Magyar olvasási szokások - előadás a könyfesztiválon
Az utóbbi 20 évben Magyarországon számottevően növekedett a rendszeresen olvasók számaránya, a Tárki közvélemény-kutató intézet nagyléptékű reprezentatív felmérése nem igazolja azt a borúlátó értelmiségi véleményt, hogy a könyvolvasás szerepe csökken - mondta Kolosi Tamás, a Tárki igazgatója pénteken a IX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
2002. április 19. 17:06

A Tárki 2002. február-márciusban 3 ezer felnőtt és ezer középiskolás körében empirikus kutatást végzett a könyvolvasási és -vásárlási szokásokról a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) felkérésére.
Kolosi Tamás beszámolt arról, hogy az 1990-es évtized második felében a dinamikus forgalomnövekedés nyomán konszolidáció zajlott le a könyvszakmában.

Zentai Péter László, az MKKE igazgatója elmondta, hogy Magyarországon évente 9,5 ezer fajta könyv jelenik meg, és ez nemzetközileg sem lebecsülendő adat.
Hozzátette: 2001-ben a könyvforgalmazás értéke túllépett a 45 milliárd forinton, 1997-ben ez az összeg 24,5 milliárd volt.

A Tárki szerint a rendszeresen olvasók aránya az 1981-es 25 százalékról 2002-re 32 százalékra nőtt, míg a soha nem olvasóké 39-ről 27 százalékra csökkent.
Kolosi szerint ez egyfelől a könyvpiac kiszélesedésével magyarázható, azzal, hogy az elmúlt két évtizedben igen sok, korábban hiányzó könyv látott napvilágot, s ez könyvpiaci konjunktúrát teremtett. Másfelől a lakosság iskolai végzettsége is javult, aminek következtében a soha nem olvasók részaránya visszaesett.

1981 és 2002 között a magyar otthonokban lévő könyvek átlagos száma 157-ről 386-ra emelkedett. A családok 10-15 százaléka legalább ezerkötetes könyvállománnyal rendelkezik, amely már valódi házikönyvtárnak tekinthető.
A felnőtt népesség 45-50 százaléka rendszeres könyvvásárló, ez enyhe növekedés az 1980-as évek elejéhez viszonyítva.

Magyarországon 4,5 millióan szinte soha nem vesznek könyvet, 2,8 millióan pedig tavaly 2-20 ezer forintot költöttek erre a célra.
A könyvszakma viszont abból a hétszázezer emberből él meg, aki a könyvek széles skáláját vásárolja, aki 2001-ben 20 ezer forintnál többet adott ki könyvekre.
Ez a réteg jellemzően városlakó, magasabb iskolai végzettségű, magas jövedelmű, szellemi foglalkozású és vezető beosztású személyekből áll.

(MTI nyomán)

Címkék:
MTI Hírfelhasználó