Medgyessyék szerződése: "A tandíjakat emelni fogjuk..." - gondola kommentár

Napok óta vitakoznak a politikusok, hogy mit tartalmazott az előző kormánynak a Világbankkal kötött tandíjszerződése.

A gondola megszerezte a szerződést.
2002. április 16. 03:49
Pokorni Zoltán az oktatási tárca volt minisztere közölte: az előző kormány szabta normatívák szerint, az akkor induló kétezer forintos tandíj, ma 15 ezer forint lenne. A Fidesz elnöke azt is hozzátette: Medgyessy Péter, az akkori pénzügyminiszter és Magyar Bálint oktatási miniszter fémjelezte kormány, olyan megállapodást kötött, amelyben az aláírók, vállalva a világbanki feltételeket, a felsőoktatási hallgatóinak létszámát be akarták fagyasztani az 1996-os szinten, és 30 százalékos oktatói létszámcsökkentést is terveztek.

Magyar Bálint, az előző ciklus szabaddemokrata minisztere, viszont a leghatározottabban állította: Pokorni valótlanságokat mond!

Idézet a szóban forgó, "nem létező" világbanki szerződésből:
"...1996-ban egy tanuló felsőoktatási éves költsége 5000 – 9100 USD között mozgott. A tanulási díjak, teljes bevezetésük esetén várhatóan fedezni fogják ezen költségek egyharmadát, vagyis 1650 USD és 3050 USD között lesznek. A hallgatók megélhetési költségei 1996-ban egyetemi kollégiumban és menzán 180 000 Ft (1250 USD). Így a teljes költségek egy átlagos munkáscsalád bevételének 1-1,5 szerese..."

"...A tandíjakat emelni fogjuk (...), hogy elérjük a képzési költség húsz százalékát." (22.pont)

A szerződés a "megvalósítás problémájaként" említi: "a magánerőforrások mobilizálásának hiányát", "az alacsony tandíjat" (118. pont) és a támogatás túlzott mértékét, nevezetesen azt, hogy " az átlagos hallgatói támogatás négyszerese a tandíjnak."

***

A szavak megindítanak, a példák vonzanak.

Az Orbán-kormány az első diploma megszerzését ingyenessé tette. A diákhitelt bevezette. A tandíjat eltörölte.

A szavak megindítanak, a példák vonzanak.

Aki szegény az a legszegényebb. De a gyereknek, a gyereknek, legalább legyen szebb, okosabb, jobb élete.

Sok cél lebeg előttünk, de párt s minden más állástól függetlenül, ebben tán egyformán hiszünk, reménykedünk.

A tandíj olyan, mint egy gát. Az erős és tehetős könnyedén átjut rajta. Az erős, s nem tehetős is átjut(hat) rajta.

Körülbelül három millióan élnek úgy - a lottót leszámítva -, akiknek egyetlen esélyük van a szebb jövőre: a tanulás.

Nem tudni, hány millió apa, anya, hiszi, reméli, és szorgalmazza, hogy fia, lánya többre vigye. Kampányolhat bárki, bárhogyan, nincs harag, de megfosztani egyetlen gyermeket is a "kitörés" és a szebb jövő lehetőségétől, a tanulástól, vétek.

Fontos lehet meditálni, a liberális szabad verseny nemes szelleméről, a "hulljon a férgese" filozófiáról, s arról a költőinek szánt kérdésről is, melyet az általunk idézett, "nem létező" világbanki szerződés rögzített, miszerint: az "oktatás a piac gazdasági törvényszerűségei szerint működjön-e vagy sem?"

Fontos lehet, de sokkal többet ér, ha a szavakat megelőzi a tett.

A szavak megindítanak, a példák vonzanak. A példák vonzanak!

(gondola - B. Sz. J.)

Címkék:
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • A nemzet védelme a történelem értelme
    Számunkra nem célja van a történelemnek, hanem értelme: az, hogy fennmaradjon az a nemzet, amelynek része vagyunk, és az a kultúra, amely otthonunkká teszi a szülőföldünket.
  • Róna Péter és a magyar valóság
    Ráadásul érzek Róna szavaiban egy jó adag liberális intoleranciát is: ha nem úgy gondolkodtok, mint mi, nyugatiak és nyugatimádók, akkor csak és kizárólag keletiek és barbárok lehettek.
  • Bayer: A hetedik koporsó
    A mi tisztünk bebizonyítani, hogy hiába ácsolják újra és újra a koporsóinkat, soha, senkinek nem fog sikerülni.
MTI Hírfelhasználó