Orbán: A romeltakarítás után jöhet az újjáépítés
Családi elemekre épülő egykulcsos adórendszer jön majd létre januártól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az új Széchenyi-terv szerdai bemutatóján.
2010. július 28. 16:05

A választások után azt mondtuk, az elmúlt 20 év legnagyobb tanulsága, hogy rendszert váltani nem lehet, hanem meg kell azt dönteni – kezdte szerdai beszédét a miniszterelnök. Orbán kijelentette, hogy most egy új rendszert kell építeni, és az eltelt 60 nap azt mutatja, hogy Magyarországon több olyan tabut döntöttünk le, mely akadályozta a sikereket. Orbán példaként hozta föl, hogy a kettős állampolgárságot, a trianoni évfordulóról szóló törvényt nagy többséggel fogadta el a parlament.

„Olyan döntéseket hoztunk, amely meggyőz sokakat, hogy a becsületesen dolgozókat nemcsak morális elismerés illeti, hanem ők járnak jobban.” A miniszterelnök bejelentette, hogy a közrend és a közbiztonság ügyében is olyan lépéseket tettek, amelyeket korábban nem léptek volna meg, mivel ezekről az intézkedéserekről korábban úgy beszéltek, hogy miért nem lehet azt megtenni.

Orbán szerint a vállalkozók javaslata volt, hogy a kormányzat átláthatóbb szerkezetben működjön, és most mindennek van gazdája. A vállalkozók javasolták, hogy csökkentsék a politikai osztály létszámát, amit szintén megtettek. Az üzletemberek javasolták a társasági adó összegének csökkentését, amit szintén végrehajtottunk – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán elmondta, hogy a vállalkozók javasolták az adórendszer egyszerűsítését, amelynek a kidolgozása megindult. Bejelentette, hogy családi adózásra épülő egykulcsos adórendszer jön majd létre januártól. 

A választók azt kérték tőlünk, hogy töröljük el az örökösödési illetéket, eltöröltük – folytatta Orbán Viktor. Igény volt arra is, hogy felszámoljuk a kitartott kliensi pozíciókat, száz igazgatótanácsból mindössze tíz maradt. Mostantól már a földön maradt terméssel is lehet mit kezdeni – utalt a miniszterelnök arra, hogy a kormány lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést. Azt is kérték, hogy ne legyen boszorkányüldözés, ne azt nézzük, hogy ki jobb- és ki baloldali, hanem a korrektség legyen az egyetlen mérce. Az üzletben az a partner, aki korrekt, az üzletben nincs bal és jobb. Hány olyan embert neveztünk ki fontos pozíciókba, aki baloldali – említette példaként.

Az újjáépítés talapzata a nemzeti együttműködés

A miniszterelnök szerint ez a nemzeti centrum politika lényege. Kérésként fogalmazták meg a választók azt is, hogy az uniós és egyéb forrásokat tereljük a kis- és közepes vállalkozók irányába, ezért hirdettük meg az új Széchenyi-tervet – hangsúlyozta a politikus. Orbán Viktor szerint 1945 és 1989–1990 után 2010-ben ismét eljött az újjáépítés ideje. Újjá kell építeni a magyar gazdaságot – szögezte le. Az elmúlt nyolc évben történelmi csúcsra emelkedett a munkanélküliség, eladósodott az ország, vállalkozások tízezrei mentek tönkre vagy költöztek külföldre. Mindemellett aránytalanság állt elő a nemzeti közteherviselésben, óriásira nőtt a bürokrácia, a magyar termékek nem kaptak védelmet, korrupció és körbetartozás volt a jellemző. A miniszterelnök szerint nemcsak az adósság nőtt, hanem a szegénység és a megoldatlan problémák is.

Magyarország újjáépítésének talapzata a nemzeti együttműködés rendszere – emelte ki Orbán Viktor. Európában már nincs szekértábor-politika, már mindenütt a nemzeti centrum politikája érvényesül. Korábban Európát és hazánkat is elárasztották a szavak, melyek mögött nem volt cselekvés, most azonban ez háttérbe szorult, és előtérbe került a cselekvés.  

„Biztos lábakon állunk végre”

A romeltakarítás után jöhet a felelősségre vonás, majd az újjáépítés. Az elszámoltatás már folyamatban van, az újjáépítés pedig a Széchenyi-tervvel kezdődik – folytatta Orbán Viktor. Véleménye szerint a 29 pontos akcióterv nélkül összeomlott volna a magyar költségvetés és gazdaság. Úgy véli, most már az ország pénzügyileg stabil, „biztos lábakon állunk végre”. Hangsúlyozta: amit a magyaroknak az elmúlt hét hónapban ki kellett állni, azt egyetlen más ország sem bírta volna elviselni. Emlékeztetett, az elmúlt időszakban elvettek egyhavi nyugdíjat, közbért, felemelték az áfát, felemelték a nyugdíjkorhatárt. „Innen nézve a bankadó smafu” – fogalmazott, és hozzátette: mindez indokolt, jogos és megvédendő.

A miniszterelnök nem gondolja, hogy nem lesznek még a továbbiakban is nehézségek, de a stabilitás megőrzése a fontos. Elmondta, az Európai Unió októberben olyan gazdasági intézkedéseket fogad majd el, melyekkel fenntartható lesz Magyarország stabilitása az IMF segítsége nélkül is. Úgy vélte, a kapitalizmus azért került válságba, mert a spekulációnak adott túl nagy teret a termeléssel szemben. A magyar gazdaságnak nincs esélye a növekedésre, ha nem áll át a termelő kapitalizmusra.

Az új Széchenyi-terv a magyar gazdaság újjáépítésének az alapja, de többre vállalkozik, mint az elődje – mondta a miniszterelnök. A korábbi terv a gazdaságnak csupán lendületet adott, míg a mostaninak a fő feladata az újjáépítés – mutatott rá a politikus. Orbán kijelentette, hogy az új tervet továbbra is indokolt Széchenyiről elnevezni, mivel az a hazaszeretet szenvedélyéből fakad. Ha jobb életet és változást akarunk, akkor nekünk kell cselekedni, mert más nem végzi el a munkát helyettünk – tette hozzá. A világátrendeződés közepette föl kell tenni azt a kérdést, hogy mi alapján leszünk képesek a növekedésre – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kormánynak az ország intelligenciájában is az élen kell járnia – tette hozzá. „Mindent rosszabbul csinálunk, mint az uniós országok, miközben a szellemi teljesítményünkkel dicsekszünk.” Nekünk kell létrehozni Európa legmodernebb és legversenyképesebb igazgatási rendszerét – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Orbán kijelentette, hogy Európa legátláthatóbb költségvetését is meg kell teremteni.

Meghirdetünk egy tervet és konzultációra bocsátjuk, és azt várjuk a vállalkozóktól, hogy javítsák a vitára bocsátott dokumentumot – hívta föl a figyelmet a miniszterelnök. A rendelkezésre álló 1000 milliárd forintot minél értelmesebben kell elkölteni – tette hozzá. A Széchenyi-terv legfőbb filozófiája, hogy helyet ad a magyar reménynek – mondta a miniszterelnök. „Jogos az az elvárása az embereknek, hogy Magyarországon teljesítsék be az álmaikat, és a reményeik itt teljesedjenek be.”

MNO nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány 11 pontos akcióterve
    A kormány 11 pontos akciótervének intézkedései és az új hitelprogramok (gyármentő garancia- és hitelprogram) biztosíthatják a recesszió elkerülését Magyarországon a teljes foglalkoztatottság megőrzése és a családok megvédése mellett; hosszú távon azonban új gazdaságstratégiai modellre is szükség van - hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter szerdán.
  • Moszkva komoly ajánlat esetén kész a tárgyalásra
    "Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni" - mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon.
  • Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki indítványt
    Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította: "nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén".
MTI Hírfelhasználó