Obama bajban az izraeli akció miatt
A 2009-es Gáza elleni offenzíva nemzetközi visszhangját is felülmúlta a múlt heti flottilla-támadást követő felháborodás. Alig pár óra telt el az akció után, és mind az Európai Unió tagállamai, mind az arab országok a zsidó állam fellépését élesen elítélő nyilatkozatokat adtak ki. Több európai országban emberek ezrei vettek részt az izraeli akciót kritizáló megmozdulásokon, a világ már csak az Egyesült Államok elnökének elítélő nyilatkozatára várt. Az Obama-adminisztráció azonban végül csupán annyit közölt: sajnálják az elvesztett életeket, de az eset kivizsgálása előtt nem vonnak le következtetéseket.
2010. június 8. 16:54

A segélyflottilla feltartóztatása miatt kialakult botrány tehát a lehető legrosszabbkor robbant ki, hiszen miközben Obama épp közeledni próbált az izraeli kormányfőhöz, a világ pont a zsidó állammal szembeni szigorúbb retorikát várt az amerikai vezetéstől. Ennek elmaradtával viszont a Fehér Ház pont azt a véleményt szilárdítja meg a nemzetközi közvéleményben, amelyet Obama is mindenképp el akart kerülni: az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely tűzön-vízen át pártfogolja a zsidó államot.

Ahogy az elismert amerikai nemzetközi kapcsolatok professzor, Daniel W. Drezner találó analógiája is rámutat: Washington kísértetiesen hasonló módon kezeli az izraeli katonai akciót, mint Peking a déli hadihajó elleni észak-koreai torpedótámadást. Mint írja blogjában: Kína az észak-koreai támadás után – csakúgy, mint az Egyesült Államok az izraeli akciót követően – a nemzetközi közvélemény nyomása ellenére sem hajlandó elítélni Phenjant, és egyelőre elzárkózik a kommunista rezsim elleni szankciók támogatásától.

A változás elmaradt

Amennyire reményt ébresztett Amerika és a muszlim világ kapcsolatának javulása iránt Obama kairói beszéde, olyannyira kijózanító emlékeztetőül szolgálhat a Fehér Ház már megszokott közel-keleti diplomáciájára az izraeli támadásra adott amerikai reakció.

Az arab országok mellett az incidens után várhatóan az európai országok közvéleménye is szigorúbb álláspontra helyezkedik Izraellel szemben, és az sem lenne meglepő, ha az általában Izrael-barát amerikai polgárok között is egyre többeknek válna ellenszenvessé a zsidó állam viselkedése.

Ahogy George Friedman, a STRATFOR stratégiai elemző központ igazgatója megállapítja: az Egyesült Államoknak nem fűződik alapvető nemzeti érdeke Izraelhez, és az ilyen esetekben a közvélemény az, ami leginkább hat egy állam külpolitikájára. Ezért – írja Friedman – abban az esetben, ha az amerikai közvélemény támogatása jelentősen csökkenne a zsidó állammal szemben, az gyökeresen átszabhatná az amerikai-izraeli kapcsolatokat.

Igaz, jelenleg Izrael támogatásának kérdésében – egyébként ritka – konszenzus van a Republikánusok és a Demokraták között, ez már nem feltétlenül igaz a két párt szavazóbázisára. A két tábor közül a republikánus szavazók a zsidó állam elkötelezettebb pártfogói, a demokrata szavazóbázisban viszont egyre többen várnak el szigorúbb Izrael-politikát Washingtontól. Egy 2010-es közvélemény-kutatás szerint a demokrata szavazóknak csupán 42 százaléka volt pozitív véleménnyel Izraelről, míg ugyanez az arány a republikánusoknál 92 százalék volt.

A demokrata szavazóbázis álláspontján a flottilla-támadás tovább ronthat, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a két vezető liberális napilap, a Huffington Post és a New York Times is egyöntetűen elítélték az izraeli akciót, és erre sürgették a Fehér Házat is.

A kérdés már csak az, hogy a szavazóbázis frusztrációja elegendő lesz-e ahhoz, hogy a Demokrata Párt politikusai is kritikusabb véleményt fogalmazzanak meg a zsidó államról, illetve hogy ez végül tükröződik-e majd a Fehér Ház álláspontján is. Mindebben persze kulcsszerepet játszik majd a legnagyobb zsidó érdekvédelmi szervezet, az AIPAC lobbitevékenysége, illetve a novemberi választásokon az Izrael-barát kampánytámogatók befolyása is.

A flottilla-támadással nem csupán Izrael vesztette el egyik fontos szövetségesét, Törökországot, illetve váltotta ki a világ nagy részének ellenszenvét, de egyúttal az Egyesült Államok is bebizonyította: Barack Obama sem hozza el a változást az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikájában. Barack Obama kísérlete egy józanabb Izrael-politika kialakítására egyelőre úgy tűnik, kudarcot vallott, csakúgy mint az elnök kezdeményezése arra, hogy javítsa Amerika megítélését a muszlim világban.

Kitekintő
Címkék: