A Political Capital botrány
2010. január 4. 16:29
Az év végi magyarországi belpolitikai botrányok közül érdemtelenül kevés figyelmet kapott a nyilvánosságtól a Political Capital Policy Research & Consulting Institute (PC) nevű „think tank” és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) üzleti kapcsolatának híre.

A PC magáncég, a londoni központú brit-svájci Communications First Consulting Ltd csoport tagja, mely sikere kulcsaként a függetlenséget nevezte meg honlapján. Ugyanakkor elmondható, hogy magyarországi megjelenése óta jóformán kizárólag a szocialista és a liberális párttal, illetve holdudvarukkal állt üzleti viszonyban. A cég képviselői szívesen nyilatkoznak arról, hogy pusztán piaci alapon, elemzéseiknek és stratégiai tanácsaiknak köszönhetően váltak a hazai elemző piac egyik vezető cégévé. Ezt a képet jócskán árnyalja, hogy a most nyilvánosságra került információk alapján elmondható, a cég - az MSZP-SZDSZ kormány „láthatatlan légiójaként” - az elemző munkát mint fedőtevékenységet űzve, úgy vett és vesz részt a magyar belpolitika alakításában, hogy tevékenységével a szocialista és főleg liberális pénzügyi és politikai érdekek érvényesülését támogatja.

A cég 2003 óta az Magyar Demokrata Fórum (MDF) stratégiai tanácsadója, és mint ilyen magának vindikálja a szebb múltat is megélt párt választási sikereit, pontosabban azt, hogy a párt elérte a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 %-ot (2006), illetve képviselőt tudott küldeni az Európai Parlamentbe (2009). A cég és a párt kapcsolata azonban nem merült ki a tanácsadásban, hanem kiderült az is, hogy a cég akkori vezetője, Somogyi Zoltán érintett lehetett az úgynevezett CD-ügyben is. Köztudott, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke a Nemzetbiztonsági Hivatal által végzett telefonlehallgatás szerkesztett változatát tartalmazó CD lemez felmutatásával robbantotta ki azt a botrányt, melynek segítségével megőrizte elnöki pozícióját, illetve eltávolította, elnémította belső ellenzékét. Sajtóértesülésekből és bűnügyi tudósításokból kiderült az is, hogy a háttérben ugyan, de aktívan részt vett az ügy bonyolításában a Political Capital igazgatója is. Dávid Ibolya megmentése és az MDF fölötti kontrolljának megőrzése kulcsfontosságú volt Gyurcsány Ferenc számára. Ez a párt nem csupán a Fidesz elszigetelésének egyik eszköze volt, hanem „Noé bárkája” is lehet a levitézlett szocialista-liberális elit számára. Az akkori botrány azért is volt fontos Gyurcsányék számára, mert sikerrel tudtak távol tartani az aktív politizálástól egy olyan személyt, akinek megfelelő anyagi háttere volt arra, hogy az MDF bázisán önálló építkezésbe kezdjen. Ez a személy Csányi Sándor volt, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.

Gyurcsány Ferenc, majd Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kormányból való távozása után megtorpant a kormányzó elit reformlendülete és ezzel együtt lazulni látszott az a hallgatási fogadalom, amely addig sikerrel akadályozta meg, hogy felszínre kerüljenek a koalíciót érintő szalonképtelen ügyek, azaz korrupciós botrányok. A napvilágra került korrupciógyanús ügyekből kiderült, hogy a nagy tételű, milliárdos nagyságú „üzletek” mellett az elmúlt hét évben a „kisebb” összegű (néhány millió, esetleg néhány tízmillió forint) közpénzek magánkézbe juttatásának egyik divatos receptje az volt, hogy állami intézmények, minisztériumok és állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek tényleges vagy fiktív tanulmányokat és szolgáltatásokat vettek meg különféle gazdasági társaságoktól. Az üzleti életből vett modell, a kiszervezés, az outsorcing lényegében hivatalos kormányzati legitimitást nyert a szocialista és szabaddemokrata menedzser múltú vezetői által. A hivatalos indoklás szerint piaci alapon hatékonyabban és olcsóbban tudnak elvégezni állami feladatokat. Ezzel a lépéssel jövedelemhez juttatták saját cégeiket, illetve leépítették a felszabaduló köztisztviselői apparátust, átszervezték a közintézményeket. Az e divatos modellel való visszaélés egyik oka volt annak, hogy mára a közintézmények hatékonyság nélküli, kiüresedett intézményi csontvázakká váltak, társadalmi megítélésük mélyponton van.

Ám még ebben a kontextusban is meglepetésként érte a közvéleményt az a hír, hogy a Political Capital 2006 óta szerződéses kapcsolatban áll a Nmzetbiztonsági Hivatallal. Ennek a kapcsolatnak a nyomán az állami „cég” százmilliós nagyságrendű megbízási díjat fizetett ki a magáncégnek. A sajtóban megjelent híresztelések szerint, amit a szerződést kötő Somogyi meg is erősített, a pénzt a magyarországi szélsőségek kutatására, elemzésére kapták. A most leköszönt cégvezető, Somogyi Zoltán interjúja szerint a 2006-os, váratlannak nevezett televíziós székház elleni ostrom után kereste meg az elemző céget az elhárítás azzal, hogy van-e valamilyen elemzése, tanácsa a cégcsoportnak a kialakult helyzettel kapcsolatban. Somogyi cáfolja az NBH jelenlegi főigazgatójának nyilatkozatát, mely szerint a kifizetett százmillió nem áll arányban a kapott információkkal, és cáfolja azt is, hogy a szolgálat felmondta volna a szerződést.

A megjelent hírek és kommentárok többszörösen is kínos helyzetbe hozzák az amúgy is megtépázott tekintélyű NBH-t. Amennyiben Balajti László jelenlegi főigazgató nyilatkozatának adunk hitelt, akkor azt a szomorú, de nem meglepő következtetést kell levonnunk, hogy a magyar titkosszolgálat is beállt a többi állami intézmény sorába és egyszerű „kifizető hellyé” silányult. Politikai megrendelésre kétes értékű anyagokat fogadtak be és jelentős összegeket fizettek ki a politikailag preferált vállalkozásnak. Mindez újabb bizonyíték arra, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a titkosszolgálat az MSZP vezetésének kézi vezérlése alatt működött, mélyen beleavatkozva a demokratikus pártok életébe.

Amennyiben Somogyinak adunk hitelt, vagyis a 2006-os erőszakos cselekmények idején az NBH-nak egy külső elemző céghez kellett fordulnia a szélsőséges mozgalmakkal kapcsolatos elemzésért és tanácsért, akkor hitelt kell adni azon vélekedéseknek is, melyek szerint Gyurcsány és bizalmasa, Szilvásy György vezetése idején teljesen leépült a szolgálat szakmai munkája. Ismeretes, hogy Gyurcsányék kormányzásuk idején kiemelt figyelmet szenteltek a belső ellenség elleni harcnak. Emlékezetes, hogy a 2006-os választási kampányban külső majd belső terrorista veszéllyel riogatták az ellenzéki párt szimpatizánsait. Sajnálatos, hogy ehhez a politikai manipulációhoz - ha áttételesen is - nevét adta a magyar elhárítás is. A baloldali liberálisok politikai stratégiájának kulcsfontosságú eleme volt, hogy bebizonyítsák, vannak szélsőséges mozgalmak Magyarországon, és ezek az antiszemita, romaellenes szerveződések „összeérnek” a mérsékelt jobbal, a Fidesszel. Ellenzéki körökben általánossá vált az a nézet, hogy a kormányzat ténylegesen és tevőlegesen hozzájárult e szélsőséges cselekmények és szervezetek megjelenéséhez és megerősödéséhez. Ahogy azt is sokan tudni vélték, hogy a fent vázolt folyamatnak a létrejöttében részt vehetett a Nemzetbiztonsági Hivatal is.

A tanácsadó cég és az elhárítás közötti szerződéses kapcsolat nyilvánosságra kerülésével a hivatal érintettsége még nyilvánvalóbbá válik. E gondolatmenet szerint a szakmai munka háttérbe szorulásával párhuzamosan a szolgálat egyre inkább politikai rendőrségként kezdett tevékenykedni.

Amennyiben Somogyi kijelentése igaz, megerősíti azt a nézetet, hogy a politikai kiszolgáltatottság miatt meggyengült az NBH szakmai elemző tevékenysége. Ez kapcsolatba hozható az év egyik legnagyobb jelentőségű, jogos hazai és nemzetközi felháborodást kiváltó bűnügyével, mely során roma felnőtteket és gyermekeket gyilkoltak meg magyar szélsőségesek. A feltételezett elkövetők letartóztatása után kiderült, hogy az egyik gyanúsított korábban kapcsolatban volt a katonai elhárítással. De ami ennél is fontosabb, kiderült, hogy az NBH szakmai, és főleg az elemző munkájának gyengesége miatt nem sikerült idejében felgöngyölíteni az ügyet. Az üggyel kapcsolatban parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, amely a közelmúltban hozta nyilvánosságra elmarasztaló jelentését. Ennek alapján feltételezhető, hogy megfelelő intézkedésekkel az NBH elejét vehette volna a gyilkosságsorozatnak. Amennyiben a szolgálat ténylegesen „kiszervezte” a szélsőséges mozgalmak elemzését a Political Capitalnek, akkor joggal feltételezhető, hogy ezzel a lépéssel komolyan kockáztatta a nemzet biztonságát. Csak remélhető, hogy Somogyi kijelentéseivel volt cégét igyekszik kedvezőbb fényben feltüntetni, és nem a teljes igazat mondta el.

Az NBH és a Political Capital közötti szerződéses viszony felvet néhány egyéb kérdést is. A Political Capital nem tartozik a nemzetbiztonsági védelem alá eső cégek közé. Vezetői és munkatársai vélhetően nem estek át nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Kérdésként merülhet fel, hogy milyen információkhoz jutottak hozzá a szolgálattal folytatott többéves érintkezésük során. Köztudott, hogy a szolgálatnak még az információs igénye, tájékozódási köre is államtitoknak minősül. Százmilliós nagyságrendű díj esetén rendszeres, szisztematikus kapcsolattartást kell feltételeznünk a két cég között, mely során az információk - akár kérdés formájában is - két irányba áramlottak. Mindez komoly jogi aggályokat is felvet a szolgálat eljárásával kapcsolatban.

A Political Capital korábbi igazgatója időközben bejelentette távozását a cégtől, illetve azt, hogy a jövő évi országgyűlési választásokon az MDF listáján indul a képviselőségért. Az ügyben folyik a vizsgálat, sorra születnek a titkosszolgálatot és a kormányzatot elmarasztaló vizsgálati eredmények. Az elemző cég viselt dolgai és az elhárítással fennálló viszonya - mint cseppben a tenger - mutatja a szocialista-liberális politikai elit működésének módját, amelynek lényege a korrupcióhoz közeli pénzmozgások szervezeti kereteinek a megteremtése valamint a magyar állam intézményeinek a gyengítése.
Budapest Analyses
Címkék:
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
  • Az egyházak jelenléte a járvány idején is eleven
    Az egyházak társadalmi jelenléte a koronavírus-járvány idején is élő, eleven maradt - mondta a köztársasági elnök a magyarországi történelmi egyházak vezetőinek tiszteletére rendezett adventi ebéden kedden a Sándor-palotában.
  • Politikai nyilatkozatot nyújtott be a parlamentnek a KDNP
    Politikai nyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek a KDNP, hogy utasítsák el a migrációt és a genderszemléletet is pozitív színben feltüntető megállapodást.
MTI Hírfelhasználó