Berija javasolta a katyni mészárlást
Az 1940-ben történt katinyi (Katyn) mészárlásra vonatkozó dokumentumokat tettek közzé szerdán Oroszországban az állami levéltár honlapján. Az eredeti levéltári iratok megjelenése óriási érdeklődést keltett a világhálón, különösen Lengyelországban.
2010. április 28. 17:47

Dmitrij Medvegyev elnök utasítására föltett dokumentumok között szerepel egy Lavrentyij Berijától származó feljegyzés is. Az egykori szovjet titkosrendőrség (NKVD) vezetője ebben tett javaslatot a II. világháború kezdetén, Lengyelország elfoglalásakor foglyul ejtett lengyel tisztek kivégzésére.

Az állami levéltár közleménye szerint a szóban forgó dokumentumok titkosságát már 1992 szeptemberében feloldották, és másolataikat elküldték Lengyelországba.

Nyina Buravcsenko, a levéltár szóvivője elmondta: negyedórával azt követően, hogy bejelentették a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, internetezők tömege próbált meg rákapcsolódni a honlapra. Több mint 600 ezren kattintottak rá szinte egy időben a levéltári web-site címére, emiatt a hozzáférhetőség előbb jelentősen lelassult, jelenleg pedig már lehetetlen lehívni a honlapot - hívta fel a figyelmet a sajtótitkár, aki közlekedési dugóhoz hasonlította a helyzetet.

A Koppenhágában tartózkodó Medvegyev a dán kormányfővel, Lars Rasmussennel tartott sajtóértekezletén leszögezte: az orosz vezetés kötelessége volt, hogy egybegyűjtve a dokumentumokat a világ közvéleménye elé tárja. Hadd tudja meg mindenki, hogy mi történt, ki hozott döntéseket, és ki adott parancsot a lengyel tisztek legyilkolására - fogalmazott az orosz elnök.

Andrej Artyizov, a szövetségi levéltár vezetője előzőleg elmondta: azért tették hozzáférhetővé az iratokat Oroszországban, hogy elhallgattassák azokat, akik tagadják, hogy a Szovjetunió képes lett volna a mészárlás elkövetésére.

A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katinyban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit számos képviselőjét ölték meg. A katinyi áldozatokat az erdőben hantolták el. A Szovjetuniót megtámadó német hadsereg egységei később a katinyi erdőben több mint négyezer ember földi maradványát rejtő tömegsírokra bukkantak.

Katiny évtizedeken át a büntetlenül maradt tömeggyilkosság és a történelmi hazugság szimbólumaként állta útját a lengyelek és az oroszok közötti kibékülésnek. A szovjet vezetés tagadta, hogy a Szovjetuniónak része lett volna a tömeggyilkosságban és a német csapatokat tette felelőssé. Csak 1990-ben, a szovjetunióbeli "glasznoszty" idején ismerte be Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, hogy a legfelsőbb szovjet vezetés, azon belül is Joszif Sztálin adott parancsot a tömeggyilkosságra.

Andrej Artyizov szerdán újságíróknak arról is beszélt, hogy a katinyi tragédia áldozatainak listáján szerepelhetnek olyanok, akik valamilyen csoda folytán túlélték a sztálini rezsim által szervezett vérengzést. Ezért az orosz és a lengyel szakértőknek közösen össze kellene vetniük a rendelkezésre álló dokumentumokat, hogy "az utolsó névig" kiderítsék az igazságot - mondta Artyizov.

A levéltár vezetője emellett felidézte, hogy Katiny nemcsak a lengyelek számára tragikus hely, hanem "számunkra, orosz és volt szovjet állampolgárok számára is". Szavai szerint "a katinyi gödrökben fekszik mintegy tízezer, az egykori szovjet párt-, tanácsi és gazdasági nomenklatúrához tartozó ember is, részben teljesen átlagos emberek, akiket 1936 és 1938 között ezen a helyen végeztek ki ugyanolyan módon, ahogy később a lengyel tisztekkel végeztek".

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 7. rész
    Sorozatunk hetedik részében három tájegységre is elbarangolunk. Havas Rezső A magyar tenger című írásában Fiume, mint a magyar koronához csatolt test sok évszázados sorsát eleveníti fel. Schöpflin Aladár pozsonyi diákéveire emlékezik, Vészi József, az egykori aradi gimnazista a legszomorúbb történetű magyar városban átélt megrendítő élményét meséli el.
  • A magyarellenesség rétegei
    Az erdélyi magyar ember Trianon óta kénytelen más kódrendszer alapján megélni a mindennapokat.
  • Orbán Viktor: Amit vállaltunk, azt teljesíteni fogjuk
    Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában válaszolt a képviselők kérdéseire, az Országgyűlés hétfői ülésnapján.
MTI Hírfelhasználó