A magyarországi választásokról
2010. március 8. 14:44
A legutóbbi közvélemény-kutatások újabb tendenciákat jeleznek előre az április 11-ei magyarországi parlamenti választásokra. Az ellenzéki jobbközép Fidesz és a kormányzó Magyar Szocialista Párt (MSZP) között érdemben nem csökkent a különbség, megerősödőben van a szélsőjobb és februárban visszaesett a Magyar Demokrata Fórum (MDF).

A Fidesz a közvélemény-kutatásokon megőrizte 30-40%-os előnyét a biztos szavazó és biztos pártválasztók körében a Magyar Szocialista Párttal szemben. Ettől függetlenül észlelhető egyfajta elbizonytalanodás a Fidesz szavazótáborának egy részében. Ez részben köszönhető annak a szocialista kampánynak, mely a nyugdíjasokat célozta meg, másrészt figyelembe kell venni, hogy az ellenzéki párt láthatóan azt a taktikát követi, hogy március közepéig visszafogja kampányát. Ez a stratégia azzal jár, hogy a Magyar Szocialista Párt nem tud „kampánytémát” találni, ugyanakkor az ellenzéki tábor egy része emiatt viszont nem „ég kampánylázban”. A jelenlegi helyzetben az a kérdés, hogy Orbán Viktornak és pártjának az a terve, mely szerint március közepétől kezd csak intenzíven kampányolni, elég lesz-e ahhoz, hogy ismét megszólítsák potenciális bázisuk 100%-át.

Februárban ismét elmaradt a szocialista „áttörés”, a párt 2006-os szavazóiból elvesztett másfél millió választópolgárnak egy része sem jelent meg újra a szocialisták táborában az intenzív MSZP-s kampány ellenére. A szocialista párt főbb gondjain nem tudott változtatni: a párt miniszterelnök-jelöltjénél, Mesterházy Attilánál maguk a megmaradt szocialista szavazók egy jelentős része is talál alkalmasabb jelöltet, illetve az MSZP kampány ígéretei nem érik el a társadalom ingerküszöbét, mivel a magyar baloldal az elmúlt évek kormányzása miatt a hitelvesztés problémájával küzd. Mindezt tetőzi, hogy februárban újabb korrupciós botrányok kerültek a média figyelmébe, melyek mindegyike az MSZP-hez köthetőek. A hangulatra jellemző, hogy egyre több baloldali publicista kezd arról értekezni, hogy az MSZP-nek a második fordulóban vissza kellene lépnie az „ősellenség”, a Fidesz javára annak érdekében, hogy a szélsőjobb ne nyerjen egyéni körzetekben. Ezzel először kezdik azt sugallani, hogy lesznek körzetek, ahol a magyar radikális jobboldal is meg fogja előzni a baloldalt.

A legutolsó közvélemény-kutatások a szélsőjobboldali Jobbik megerősödését jelzik, immár 12-18% közé teszik a párt szimpatizánsait. Kérdés, hogy valóban erősödik-e a párt, vagy arról van szó, hogy a kampány előrehaladtával a korábban rejtőzködő, ám meglévő Jobbik szimpatizánsok bátrabban vállalják véleményüket, és ez köszön vissza a kutatásokban. Az kétségtelen, hogy a Fidesz visszafogottabb kampánya a Jobbiknak kedvez, hiszen a rendkívül népszerűtlen baloldallal szemben sokan radikális lépéseket várnak el. A közvélemény-kutatások azt a tendenciát is megerősítik, mely szerint a Jobbik leginkább Északkelet-Magyarországon és Budapest lakótelepein erős, vagyis ott, ahol sok a roma lakosság. Mindez ugyanakkor azt is jelzi, hogy a magyar szélsőjobb sok volt baloldali szavazót is megszólított.

Február legnagyobb vesztese a Magyar Demokrata Fórum, a párt támogatottsága visszaesett 1-2%-ra. Az alapszervezetek egy része fellázadt a vezetéssel szemben, mivel az választási megállapodást kötött a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. Ennek következtében az MDF-ről szóló híradások botrányokról szóltak, nem pedig Bokros Lajos miniszterelnök-jelöltről. Vagyis annak lehettünk a tanúi, hogy a baloldali körökben viszonylag elfogadott miniszterelnök-jelölt egyelőre nem tudott javítani pártja megítélésén annak sorozatos botrányai miatt. Az MDF helyzetét ráadásul bonyolítja az a kialakulóban lévő ügy, mely szerint egy politikai elemző cégen, a Political Capitalon és a magyar titkosszolgálatokon keresztül az MSZP vezette kormány korábban finanszírozta az „úgy nevezett” ellenzéki pártot.

Az egész magyar választás egyik legfontosabb kérdése, hogy az MSZP-től elpártolt szavazók mit fognak tenni: otthon maradnak, az MSZP-nek még egy esélyt adnak és rászavaznak, a Fideszre szavaznak vagy proteszt szavazókként leszavaznak a szélsőjobbra. Ezzel kapcsolatban a különböző kutatások egymástól eltérő attitűdöt prognosztizálnak, mindenesetre magas számuk miatt módosíthatnak még a kialakulóban lévő erőviszonyokon. A másik kérdés, hogy a Fidesznek márciusban beinduló kampánya mennyire hat majd motiválóan potenciális szavazóbázisának nem annyira elkötelezett rétegeire, egy Fidesz kampány ellenhatásaként mennyire fognak aktivizálódni potenciális szocialista szavazók, illetve egy hangosabb Fidesz jelenlét mellett mennyire fognak visszatérni a párt táborába a jelenleg a Jobbik felé hajló volt Fidesz választópolgárok.
Budapest Analyses
Címkék:
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
  • Az egyházak jelenléte a járvány idején is eleven
    Az egyházak társadalmi jelenléte a koronavírus-járvány idején is élő, eleven maradt - mondta a köztársasági elnök a magyarországi történelmi egyházak vezetőinek tiszteletére rendezett adventi ebéden kedden a Sándor-palotában.
  • Politikai nyilatkozatot nyújtott be a parlamentnek a KDNP
    Politikai nyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek a KDNP, hogy utasítsák el a migrációt és a genderszemléletet is pozitív színben feltüntető megállapodást.
MTI Hírfelhasználó