Makó és Hajdúböszörmény nyerte idén a Hild János díjat
Hajdúböszörmény páratlan urbanisztikai értékei megőrzéséért, Makó - Makovecz Imrével - új városi értékek teremtéséért részesült Hild díjban
2010. május 25. 20:44

Az elismeréseket 1968 óta adja ki a Magyar Urbanisztikai Társaság a céltudatos, fenntartható módon végzett településfejlesztésért az e területen kimagasló eredményeket elért önkormányzatoknak.

Mindkét város messzemenően eleget tett a pályázati kiírásban megfogalmazott feltételeknek, azaz évtizedes múltra visszatekintően töretlenül folytatja az elhatározott stratégia szerinti fejlődési pályát. Ezen belül Hajdúböszörmény elsődlegesen a meglévő értékek értékőrző fejlesztéséért, az ezekre alapozott fejlesztési stratégia kimunkálásáért és következetes végrehajtásáért, míg Makó a szintén nagy következetességgel és elkötelezettséggel megvalósított értékteremtő városfejlesztő tevékenységéért, a település arculatát tudatosabban és összehangoltan karakteresebbé, ismertebbé tevő munkájáért kapta a Hild János-díjat.

A Hild-díjas települések sajtótájékoztatón mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt, 2010. május 25-én.

Tórendszer épülhet a „magyar Párizs” körül

Hajdúböszörmény tavaly ünnepelte a hajdúk betelepítésének 400-dik, idén viszont a várossá válásuk 600-dik évfordulóját – ismertette a sajtótájékoztatón­ Cs. Varga László, Hajdúböszörmény alpolgármestere. Tájékoztatása szerint Hajdúböszörmény szerkezete egyedülálló, egyetlen városnak van csak hasonló szerkezete a világon, az pedig nem más, mint Párizs.

A település szinte szabályos köralakban épült, két körúttal, középről pedig sugárutak indulnak, amelyek kifelé egyre szélesednek.

A város elkötelezett a kultúra, a humán értékek iránt: gimnáziuma kis híján szintén négyszáz éves, és 47. éve minden évben megrendezik a nyári művésztelepet is. Az elmúlt 4-5 évben egyre tudatosabban fejlesztették a várost, a megyében másodikként építészeti műszaki tervtanácsot hoztak létre. Emellett megkezdődött a polgári házak helyi védelem alá helyezése, már 80 épület élvez védettséget, amelyek megújítását évente összesen ötmillió forinttal támogatja az önkormányzat.

Péter Zoltán városi főmérnök a jövőről szólva elmondta: a meglévő két körúton kívül még egy harmadikat is létre kívánnak hozni, ami gyakorlatilag egy elkerülő út lesz Hajdúböszörmény körül. Ezen túl a legkülső gyűrű a hajdúböszörményiek tervei szerint 2050-re egy parkos, tórendszerrel szabdalt rekreációs övezet lesz, az úgynevezett zöld korona. Ezt nemcsak vonzó turisztikai látványosságként képzelik el, hanem az állandó problémaként jelentkező belvíz lecsapolására is lehetőséget nyújt majd. Hajdúböszörmény tehát nem csak megőriz, de fejleszt is, és terveik megvalósításához várják a befektetőket.

Makovecz Imrével teremt új építészeti hagyományt Makó

Makó nemcsak a hagymáról híres, hanem például az itt található gyógyiszapról is, amelyre alapozva fürdővárossá szeretnének válni. Makovecz Imre tervei alapján már megkezdődött a fürdőkomplexum építése, az új városliget kialakításával pedig közvetlen vízparttal is rendelkezni fog a Maros menti város – ismertette terveiket Novák István Ybl-díjas főépítész, aki Szeged főépítészi székét hagyta el a makóiak kedvéért. Ebben a döntésében szerepet játszott az is, hogy a város eltökélte: a Makovecz-féle építészeti stílus letéteményesévé válik. Ennek jegyében már öt épület, köztük a világhírű Hagymaház, jött létre, három pedig készül Makovecz Imre tervei alapján, ami új értéket és építészeti hagyományt teremt a városban. Ezt a tevékenységet ismerte el a Hild-díj zsűrije, amikor Makónak is Hild János-díjat adományozott.

Novák István arra is rámutatott: Makó nemcsak az értékteremtés, de az értékőrzés terén is tesz lépéseket. Makó nagy hagyományokkal rendelkező paraszt-polgár város, házaikat, a tornácos, úgynevezett „füles” házakat már Szegfű Gyula is megcsodálta. Ma 185 épület áll helyi védettség alatt, de országos védettségű épületeik között is olyanok vannak, mint a klasszicista volt megyeháza, vagy a romantikus stílusban épült városháza. De a Szent István tér, a katolikus templommal, is olyan, mint egy alföldi paradicsom – ecsetelte a város látványosságait Novák István. Hozzátette: a város rendelkezik helyi értékvédelmi koncepcióval, amely alapján pályázati úton nyújtanak támogatást az értékőrző épületfelújításhoz. E tevékenység egyik elismerése, hogy idén egy így felújított makói ház nyerte el az Év legszebben felújított védett épülete díjat.

Az épített örökség fenntartható védelméről a Hild János konferencián

A Hild János-díjakat a Magyar Urbanisztikai Társaság május 20-21-én rendezett Hild János Urbanisztikai konferenciáján vehették át a díjazottak. A rendezvényen ez alkalommal az épített örökség fenntartható védelmét vitatták meg a résztvevők, és ajánlásokat is elfogadtak. Így például megfogalmazódott, hogy a fenntartható örökségvédelem érdekében közösségi források bevonása is szükséges, az nem várható el csak a gazdaság szereplőitől – foglalta össze a javaslatokat a sajtótájékoztatón Ongjerth Richárd, a MUT NKft. ügyvezető igazgatója. A közhatalmi szervezetek örökségmegújító tevékenységét a konferencia résztvevői szerint egyre inkább a szakmai felügyelet, ellenőrzés, tanácsadás irányába lenne szükséges elmozdítani, a konkrét hasznosítási feladatokat pedig a kihasználatlan országos és helyi jelentőségű épített örökség esetében inkább a magánszférára bízni. Fontosnak tartották emellett a hasznosítás jogszabályi hátterének egyszerűsítését, a tudatosságnövelést, erőteljesebb tájékoztatást, kommunikációt a felhasználók, a lakosság felé, valamint a társadalmi csoportok széles körének bevonását az értékőrző tevékenységbe.

A konferencián a Hild-díjak mellett a Köztérmegújítási Nívódíiakat is kiosztották. A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2009-ben döntött a Köztérmegújítási Nívódíj létrehozásáról és most első alkalommal ítélte oda a két szervezet által delegált zsűri a díjakat. A történeti környezet terei kategóriában a szombathelyi Fő tér felújítása nyerte el a nívódíjat, mivel műemléki, esztétikai, városszerkezeti és funkcionális szempontból is méltóvá vált a megyei jogú város főtere szerephez.

A lakókörnyezet terei kategóriában a szegedi Szent István téri víztorony és tér rehabilitációja részesült nívódíjban, a társadalmilag és városszerkezetileg egyaránt példaértékű, igényes kialakítás miatt.

Mindkét kategóriában további két-két beruházás dicséretben részesült: történeti tér kategóriában a budavári Corvin tér és a XIII. kerületi Hollán Ernő utca megújítása, a lakókörnyezet terei kategóriában a pécsi Uránváros Főterének és kapcsolódó közterületeinek megújítása, valamint a Budapest, IX. kerület, Ferenc tér kialakítása.

A Magyar Urbanisztikai Társaság falutagozata a csopaki Millenium Park beruházást pedig különdíjban részesítette.

A Hild-díjakról

Az 1966-ban alakult Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 1968 óta, 2010-ben immár 32. alkalommal adományozott települési Hild János-díjat, a települések céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztése terén kimagasló eredményeket elért települések önkormányzatának.

A MUT elnöksége páratlan években egyének, páros években települések urbanisztika területén végzett kiemelkedő munkáját ismeri el Hild-díjjal.

Egyéni Hild János-díj: A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Jánosról, Pest város első szabályozási tervének készítőjéről nevezte el a Hild János-díjat, amelyet az urbanisztika terén elért kimagasló elméleti és gyakorlati szakmai teljesítmények elismerése érdekében adományoz.

Hild János-díj adományozható annak a természetes személynek, aki az urbanisztikai szemlélet érvényesítése terén, a területfejlesztésben, területrendezésben, a településfejlesztésben, településrendezésben, a települési értékek védelmében, a települések igazgatásában, üzemeltetésében kiemelkedő tudományos, tervezői, vagy gyakorlati szakmai eredményt ért el.

Települési Hild János-díj: A Magyar Urbanisztikai Társaság –az egyéni Hild-díjhoz hasonlóan – Hild Jánosról, az első budapesti városrendezési terv készítőjéről nevezte el a települési Hild János-díjat, amelyet az urbanisztika terén kimagasló eredményeket elért települések önkormányzatának adományoz.

Hild János-díjat kaphat minden olyan önkormányzat, amelyik hosszabb ideje – legalább nyolc éve – dokumentáltan tudatos, célszerű stratégia alapján tervezi és valósítja meg fejlesztéseit, saját fenntartható fejlődéséhez alkalmazva az urbanisztika eszköztárának széles körét.

Csak olyan önkormányzatok nevezhetnek a Hild János-díjra, ahol az előírt, és a stratégiát bemutató tervi eszközök rendelkezésre állnak, összhangban vannak a megvalósuló beruházásokkal, amelyek kiegyensúlyozottan gazdálkodnak, és a tervezett fejlesztések széleskörű politikai és társadalmi egyetértéssel bírnak.

Magyar Urbanisztikai Társaság
MTI Hírfelhasználó