Mások is voltak a lezuhant lengyel kormánygép pilótáinál
A személyzethez nem tartozó idegenek is voltak a lengyel kormánygép pilótafülkéjében, mielőtt az a lengyel elnöki párral és más magas rangú utasokkal, összesen 96 emberrel a fedélzetén április 10-én lezuhant volna Szmolenszknél - közölte szerdán Moszkvában az Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) elnöke, aki hangsúlyozta, hogy nem volt sem terrorcselekmény, sem robbanás, sem tűz a szerencsétlenül járt gép fedélzetén.
2010. május 20. 15:22

Tatjana Anogyina az első vizsgálati eredményeket ismertetve elmondta, hogy a pilótafülkében tartózkodó egyik idegen hangját azonosították, míg a másik illetéktelen személy hangjának azonosítása a lengyel félre vár. Az azonosítást nehezítette, hogy a pilótafülke ajtaja nyitva volt, de különleges berendezésekkel a felvételt megtisztították a zajoktól, és ezáltal pontosan kivehetővé váltak a hangok.
    
A PAP lengyel hírügynökség moszkvai forrásból úgy értesült, hogy a pilótafülkében tartózkodó két idegen személy egyike, akinek hangját a fekete doboz rögzítette, Andrzej Blasik tábornok, a lengyel légierő parancsnoka volt.
    
Anogyina szerint meg kell vizsgálni, hogy a két illetéktelen személynek milyen befolyása volt leszálláskor a pilóták döntéseire. Ennek - mint mondta - nagy jelentősége van a katasztrófa okainak meghatározásában és a nyomozásban. A bizottságban részt vevő lengyel szakértő, Edmund Klich kijelentette: nem gondolja, hogy az idegenek jelenléte döntő lehetett a tragédia bekövetkeztében.
    
Anogyina azt mondta, hogy a testület vizsgálja a mobiltelefonos hívások szerepét a katasztrófában. Klich szerint az út során valóban sor került telefonbeszélgetésekre, Lech Kaczynski államfő műholdas - nem mobil - telefonon magánbeszélgetést folytatott, amely nem érintette a repülőutat, és a landolást megelőzően zajlott le. Anogyina szerint sem lehetett a műholdas telefonnak hatása a repülőgép katasztrófájára, a mobiltelefonok szerepét viszont tisztázni kell. "A műszaki bizottság munkája során megállapította, hogy terrorcselekmény, robbanás vagy tűz nem volt a fedélzeten, és nem mondtak csődöt a műszaki berendezések sem" - mondta Anogyina, hangsúlyozva, hogy a gép hajtóművei egészen a becsapódásig működtek.
    
Alekszandr Morozov, a műszaki bizottság vezetője hasonlóképpen úgy nyilatkozott, hogy a szerencsétlenül járt gép kifogástalanul működött, hibátlanul üzemelt a becsapódásveszélyre figyelmeztető rendszer, illetve a szmolenszki reptér navigációs rendszere és fényberendezései is jól működtek.
    
Azt mondta, hogy a gép pilótái nem vettek részt rendszeres szimulátoros gyakorlatokon, és a legénység az út előtt néhány nappal állt össze. Hozzátette, hogy a legénység tagjai kevés időt repültek Tu-154 típusú gépen. A gép kapitánya összesen 3480 órát repült, de ilyen típusú gépen mintegy 530 órát töltött ebben a minőségben. A másodpilóta 1900 órát repült, ebből 160 órát Tu-154-essel.
    
Morozov szerint az indulás előtt a pilóták nem kaptak a szmolenszki reptér környékére vonatkozó meteorológiai és navigációs adatokat, de az út során a legénységet több alkalommal tájékoztatták az ottani időjárásról, ráadásul a lengyel légierő gépe - amely nem sokkal korábban érkezett oda - kétszer is figyelmeztette az elnöki gép pilótáit, hogy a látótávolság 400 méter, és nincsenek meg a feltételek a gép fogadásához.
    
Morozov szerint a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szmolenszki reptér egy sor előírás betartása mellett alkalmas Tu-154-esek fogadására. Ilyen típusú gépek esetén a vízszintes látótávolság 1000 méter, a függőleges pedig 100 méter - tette hozzá.

Duna TV
MTI Hírfelhasználó