Hogyan változik a GYES és GYED rendszere?
2010. május 1-jétől átalakul a gyermekgondozási támogatások rendszere, így a 2010. április 30-át követően születő gyermekekre már az új szabályok vonatkoznak. A 2009-ben elfogadott és holnap hatályba lépő intézkedés része a Bajnai-kormány azon komplex programjának, amelynek célja a foglalkoztatás bővítése, a gyermeket vállaló nők újbóli munkába állásának elősegítése, valamint a családalapítás és a munkavállalás összehangolása. Ezt szolgálják azok az intézkedések is, amelyek soha nem látott mértékben, 15-16 ezer új férőhellyel bővítik a kiskorú gyermekek nappali ellátást 2012-ig, valamint a munkaerőpiaci ösztönzők is, mint például a közszférában kötelező jelleggel bevezetett részmunkaidős foglalkoztatás.
2010. április 30. 15:34

A 2010. május 1-től életbe lépő változások részeként a terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) és a gyermekgondozási díj (GYED) megszerzéséhez szükséges 180 nap előzetes biztosítási idő 365 napra emelkedik, és a GYED legfeljebb olyan időtartamban vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, de továbbra is legfeljebb a gyermek kétéves koráig járhat. A gyermekgondozási segély (GYES) a gyermek második életévének betöltéséig jár, azonban figyelembe véve a méltányossági szempontokat az ikergyermekek, valamint a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek után folyósított gyermekgondozási segély időtartama nem változik.

A rendszer átalakítására azért volt szükség, mert a női foglalkoztatási ráta Magyarországon európai összehasonlításban nagyon alacsony, amelyhez az időtartamukat tekintve bőkezűnek mondható gyermekgondozási támogatások is hozzájárulnak. Az átalakítás eredményeképpen egy olyan gyermekgondozási támogatási rendszer jön létre, amely a szülők munkába állását ösztönzi és a kisgyermekes anyáknak nem kell választaniuk a gyermeknevelés és a munka között. A kormány a gyermekgondozási támogatások átalakítása mellett több olyan – egymásra épülő – intézkedést kezdeményezett, amelyek együttesen ösztönzik, elősegítik a gyermeket vállaló nők munkaerőpiacra történő visszatérését. A Bajnai-kormány a gyermekgondozási rendszer átalakítását vállalta a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) küldött szándéknyilatkozatában is 2009-ben.

A kormány 2012-ig 15-16 ezer új férőhellyel kívánja bővíteni a nappali ellátást, elsősorban európai uniós források felhasználásával és új ellátási formák kialakításával. Ehhez a törekvéshez kapcsolódóan már 2010. január 1-jétől 20 százalékkal emelkednek a csoportlétszámok. A bölcsődei férőhely-hiányt mérsékelheti egy új, a családi napközihez hasonló tartalmú, de egyszerűbb és rugalmasabb szabályozással 2010. január 1-jétől működtethető napközbeni ellátási forma, a családi gyermekfelügyelet.

Továbbra is elérhető a 2007-ben indult Start Plusz Program, amely a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, GYES-ről, GYED-ről visszatérő kismamák munkába állását segíti a munkáltatónak nyújtott járulékkedvezménnyel. 2010 januárjától pedig a közszférában kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni a GYES-ről, GYED-ről visszatérőket amennyiben ezt kérik a munkáltatótól, legfeljebb a gyermek hároméves koráig.

A gyermekgondozási rendszer új feltételeihez való alkalmazkodásra megfelelő felkészülési idő állt rendelkezésre: a törvény csak azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2010. április 30-át követően születtek.

gondola
Címkék:
  • 2021-ben lehet egyszámjegyű az szja
    Magyarország fejlődik a leggyorsabban az unióban - jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek. A hétfői lapszámban megjelent interjúban Varga Mihály azt mondta, hogy a kormány már hozzálátott a második gazdaságvédelmi akcióterv kidolgozásához, az új intézkedésekről a jövő év első felében születhet döntés.
  • Orbán Viktor: Közép-Európa nehéz próbatételek előtt áll
    „Nehéz próbatétel előtt állunk, mert az előrejelzések szerint a nyugat-európai gazdaságokra hidegebb, borúsabb idők jönnek” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Pozsonyhoz tartozó Dévényben vasárnap.
  • Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot
    Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot, amelyhez magyar állampolgárok által megválasztott magyar politikusokként alkalmazkodniuk kell a nemzetközi politikai fórumokon - mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője vasárnap az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában.
MTI Hírfelhasználó