A 2010-es költségvetés gazdasági, szociális hatásai
2010. február 11. 14:02
A 2010-es költségvetés hónapok óta a politikai közbeszéd fontos témája. A parlament által november végén elfogadott terv szerint Magyarország költségvetési hiánycélja a 2009-es 3,9% után 3,8%, ami teljes mértékben megfelel az IMF és az EU elvárásának. Közgazdászok sokasága és a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz azonban elérhetetlennek tartja ezt a számot, és GDP arányosan 6-7%-ig elszaladó hiányra hívja fel a figyelmet. A költségvetés a magyar gazdaság középtávú növekedési, fejlődési lehetőségeit is jelentősen behatárolja.

A 2010-es költségvetés tervezésében érezhetően érvényesült a Bajnai-kormánynak az elődjével szemben jóval hangsúlyosabb egyensúly-centrikussága. A 2009-es kormányfőváltás után a gazdaság rövidtávú fenntarthatóságához elkerülhetetlen lépések kerültek napirendre, ami elsősorban szociális megszorításokban nyilvánult meg. Az idei költségvetés nagyrészt ezt az irányvonalat viszi tovább jelentős kiadáscsökkentő lépésekkel, ám a bevételi oldallal kapcsolatban is komoly fenntarthatósági kérdések merülnek fel.

A költségvetésben foglalt rendelkezések meghatározzák a gazdaság 2010-es növekedési szerkezetét. A belső fogyasztás jelentős visszaesésével számolhatunk, aminek következtében a magyar GDP „növekedése” lesz az egyik legalacsonyabb az EU-ban, a jelenlegi elemzői várakozások szerint megközelítőleg 0,5%-os visszaesés várható. A belső keresletet befolyásoló rendelkezések közül a legfontosabbak:
1. Közszféra: végleg megszűnik a 13. havi juttatás és két évig változatlan marad a bértömeg. Még a viszonylag alacsony infláció mellett is ez jelentős reálbérveszteséget okoz, ami szűkíti a keresletet.
2. Nyugdíjak, szociális segélyek: 2010-ben végleg megszűnik a hét évvel ezelőtt bevezetett 13. havi nyugdíj. Az eltörölt illetményt későbbiekben egy feltételes, a GDP növekedéshez kötött kiegészítő juttatás váltja fel. A családi pótlék és az öregségi nyugdíjhoz kötött szociális ellátások két évig nem emelkednek. A nyugdíjak a kormány által várt infláció mértékével, 4,1%-kal emelkednek, ami azonban a jelenlegi elemzői várakozásoknál magasabb érték, így az alapnyugdíj reálértéken akár emelkedhet is.
3. Magas fogyasztási adók: a 2009. júliusi megszorító intézkedések óta Magyarországon Európában a legmagasabb, 25%-os ÁFA-kulcs sújtja a fogyasztási áruk túlnyomó többségét. A másik jelentős fogyasztási adó, a jövedéki adó előző év után 2010-ben újra növekedett. Az emelés a dohányárukat, az üzemanyagokat és az alkoholtartalmú italokat is érinti. A nyári adóemelés is már jelentősen visszaszorította a 2007 óta recesszióban lévő kiskereskedelmi forgalmat, és várhatóan 2010 folyamán is hasonló trend lesz jellemző.
4. A személyi jövedelemadó szabályozása jelentősen megváltozik 2010-ben. Hosszú idő után először csökken a munkavállalók adóterhelése, hiszen mind a jövedelemadó sávok, mind a kulcsok kedvező irányban módosulnak. A szuperbruttósítás (korábbinál szélesebb adóalap) miatt azonban jelentős, körülbelül 12%-os rendelkezésre álló jövedelememelkedés csak az átlagbér (196.500 HUF) környékén lesz tapasztalható. Fontos azonban tudni, hogy a rendkívül torz adórendszer miatt Magyarországon különösen ferde a bérek eloszlása, a bevallott jövedelmek az alsó jövedelemsávokban koncentrálódnak. Ebből adódóan jóval alacsonyabb az átlagbérnél az átlagos munkabér (medián), ahol az adócsökkentés csupán 1-2%-kal növeli a rendelkezésre álló jövedelmet. Ennek figyelembevételével kijelenthetjük, hogy az adóváltozás megfelelő irányban módosít a rendkívül magas adóterhelésen, azonban kis mértékben, és hatása a belső keresletre elenyésző lesz.

A belső fogyasztás a fent felsorolt okok, és több, részletesebben nem vizsgált rendelkezés (vagyonadó, gyes, gyed megkurtítása, stb) miatt jelentősen csökkenni fog továbbra is. Várakozások szerint a duális magyar gazdaságot tehát tovább feszítik a szerkezeti egyensúlytalanságok. Míg az exportpiacokra termelő vállalkozások a közeli jövőt a mögöttünk hagyott esztendőnél jóval pozitívabban értékelik, a belső piacra termelő vállalkozások sötét jövőképpel rendelkeznek. A jövőbe vetett pozitív hit teljes hiánya visszafogja, sőt csökkenti munkaerő-keresletüket (ami munkanélküliségi veszélyeket rejt magában), illetve a beruházások visszafogásával járnak. Régiós összehasonlításban így Magyarország  lemaradása hosszú időre megmaradhat.

A fent ismertetett trendek eredőjeként a munkaerőpiac egész év folyamán nyomás alatt lesz. Jelenlegi várakozások szerint a munkanélküliségi ráta a 2009 őszén jelzett 10,5%-os szintről 11% fölé fog emelkedni, és a csökkenés üteme igen visszafogott lesz az év második felében. Mindennek tükrében jelentős kockázat figyelhető meg a Munkaerő-piaci Alap költségvetésében. A munkavállaláshoz kapcsolódó segélyeket finanszírozó állami alap 2010-ben 25%-kal kevesebb pénzből gazdálkodhat (332 mrd HUF), mint az előző évben (és 20%-kal kevesebből, mint 2008-ban), úgy, hogy a kormányzat a munkanélküli jellegű segélyigénylések kis mértékű csökkenésére számít, ami a trendek és piaci elemzések ismeretében nehezen elérhetőnek tűnik. 

Jelentős elvonást szenved el 2010-ben az önkormányzati szektor. A többnyire az ellenzéki párt jelöltjei, illetve függetlenek által vezetett 3200 önkormányzat 85 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat. Az elvonások fele fejlesztési jellegű pénz, azonban a központosított iparűzési adó beszedés, illetve a továbbra is csökkenő gazdasági teljesítmény miatt ennél nagyobb veszteség is érheti a településeket. Mindez a megszorítás választási évben terheli őket, amikor a kiadások is nehezebben becsülhetőek, ebből adódóan számítani lehet a helyi képviseletek szociális szerepvállalásának visszaszorulására, vagyonfelélésre és további jelentős eladósodásra.

A 2010-es költségvetés a 2006 óta tartó megszorító politika jegyében készült, a korábbiaknál jóval nagyobb áldozatot követelve a gazdaságtól. Az adórendszerben ugyan már megjelennek pozitív irányú lépések, azonban a belső kereslet szűkítésével a gazdasági válságból kilábaló európai gazdaságokkal szemben Magyarországon továbbra is reálbérveszteségről, a hazai piacra termelő cégek nehéz helyzetéről, szociális bizonytalanságról és ezzel szemben a pazarló kormányzati struktúra teljes változatlanságáról fog szólni az év.
Budapest Analyses
Címkék:
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
  • Az egyházak jelenléte a járvány idején is eleven
    Az egyházak társadalmi jelenléte a koronavírus-járvány idején is élő, eleven maradt - mondta a köztársasági elnök a magyarországi történelmi egyházak vezetőinek tiszteletére rendezett adventi ebéden kedden a Sándor-palotában.
  • Politikai nyilatkozatot nyújtott be a parlamentnek a KDNP
    Politikai nyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek a KDNP, hogy utasítsák el a migrációt és a genderszemléletet is pozitív színben feltüntető megállapodást.
MTI Hírfelhasználó