök lebontása is szükséges, és lehetséges. Magyarország rendszerváltozása, Románia vérrel harcolt forradalma nem egy kapu volt, amelyen egy új világba értünk, hanem egy útnak a kezdete, amelyen elindultunk, de amelyen még végig kell menni – fogalmazott Firtl Mátyás.
Hozzátette: Ezt a hasonlatot a napokban az Európai Parlamentben az erdélyi magyarok EP-képviselője, Tőkés László mondta, akinek Romániáért, Európáért és az emberi jogokért való tettét Hans Gert Pöttering, az EP korábbi elnöke köszönte meg.

„Folytatnunk kell, ami 20 éve elkezdődött, a rendszerváltás folytonosságában kell gondolkoznunk” – mondta ez alkalommal Tőkés László, kísértetiesen ugyanazt, mint, ami ’56 ünnepén, október 23-án Sopronban is elhangzott: hogy Magyarországon be kell még teljesítenünk ’56 örökségét, véghez kell vinnünk a 89-ben megkezdett rendszerváltást – mondta Firtl Mátyás.

Európában sem vasfüggöny, sem határok nem szabhatnak határt az emberi szabadságvágynak

- A Páneurópai Piknik másik üzenete, hogy ez igenis, sikerülhet, mert a mindennapi emberek akaratának, a szabadságeszméikhez való ragaszkodásuknak is van olyan ereje, amely történelmet alakít. Önök ezért Erdély történelmének nem csak megélői, de alakítói is lehetnek. Azzá kell lenniük, azért, hogy az Erdélyi magyar kisebbség maradéktalanul megkapja azokat a jogait, amelyek szülőföldjén megilletik. Meg kell értetniük a többséggel, hogy a kisebbségi jogok nem a többség ellenében működnek, hanem azt gazdagítják, gyarapítják. Mint ahogyan az anyaországnak meg kell értenie, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgársága a nemzet, de a Kelet-Közép-európai térség gyarapodását segíti elő.Ezt különösen fontos a december 5-i népszavazás évfordulóján hangsúlyozni. Igen, be kell teljesítenünk a rendszerváltást. Hogy amennyire mára már természetessé vált, hogy a Közös Európában sem vasfüggöny, sem határok nem szabhatnak határt az emberi szabadságvágynak, ugyanúgy legyen természetes, hogy a nemzetiségek jogainak, – így önrendelkezésének sem, és a kettős állampolgárságnak sem – szabhat határt senki – mondta Firtl Mátyás Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában tartott eseményen.

B. Tóth Éva
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Semjén Zsolt: Trianon
    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál.
  • Donald Tusk szélnek eresztette a néppárti bölcseket
    Magáért beszélt Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nyilatkozata, Donald Tusk valóban szélnek eresztette a néppárti bölcseket – erősítette meg lapunk kérésére Deutsch Tamás. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a néppárti trió hiába is mondta, hogy jó úton haladnak a megbeszélések a Fidesszel. – Nem volt még példa arra, hogy az elnök inkább tehertételt jelent a pártcsaládnak, mintsem lendítőerőt – véleményezte Donald Tusk elmúlt időszakra jellemző magyarellenes kirohanásait.
  • Tisztifőorvos: kedvező tendencia látható az idősotthonokban
    Kedvező tendencia látható az idősek otthonaiban, nem nőtt a fertőzéssel érintett intézmények száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó