Az ukrajnai elnökválasztás lehetséges geopolitikai következményei
2010. január 14. 15:47
Január 17-én kerül sor Ukrajnában az elnökválasztás első fordulójára, a valószínűsíthető második fordulóra pedig február 7-én. A különböző felmérések szerint az elnöki szék várományosa Viktor Janukovics, az ellenzéki Régiók Pártjának elnöke. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet december végi felmérése szerint a megkérdezettek 30 százaléka szavazna Janukovicsra, Julija Timosenkóra, a jelenlegi miniszterelnökre pedig 16 százalék. A harmadik helyre Szerhij Tihipkót várják 7 százalékkal. A jelenlegi államfő, Viktor Juscsenko 3,5 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Ha az elnökválasztás második fordulójára december végén került volna sor, Viktor Janukovics a szavazatoknak közel 43 százalékát kapta volna, Julija Timosenkóra pedig a válaszadók 29 százaléka szavazott volna.

Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy a győztes az oroszbarátnak mondott Viktor Janukovics lesz. Az elnökválasztás tehát szinte lefutottnak, már-már unalmasnak tekinthető. Különösen azért, mert a kampány nem nagyon érzékelhető a köztereken, és leginkább a világhálós oldalakon látható. A jelenlegi választás másik sajátossága, hogy az Újév, az ortodox Karácsony miatt Ukrajna január 10-ig „nem üzemelt”.

A választás azonban mégsem lesz unalmas, különösen ha geopolitikai szempontokat mérlegelünk. A legutóbbi választás óta ugyanis nagy változások álltak be mind a posztszovjet térségben, mind az EU, az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolataiban. 2004-ben az EU és a Bush-adminisztráció gazdasági, politikai, katonapolitikai céljai érdekében a nyugatbarátnak vélt Juscsenkót kívánta Ukrajna elnöki székébe ültetni, ami sikerült is. Juscsenkót a nagy világpolitikai játszma fontos szereplőjének szánták.

Az egymástól élesen különböző történelmi múlttal, eltérő vallási és művelődési hagyományokkal rendelkező régiókból álló Ukrajna a nyugati és a keleti (eurázsiai) politikai és gazdasági orientáció között mozog. A Juscsenko által vezetett Ukrajnának az lett volna a történelmi küldetése, hogy a posztszovjet térségben Oroszország köré egyfajta cordon sanitaire-t  hozzon létre a Grúziából, Ukrajnából, Azerbajdzsánból és Moldovából álló államközösségből (GUAM). Azaz tegye egyértelművé az ország nyugati irányultságát. A kísérlet sikertelen volt: a GUAM jelenleg nem működik.

Az ukrajnai választást befolyásolhatja az orosz külügyminiszter december 25-én adott interjúja a Vesztyi tévécsatornának. Szergej Lavrov ebben az interjúban elmondta, Oroszország nem ellenzi, hogy az EU és az Egyesült Államok a globalizációs folyamatokban politikai, gazdasági és humanitárius kapcsolatokat teremtsen Közép-Ázsia, a Kaukázus és a FÁK európai országaival, azonban nem nézi jó szemmel azt, hogy a nyugati partnerek az említett országokat választás elé állítják: vagy velük, vagy Oroszországgal. Oroszország látja ezeket a törekvéseket, és úgy véli, hogy ebben a térségben elsősorban a geopolitikai realitásokat és a térség országainak érdekeit kell szem előtt tartani.

A helyzet egyértelművé tételére Lavrovnak jól jött a csecsen elnök Reutersnek adott harcias nyilatkozata. Ramzan Kadirjev ebben Grúziát, Dél-Oszétiát és Ukrajnát Oroszország sajátos betegségének nevezte. A „betegség” megszüntetésére Kadirjev egyszerű megoldást javasolt: az erős hadsereggel rendelkező Oroszország indítson támadást. Az orosz külügyminiszter ennek apropóján kifejthette, hogy az orosz külpolitikai koncepció nem tervez más országok elleni katonai támadásokat. „A külpolitikánknak kell támadónak lennie, mint ahogyan az is. Kezdeményezőnek kell lennie, ahogyan ma is az. Ebben látom további munkánk értelmét” – mondta Lavrov. Az orosz-amerikai viszonyban több közös politikai érdek miatt - ahogyan az orosz külügyminiszter fogalmazott - „a kapcsolatokra rakódott felesleges terhektől folyik a megszabadulás.” Évértékelő beszédében az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Oroszország - Európa elválaszthatatlan részeként - együtt kíván működni az Európai Unióval, s fellép az EU-orosz kapcsolatok modernizálásáért. Folytatni kívánják a NATO-Oroszország Tanácsban a kapcsolatok normalizálását az észak-atlanti szervezettel, szigorúan az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és az oszthatatlan biztonság elve alapján.

Az EU-Oroszország és a NATO-Oroszország kapcsolatok modernizálása minden bizonnyal kihat Ukrajna EU integrációs törekvéseire. Moszkva egyre szorosabb kapcsolatokat ápol az EU belső magjának országaival,  Németországgal és Olaszországgal, ezek gazdasági csoportjaival, így Kijev csatlakozási szándékai a távoli jövőbe tolódhatnak ki. Az idén ugyan várhatóan aláírják az EU és Ukrajna közötti társulási szerződést, ezzel azonban Kijev úgy kerülhet közelebb Brüsszelhez, hogy nem kap tagságra vonatkozó ígéretet.

Lengyel szakértői vélemény szerint Lavrov kijelentései többszólamúak. Szólnak az orosz politikai közvéleménynek, amely az egykori Szovjet Birodalom reintegrálását látná kívánatosnak. Szólnak továbbá Ukrajna, Grúzia és a posztszovjet térség országai oroszbarát érdekcsoportjainak. Emellett figyelmeztetést jelentenek mindazok számára, akik a „nyugatbarát politika” hívei, mondván: Oroszország nem tűri az ilyen törekvéseket. Különösen nem Ukrajna esetében, melyet mint kulcsfontosságú országot saját érdekei alapelemének tekint.

Az oligarchák folyamatos harca, az állandósult politikai káosz mára azt eredményezte, hogy - Oroszország térnyerésével, a nyugati támogatás hatékonyságának csökkenésével - Ukrajna két évtizednyi „függetlenség” után visszakerül oda, ahonnan érkezett, a jelentős orosz befolyás alá. Ebben a helyzetben szinte mellékes, hogy éppen ki Ukrajna elnöke. Az amerikai adminisztráció politikai áthangolódása Oroszország irányában nagy lehetőségeket nyit Moszkva politikája előtt, mely egyre nyilvánvalóbbá teszi, hogy a posztszovjet térséget a saját befolyása alatt kívánja tartani, és kész megakadályozni minden olyan törekvést, amely nem ebbe az irányba hat. Az ukrajnai elnökválasztás várható eredménye a jövőben nem lesz akadálya ennek a törekvésnek.
Budapest Analyses
Címkék:
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
  • Az egyházak jelenléte a járvány idején is eleven
    Az egyházak társadalmi jelenléte a koronavírus-járvány idején is élő, eleven maradt - mondta a köztársasági elnök a magyarországi történelmi egyházak vezetőinek tiszteletére rendezett adventi ebéden kedden a Sándor-palotában.
  • Politikai nyilatkozatot nyújtott be a parlamentnek a KDNP
    Politikai nyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek a KDNP, hogy utasítsák el a migrációt és a genderszemléletet is pozitív színben feltüntető megállapodást.
MTI Hírfelhasználó