Öngyógyító magyar társadalom
A magyarok jelentős része gyógyhatású készítményt vagy étrend-kiegészítőt venne igénybe egészsége javítására illetve megőrzésére, melyek közül első helyen az általános immunerősítés készítményei állnak - állapítható meg a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. és a Magyar Gyógyszerészi Kamara közös, tavaly végzett - országosan reprezentatív kutatásának - eredményeiből.
2010. február 12. 15:39

A magyarokat vizsgálva elmondható, hogy az általános immunerősítő a leggyakrabban vásárolt termékkategória az alternatív megoldások alkalmazása szempontjából. A lakosság 43 százaléka gyógyhatású készítményekben, 28 százalékuk étrend-kiegészítőkben bízik, ha általános immunerősítésről van szó.

Inkább választanának gyógyhatású készítményeket, mint az egészséges életmódot

A közérzet és hangulat készítménnyel történő javítása esetében a válaszadók közel 30 százaléka nem tudta, mi lenne a leghatékonyabb, és ez az arány az életkor növekedésével emelkedik: a 65 év felettieknél már minden második megkérdezett tanácstalan ebben a kérdésben.

Meglepő módon ezen tünetcsoport esetében, amely súlyosbodás esetén feltétlenül orvosi segítséget igényel, viszonylag alacsony a kizárólag gyógyszert hatékonynak tartók aránya (kevesebb, mint 20 százalék), további 8% szerint a készítmények és alternatív megoldások hatékonysága azonos.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a magyarok akár a legkisebb panaszukra, problémájukra is hajlamosak valamilyen gyógyhatású készítményt, étrend-kiegészítőt alkalmazni, nem foglalkozva olyan természetes gyógymódokkal, mint gyümölcsök C-vitamin tartalma immunerősítés céljából, a rostban gazdag ételek fogyasztása az emésztés elősegítésre, vagy a mozgás, lazítás beiktatása mindennapjainkba az agyműködés serkentésére és a hangulat javítására.

Az öngyógyítás veszélyei az immunológus szemével

A gyakorlati tapasztalatokról és az öngyógyítás veszélyeiről a WEBBeteg.hu egészségportál Dr. Szántó Antónia immunológust kérdezte.

WEBBeteg: - Tanácsol-e bizonyos étrend-kiegészítő készítményeket a betegeinek?

Dr. Szántó Antónia: - Mivel én általában immunbetegekkel foglalkozom, speciális helyzetben vagyok. Nagyon gyakran kérdezik a betegek, hozzá tudnak-e járulni a gyógyulásukhoz azzal, ha valamilyen "immunerősítőt" szednek.

Természetesen attól függ a válasz, hogy milyen típusú immunbetegségben szenved az illető.

Akinek valamilyen autoimmun betegsége van, annak sajnos nem tanácsolható ezeknek az immunrendszert erősítő készítményeknek a használata, mivel a betegségük fellángolását okozhatja.

Vannak azonban olyan úgynevezett immunhiányos állapotok, amikor vagy a speciális gyógyszeres kezelés mellett, vagy önmagában is jó hatású lehet ezen készítmények használata.

Azt azonban mindig igyekszem elmondani, hogy a legtöbbet akkor tesznek magukért, ha amellett, hogy pontosan betartják az orvosi utasításokat és visszajárnak kontrollra, egészségesen táplálkoznak, és az is nagyon fontos, hogy abbahagyják a dohányzást.

Az immunbetegségekben nem szenvedők esetében is érvényes, hogy a helyes táplálkozás, egészséges életmód legalább annyit számít, mintha szedne valamilyen étrend-kiegészítő készítményt.

WB: - Mikor nem elegendő már a különböző étrend-kiegészítő készítmények szedése? Milyen panaszok vagy betegségek esetén kell már feltétlenül orvoshoz fordulni és gyógyszeres kezelést kezdeni az öngyógyítás helyett?

Dr. Szántó Antónia: - Ez a kérdéskör elsősorban a légúti fertőzéseknél szokott felmerülni. Ha vírusfertőzésre utalnak a tünetek (hirtelen magas láz, izomfájdalom, általános gyengeség), akkor egy egyébként egészséges ember az orvoshoz fordulással várhat akár 3-4 napot is, mert lázcsillapítás, pihenés mellett sok citromos-mézes teát fogyasztva ennyi idő alatt meg is szűnhetnek a tünetek.

Ha ezután is fennmaradnak vagy súlyosbodnak a panaszok, sárgás-zöldes köpet jelentkezik, akkor bakteriális felülfertőződés merül fel, ekkor már érdemes orvoshoz fordulni.

Persze most a H1N1-járvány miatt más a helyzet, a fenti esetekben is érdemes legalább telefonon konzultálni a háziorvossal és közösen dönteni az orvoshoz fordulásról. Az idősebbek és a krónikus betegségekben szenvedőknek szintén érdemesebb hamarabb orvoshoz fordulni.

A következő, igen gyakran előforduló eset, hogy sokan fiatal korban szembesülnek azzal, hogy egy családtagjuk magasabb vérnyomást mér nekik. Többek közt, ezért nem akarják elfogadni, hogy ez egy betegség, és mivel nem akarnak gyógyszert szedni, nem fordulnak orvoshoz.

Ha a magasabb vérnyomásérték nem okoz panaszokat, akkor érdemes párszor megismételni a mérést. Ha továbbra is magasabb értékeket mérnek, vagy ha ez panaszokat (fejfájás, szédülés, hányinger) is okoz, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.

Egyáltalán nem biztos, hogy egyből gyógyszert kell majd szedni, de az életmódbeli változtatások szükségességét is jobb, ha megbeszéli a beteg a kezelőorvosával. 

WB: - Ezek a készítmények egyszerűen csak hatástalanok, vagy előfordulhat, hogy veszélyesek is?

Dr. Szántó Antónia: - Esete válogatja. Van, amikor egyszerűen csak hatástalanok a készítmények, és pár nappal elhúzódik a gyógyulás, azonban előfordul olyan helyzet is, amikor kifejezetten veszélyes, ha öngyógyítással próbálkoznak a betegek.

Utóbbira a saját tapasztalatomból merített példák: mélyvénás trombózist napokig vizes ruhával kezeltek, emiatt már orbánc is kialakult, mire orvoshoz került a beteg.

Másik példám esetén hetekig szedte a beteg a köhögése miatt a drágábbnál drágább étrend- kiegészítőket, mert “nem akart gyógyszert szedni”, majd végül többgócú tüdőgyulladással, a légzési elégtelenség határán került kórházba.

WB: - Mi a tapasztalata, mennyi a forgalmazott szerek között a valóban hasznos, mennyi az átverés?

Dr. Szántó Antónia: - Én ebből a szempontból nem hiszek a „drágább jobb” szabályban.

Sajnos sok gyártó és forgalmazó azzal reklámozza a készítményét, hogy „a hagyományos vitaminok csak az orvosnak meg a gyógyszerésznek hoznak hasznot, hatóanyag alig van bennük, bezzeg a mi készítményünkben nincs tartósítószer, emiatt sokkal egészségesebb”, majd horribilis összegekért árulják a saját termékeiket.

Nagyon fontos tudatosítani az emberekben, hogy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények forgalmazására már akkor engedélyt adnak, ha azt bizonyítják róluk, hogy nem ártalmasak.

Azt, hogy valaminek a kezelésére hatásosak, egyáltalán nem kell bizonyítani.

És ez nemcsak az immunerősítőkre, hanem minden gyógyhatású készítményre vonatkozik. Az egészséges táplálkozás szerepét azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni: ez nem azt jelenti, hogy mindenféle táplálék-kiegészítőket kell szedni, hanem az étkezéseknél kell az egészséges alapanyagokra figyelni: kevés konzervételt fogyasztani, minimalizálni az “üres kalóriák”, azaz a gyakorlatilag tápérték nélküli, de magas energiatartalmú ételek és italok fogyasztását, és friss idénygyümölcsöket fogyasztani.

Az alma nyilván kevésbé divatos manapság, mint a déligyümölcsök, azonban nagyon egészséges, és véleményem szerint méltatlanul mellőzött gyümölcs, és a 12-30%-os almalé fogyasztása nem helyettesíti a tápértékét. 

Az egészséges életmódhoz pedig a táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás is hozzátartozik, bár sokakkal ezt a legnehezebb elfogadtatni.

A kutatásról

A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát, egészségügyi témákban való jártasságát. A kutatás során 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.

webbeteg.hu
Címkék:
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó