Parlamenti ütközetek - Kinek az érdeke?
Nyílik a kiskapu, magánkézbe kerülhetnek az állami erdők? Érték-e a magas szintű pedagógiai képzettség? Miért pazarol el a kormány félmilliárd forint közpénzt válság idején? Mit old meg a lakás létszámkorlátozása? Vállalkozások trükközésre kényszerítése…
2009. december 10. 08:07

 

Kétséget kizáróan, az interpellációk, és a kérdések a parlament sztárműfajai.  Kormányhívók és ellenzékiek egyaránt gyakorolják: előbbiek jobbára önmagukat dicsérik, az ellenzéket szapulják, utóbbiak hangja nem különbözően, a visszás helyzeteket, a bajokat-gondokat „tolmácsolják.”, nem kímélve sem a kormányt, sem a holdudvarát.  A legutóbbi produkciókból idézünk. 

Mégiscsak nyílik a kiskapu, és magánkézbe kerülhetnek az állami erdők?

DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, (KDNP):

A magyar állam tulajdonát képező 1 millió 150 ezer hektár erdőterület nagy részének, majdnem egészének kezelését 22 állami tulajdonú részvénytársaság gyakorolja. A felügyeleti szervek éves jelentéseiből megállapítható, hogy a részvénytársaságok a kezelésükben levő erdővagyonnal gondosan bánnak, annak értékét növelték, messzemenően kielégítik a tartamosság és a fenntartható fejlődés elveit, valamint közérdekű és közcélú feladataikat is magas színvonalon látják el. Gráf József miniszter úrhoz intézett írásbeli kérdésemre 2008 januárjában azt a választ kaptam, hogy az állami tulajdonú erdőgazdasági társaságok százszázalékos állami részesedéssel kell hogy működjenek, és hangsúlyozta, hogy az állami erdővagyon nem kerülhet magánkézbe. Ezt követően a hírek arról szólnak, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács az egységes állami erdőkezelés megtartása helyett első lépésként a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnak az MNV erdészeti portfóliójából való kiszervezését készíti elő.

- Államtitkár Úr!

  • Valóban jóváhagyta-e vagy jóváhagyni szándékozik Oszkó Péter miniszter úr az erdők elidegenítésének első lépéseként a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság feletti állami jogosítványok átadását a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek?
  • Tisztában van azzal ön és a miniszter úr is, hogy egy ilyen döntés mint precedens, maga után vonhatja a többi állami tulajdonú erdőgazdaság kiszervezését, és végső soron az állami erdőterületek kezelői jogosítványainak magánkézbe adásához vezethet?

KATONA TAMÁS, (Pénzügyminisztériumi államtitkár):

Képviselő Úr! Nincs olyan terv, hogy ez a százszázalékos állami tulajdon megváltozna, vagy kiszervezésre kerülne sor. Ilyet nem tervezünk.

DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ:

- Államtitkár Úr! Nagyon tiszteletre méltó, ahogy az államtitkár úr mintegy villámhárítóként igyekszik helytállni Oszkó Péter miniszter úr helyett itt a parlamentben, de azt kell hogy mondjam, hogy ön és a minisztere lehetnek kiváló pénzügyi szakemberek, de az az érzésem, ne vegye rossz néven, nem szánom sértésnek, nem is akarom megbántani, de fogalmuk sincs arról, hogy milyen umbuldák színesítik a Vagyonkezelő Zrt. tevékenységét. Mondjuk: tény az, hogy a miniszter úr is gyakran válaszol egy-egy ilyen kérdésre úgy, hogy tájékozódom, körülnézek, utána válaszolok. Az államtitkár úr ma is hivatkozott a Vagyonkezelő Zrt.-től kapott tájékoztatásra. De higgye el nekem, államtitkár úr, hogy minden ilyen kis apró lépés, amit most említettem, nagyon figyelemre méltó. Attól félek, hogy ha egy ilyen akció megsérti az egységes állami erdőkezelés elvét, akkor az már egy lavinát indíthat maga után, ezért vetettem fel ezt a kérdést, de megnyugtatna, ha azt mondaná, hogy nem írtak alá ilyenfajta megállapodást.

KATONA TAMÁS:

- Képviselő Úr! Ami a vagyontörvényt illeti, a vagyontörvény nagyon világosan megfogalmazza, hogy mi a pénzügyminiszter feladata, hatásköre és felelőssége, és mi a Nemzeti Vagyontanács hatásköre és felelőssége. A kettőt nem lehet összemosni. Hogy éppen egy konkrét erdőgazdaság milyen terveket készít, ezek természetesen az ő kompetenciájukba tartoznak, ott működik igazgatóság, amely ezért felel, és nyilvánvalóan a Nemzeti Vagyontanácshoz kell fordulniuk, ha olyan súlyú ügyről van szó, amely ezt érinti. Természetesen az, hogy egy konkrét erdőgazdaságnál mi történik, ez valóban nem tartozik a kompetenciánkba, és nem is tudok konkrét választ adni, de azt igen, hogy ha ez a Nemzeti Vagyontanács elé kerül, akkor látjuk. Ilyen nem került eddig a Vagyontanács elé, tehát nem volt ilyen napirendi pont, amit tárgyaltak volna.

Érték-e a magas szintű pedagógiai képzettség?

ZSIGÓ RÓBERT, (Fidesz):

- Államtitkár Úr! A pedagógiai, módszertani ismeretek és háttértudás napjainkban felértékelődik az egyre komolyabb iskolai problémák megelőzése és szakszerű kezelése szempontjából, amelyben a pedagógusoknak kulcsszerepük van. Nem lehet kétséges, hogy a munkakörében ellátandó feladatai során a pedagógus elsősorban pedagógiai ismereteit hasznosítja. Feltehetően az eredeti jogalkotói szándékkal is megegyezik, hogy ezt a pedagógusoknak beszámítsák.

- A jelenleg hatályos jogszabályok nem írják elő kellő egyértelműséggel a pedagógus munkakörben dolgozók besorolásakor a pedagógia szakos előadói, illetve pedagógia szakos tanári végzettség figyelembevételét, ezért ezt a képzettséget az intézmények nem veszik figyelembe, sőt az egyre súlyosabb oktatásfinanszírozási problémák miatt fenntartói kezdeményezésre visszasorolják őket. Bár a jogszabály meglehetősen ellentmondásos e tekintetben, az oktatási tárca és a kormánypárti képviselők elutasították az ennek rendezésére vonatkozó felvetést, szakmai kezdeményezést. Mindezzel szemben áll az a körülmény, hogy a nem szakrendszerű oktatásban dolgozókat, ha a diplomájukat arra akarják használni, amire kapták, a kormány költséges és kötelező képzésekre zavarja el a szerinte szükséges, kifejezetten nem szaktárgyi, hanem pedagógiai ismeretek továbbfejlesztésére. Sőt, szakmai támogatást szervez azon intézmények számára, amelyekben súlyos konfliktusokra derült fény.

- Államtitkár Úr!

  • Ön szerint fontos-e, hogy pedagógiailag minél képzettebb szakemberek foglalkozzanak a gyermekekkel?
  • Miért nem tartja fontosnak, hogy ez egyértelműen tükröződjék a jogszabályokban is?
  • Ön a képzettség támogatása és elismerése helyett miért a képzőhelyeket és a fizetett külső segítőket támogatja?

ARATÓ GERGELY, (Oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár):

- Képviselő Úr! Felüdülést jelent, hogy egy ilyen szakkérdésről válthatunk ma szót, amely valóban komoly megfontolást igényel. Ha a képviselő úr felvetése arra vonatkozik, hogy érdemes lenne átgondolni ezt a rendszert, én ezzel nem szívesen vitatkoznék. Amióta közalkalmazotti bérrendszer van, azóta így működik ez a rendszer! Lett volna megváltoztatni az elmúlt húsz évben számos alkalommal. Ami ennek az akadályát vagy korlátját jelenti, az egyetlen apró tény: a többletköltséget valakinek állnia kell!

Kinek az érdeke?

HERÉNYI KÁROLY, (Független):

- Államtitkár Úr!

  • Kinek az érdeke, hogy néhány hónappal a választások előtt zavart okozzon a magyar gázpiacon, bizonytalanságot szítson a magyar gázellátásban?
  • Kinek az érdeke, hogy a hazai gázellátás 20 százalékát, mintegy évi 3 milliárd köbméter földgázt értékesítő cég piaci részesedését elbirtokolja vagy tulajdonrészt szerezzen benne?
  • - Államtitkár Úr! A zavar biztosan nem lehet célja annak a mintegy 150 ezer lakossági fogyasztónak, akik a szabadpiaci verseny eredményeként közel 10 százalékkal olcsóbban jutnak gázhoz. A zavar biztosan nem lehet célja annak az 5 ezer kis- és középvállalkozásnak, a 400 nagyfogyasztónak, a 32 városi fűtőműnek, a 250 önkormányzati intézménynek, amelyek az Emfesztől vásárolják a gázt.
  • Talán a konkurenseket zavarja az olcsóbb gáz megjelenése a piacon?
  • Talán az orosz-ukrán gázvita zavaros viszonyait akarják valakik a fogyasztók rovására kihasználni?

- Államtitkár Úr! Eddig mindenről szó esett, csak a fogyasztók érdekeiről nem! Sajtóhírek szerint az ukrán-orosz alvilági kapcsolatrendszertől szabadulni akaró, a magyar bíróság szerint törvényesen eljáró vezérigazgató politikai nyomásra került rövid időre előzetes letartóztatásba. Úgy tűnik, kísért a múlt, és összeér a jelennel! Az ügy szereplői között a múltból előbukkan az MSZMP egykori kulturális miniszterhelyettese, a titkosszolgálatok kulturális tudora, Knopp András. A rendszerváltás után rejtélyes orosz kereskedelmi ügyletei vagy a német Reemtsma céggel való kapcsolata híresítette el. Államtitkár Úr!

  • Indított-e bírósági eljárást Veres János az Emfesz vezérigazgatója ellen, aki azt állította, a volt pénzügyminiszternek köze volt letartóztatásához?
  • Mit tesz a kormány, hogy a magyar gázpiac biztonságos ellátása ne kerüljön veszélybe?
  • Mit tesz a kormány, hogy a gázpiacot 20 százalékban ellátó cég működése ne kerüljön veszélybe?
  • Mit tesz a kormány, hogy a gázpiaci liberalizáció teremtette árverseny eredményeként a fogyasztók jelentős része olcsóbban jusson gázenergiához?

OLÁH LAJOS, (Közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár):

- Képviselő Úr! Az Emfesz társaság tulajdonosi körében történt változásokkal kapcsolatos kérdések jogi hátterét bírósági eljárás keretében vizsgálják. A képviselő úr interpellációja tele van találgatásokkal, sajtóhírekre való hivatkozással, amelyeket az említett bírósági eljárás feltehetően tisztáz majd. Mivel folyamatban levő nyomozásról van szó, nem tartom célszerűnek, hogy bármiféle találgatásba bocsátkozzunk. Ugyanúgy nem gondolom, hogy az energetikáért felelős miniszternek, államtitkárnak kellene válaszolnia a képviselő úr azon kérdésére, hogy a korábbi pénzügyminiszter úrnak köze volt-e az Emfesz vezérigazgatójának letartóztatásához, vagy sem.

HERÉNYI KÁROLY:  

- Tisztelt Államtitkár Úr! Itt nem kis dologról van szó. A magyar gázpiac 20 százalékának működése került veszélyeztetett helyzetbe, ami - ahogy mondtam - 150 ezer kisfogyasztót, cégeket, nagy cégeket, önkormányzatokat érint. Sokkal alaposabb eljárást és sokkal komolyabb hozzáállást várnék a kormánytól, hogy a dolog hátterét tisztázza. Ha a tulajdonosi háttér tisztázatlansága megoldatlan, akkor a kormánynak megvan az eszközrendszere és a lehetősége arra, hogy minden lépést megtegyen ennek a kérdésnek a tisztázására és ezzel a gázellátás biztonságáért, ami alkotmányos kötelezettsége, hogy ezt biztosítsa, a kormány megtegye. Úgy látom, ezt nem tették meg!

Miért pazarol el a kormány félmilliárd forint közpénzt válság idején?

DR. KUPPER ANDRÁS, (Fidesz):

- Miniszter Úr! Miközben önök kivégzik a magyar egészségügyet, nyomorra ítélik a nyugdíjasokat, és ellehetetlenítik a szociális intézményeket, a szükségesnél újabb félmilliárd forinttal többet fizetnek annak az off-shore cégnek, amely az influenza elleni vakcinát gyártja Magyarországon. A gyógyszer-nagykereskedők 940 forintért szerzik be a vakcinát, a kormány ugyanezért 1050 forintot fizet ki. Az állam idén, szokásához híven, 1,3 millió adag szezonális influenza elleni vakcinát vásárolt. Ekkora mennyiségnél a beszerzési árak közti különbség összesen 140 millió forintot tesz ki.

- Miniszter Úr! A pazarlást tetőzték azzal, hogy a szerződés szerint a szezonális influenza-vakcina ára határozza meg, mennyiért adja az Omninvest Kft. az új influenza elleni oltóanyagot az államnak. A két fél közötti szerződés rögzíti: a H1N1 elleni vakcinát ugyanazért a magasabb árért kell átadni, amennyiért a szezonális vírus ellenit. Ha ez nem így lenne, akkor csak a 4 millió térítésmentesen beadható H1N1 elleni szerért összesen 440 millió forinttal kevesebbet fizetett volna az állam. Úgy látszik, nem elég, hogy önök korábban több milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást biztosítottak az Omninvest számára fejlesztésekhez. Nem elég, hogy 1 milliárdot feleslegesen adtak oda a szocialista vezetésű, Kárpáti Zsuzsa által irányított Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnek. Biztos és legnagyobb megrendelőként önöknek alacsonyabb áron kellene beszerezniük a készítményeket, mint a nagykereskedőknek, ehelyett azonban drágábban veszik meg.

 - Miniszter Úr!

  • Miért történik ez a pazarlás?
  • A gazdasági válság, megszorítások és elvonások kellős közepén hogyan fordulhat elő, hogy a magyar állam félmilliárd forinttal többet fizet a vakcináért, mint amennyiért az beszerezhető lett volna?

SZÉKELY TAMÁS, (Egészségügyi miniszter):

- Képviselő Úr! Úgy látom, ma Magyarországon a H1N1-vírus mellett egy másik vírus is fertőz: a H1N1-vírus új influenzát okoz, ez a másik vírus memóriazavart okoz. Most Kupper képviselő úr is megfertőződött, mert itt van előttem az a kimutatás, amely szerint, amióta megkötöttük ezeket a szerződéseket, nem emelkedett a termelői ár. Ezért aztán szeretném azt kérni képviselő úrtól, mondja ki: emberek, hatékony és biztonságos a magyar vakcina, ezért aztán oltassátok be magatokat, hogy megmenekülhessetek az influenza esetlegesen halálos szövődményétől!

DR. KUPPER ANDRÁS:

- Miniszter Úr! Mind a mai napig nem tudjuk, hogy a feladatai ellátására költségvetési forrásokkal rendelkező Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnek miért fizetnek az influenza-vakcina elosztásáért plusz 1 milliárd forintot. Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért vásárol az állam ma drágábban, mint a nagykereskedők. És továbbra sem tudjuk, hogy a 2002 óta közbeszerzés megkerülésével megkötött szerződéseken keresztül milyen valós tulajdonosokhoz folyik az a pénz, amit az állam a vakcinákért kifizet.

- Miniszter Úr! Amikor azt látjuk, hogy milliárd számra hordják el azt a pénzt az egészségügyből, amit adófizetők fizetnek be, akkor igazán jogunk van tudni a választ ezekre a kérdésekre!

Mit old meg a lakás létszámkorlátozása?

BÉKI GABRIELLA, (SZDSZ):

- Államtitkár Úr! Született Miskolcon egy önkormányzati lakcím-bejelentési rendeletről rendelet, amelyik a lakásban élők lehetséges létszámát maximalizálja, előírva személyenként egy 6 négyzetméter minimum lakóteret mindenki számára.

  • Mi az igazi oka annak, hogy ez a rendelet megszületett?

- Államtitkár Úr! Híre van annak, hogy különösen lakótelepeken, roma betelepülők együttélési problémát okoznak a régebbi nem roma lakosságnak. Gyanítom, hogy egyfajta romaellenes lakossági zúgolódás lehet a rendeletmódosítás mögött.

  • Mi lehet ennek a rendeletnek az igazi célja, és hogyan lehet egy ilyen rendeletet valóságosan alkalmazni?
  • Be lehet-e tartani, hogyan lehet érvényt szerezni egy ilyen rendeletnek, ha már megszületett?
  • Mindegyik lakásba be fog csöngetni a rendőr, igazoltatja a jelenlévőket, és megállapítja, hogy nincsenek bejelentve, - s akkor mit csinál?

KORÓZS LAJOS, (Szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár):

- Képviselő Asszony! Én is meglepődtem egy kicsit, mert úgy emlékszem, hogy Magyarország történelmében még nem volt példa arra, hogy ilyen jellegű rendeletet alkotott volna egy települési önkormányzat. Tisztelettel jelentem, hogy néhány dolognak nekem is utána kellett néznem, mert nem egy mindennapi dologról van szó. Mindennemű korlátozás oda vezethet, azt gondolom, amit az elmúlt egy-két évben már lehetett tapasztalni, de azt megelőzően, a rendszerváltás óta még soha, hogy az utcán élők között sajnálatos módon megjelentek a roma hajléktalanok. Erre példa még nem volt! Ugyanis azt tapasztaltuk az elmúlt években, évtizedekben vagy két évtizedben, amióta szembetűnő a hajléktalanság Magyarországon, hogy általában a hajléktalanok száma különösebben nem nő, sajnálatos módon nem is csökken, de a szolgáltatásokat végző civil szervezetek többé-kevésbé ilyen tájékoztatásokat adnak, hogy soha nem látott mértékben vannak jelen a roma etnikumhoz tartozó hajléktalanok.

BÉKI GABRIELLA:

- Államtitkár Úr! Jó lenne egy olyan jóléti államban élni, ahol az állam a mindenkinek minimum 6 négyzetméteres lakóteret biztosítani és garantálni tudja. De ugye teljesen világos a kérdésből, hogy ebben az esetben nem erről van szó!  Arról van szó, hogy ha tényleg érvényt szereznek a rendeletnek, akkor nagy valószínűséggel termelik a roma hajléktalanokat. Ha pedig nem tudnak érvényt szerezni egy ilyen rendeletnek, akkor nem tudom, miért is kell ilyeneket alkotni!

KORÓZS LAJOS:

 - Képviselő Asszony! A Magyar állampolgárokra vonatkozóan soha nem volt ilyen törvényi szabályozás. Azt meg kell mondjam, hogy van minimum lakóterület négyzetméterben meghatározva, illetve korlátozva, az viszont kizárólag a korábban hatályos idegenrendészeti törvényben volt, ahol a letelepedettek esetén minimálisan 6 négyzetmétert írt elő a törvényi szabályozás azokban az intézményekben, ahol bevándorlókat fogadtak egyáltalán. Azt gondolom, együtt többre fogunk jutni ebben a kérdésben, és a hét folyamán el fogjuk olvasni ezt a rendeletet, utána reményeim szerint tudunk végleges álláspontot kialakítani róla.

Vállalkozások trükközésre kényszerítése…

SZATMÁRY KRISTÓF, Fidesz):

- Államtitkár Úr! Az önök kormányának a hazai vállalkozásokkal kapcsolatos dicstelen kormányzására teszi fel a koronát a legújabb törvénykezési ámokfutásuk, magyarán, a tevékenységre jellemző kereset rendszerének bevezetése. Egy újabb értelmetlen, értelmezhetetlen, a vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheit növelő intézkedésről van szó.

- Államtitkár Úr! A javaslat lényege: a jövő évtől majd valahonnan a minisztériumi íróasztalok mögül megmondják, mennyi is egy adott szakma tevékenységére jellemző kereset. Ha netán egy cégben az alkalmazottak vagy maga a cégvezető ennél kevesebbre van bejelentve, akkor a két összeg különbözetére a járulékokat a vállalkozásnak be kell fizetnie.  A nyáron beleerőltették az adótörvényekbe, ősszel már maguktól módosították a törvényt, mert még a fogalmak területén is teljes volt a káosz. Mindeközben egyetlenegy komoly szakmai szervezettel nem egyeztettek a jogszabályról, emiatt egyébként többen az Alkotmánybírósághoz is fordultak, és ami a legszebb, most december közepén sincs végrehajtási rendelet a törvényhez. Így az egész szakma csak találgatja, hogyan is kell adózniuk január elsejétől? Ennyit a jogbiztonságról és a vállalkozói környezet javításáról!

- Államtitkár Úr! Állítólag piacgazdaságban élünk, az alkotmány a vállalkozások szabadságát garantálja, amihez persze hozzátartozna a piacgazdaság legfőbb eleme is, a verseny, a verseny pedig befolyásolja mind a közreműködői díjat, mind a vállalkozói kivétet is, az ezt korlátozó rendelkezések pedig alapvetően alkotmányellenesek. Egy adott tevékenység piaci értéke területenként időben is eltérő lehet. Kérdezem:

  • Hogyan tudja az adózó megállapítani, hogy az ő munkájának a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása mennyi?
  • Hogyan érinti a jövőben a rendelkezés a munkaszerződéseket?
  • Hogyan változik emiatt az üzleti titok fogalma?
  • Hogyan értelmezhető az a rendelkezés, már maga a tevékenységre jellemző kereset az eva hatálya alá tartozó vállalkozások esetében?
  • A minisztériumban végeztek-e számításokat arra vonatkozólag, hogy a rendelkezés alapján kinek és mennyivel kell több járulékot fizetnie jövőre?
  • A vállalkozások megsarcolása, a vállalkozások trükközésre kényszerítése helyett mikor akarnak olyan vállalkozói környezetet teremteni, ahol végre megéri vállalkozni, és megéri dolgozni?

KATONA TAMÁS, (Pénzügyminisztériumi államtitkár):

- Képviselő Úr!  A társadalmi igazságosság követeli: nemcsak a közalkalmazottaknak kell viselni többek között az egészségügy, az oktatás vagy a honvédelem költségeit, hanem valamennyinknek!

SZATMÁRY KRISTÓF:

- Államtitkár Úr! Elvi okokból sem lehet azzal egyetérteni, hogy önök ahelyett, hogy a vállalkozói környezetet javítanák, folyamatosan a vállalkozások sarokba szorítása a cél. Elfogadhatatlan, hogy egy adójogszabályhoz december közepén sincs végrehajtási rendelet, ma sem tudja egyetlenegy könyvelő sem, hogy a jövő évre milyen járulékokkal számol. Egy könyvelő vagy egy ingatlanforgalmazó cégnek, amelyiknél az idén, mondjuk, 200 ezer forintra volt valaki bejelentve, a jövő évben - ezekben a szakmákban van megállapított átlagkereset - 320-350 ezer forint után kell járulékot fizetnie a mai szabályozás szerint.

- Államtitkár Úr! Én csak azt tudom mondani, itt abban bíznak a vállalkozók, hogy önöknek ez volt az utolsó ilyen rendelkezésük, amellyel az ő helyzetüket rosszabbá tették!

 

Bartha Szabó József
Címkék:
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó