Tervek a futballhuliganizmus ellen
Meg kell szüntetni a szurkolók anonimitását, a rendőrségnek pedig nagyobb szerepet kell adni a kiemelt kockázatú hazai labdarúgó-mérkőzések biztosításában - hangzott el a Magyar Televízió Ma Reggel című csütörtöki műsorában.
2010. szeptember 16. 12:49

Samu István, a Magyar Labdarúgó Szövetség biztonsági bizottságának elnöke, valamint Borbély Zoltán elnökségi tag beszélt a múlt szombati Újpest–Ferencváros (6-0) találkozón történt szurkolói rendbontásokról. Samu István elmondta: az MLSZ biztonsági bizottságának keddi ülésén áttekintették a magyar pályákon kialakult helyzetet, és meghatározták, melyek a futballhuliganizmus általános felszámolásához szükséges lépések.

"A szurkolók anonimitásának megszüntetésére kell helyezni a hangsúlyt, vagyis be kell vezetni a névre szóló jegyvásárlást és ellenőrizni is kell tudni, hogy azokkal valóban a jogosult személyek lépnek-e be a stadionokba" - mondta Samu István, aki szerint ezen kívül működőképes kamerás ellenőrző rendszerekre van szükség a pályákon, amelyekkel felismerhetők a szurkolók. Ezeket karban kell tartani és szinkronba kell hozni a rendőrségi megfigyelő rendszerekkel, mert a rendbontókat csak így lehet kiszűrni a stadionokból.

Samu úgy látja, a megvalósítás nem elsősorban pénzkérdés, hiszen a rendező klubok szerződést köthetnek ezekre a feladatokra a rendőrséggel, s így nem kell milliárdos beruházásokba kezdeniük. "Vannak érvényes jogszabályok a futballhuliganizmus ellen, csak ezeknek érvényt kell szerezni" – foglalta össze a biztonsági bizottság vezetője.

Borbély Zoltán, az MLSZ elnökségi tagja - a Legfőbb Ügyészség szóvivője - is úgy látja, hogy a rendőrségnek valamilyen formában szerepet kell adni a kiemelt kockázatú hazai labdarúgó-mérkőzések biztosításában: "Egyrészt mert tavaly nyár óta az intézkedő rendőrnek és az őt támogató személynek a jelenleg érvényben lévő törvény nagyobb védelmet biztosít, mint korábban. Most már a hivatalos személy ellen erőszakkal fellépőket kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Másfelől a rendőrség jobban ki tudja szűrni, hogy illetéktelen személyek kerüljenek a soraiba, mint a biztonsági szolgálatok."

Borbély Zoltán azt is elmondta: nem kívánja bírálni a büntetéskiszabási gyakorlatot, de szerinte a rendbontók esetében a rövidebb - maximum hat hónapos -, ám letöltendő börtönbüntetésnek nagyobb visszatartó ereje lenne, mint a több évre szóló, felfüggesztett szabadságvesztésnek. "Ugyanakkor a futballhuligánoknál is lehetőség van a bíróság elé állításra, vagyis a gyorsított eljárásra" – hangsúlyozta.

A szombati Újpest - FTC rangadó második félideje a szurkolók által használt petárdák és más pirotechnikai eszközök miatt késve kezdődhetett csak meg, majd később a játékvezetőnek meg is kellett szakítania a játékot, mert a vendég drukkerek beszakították a menekülőkaput, és megkíséreltek a pályára behatolni. A mérkőzés kapcsán a rendőrség 14 személyt állított elő, egy drukkert életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba.

MTI nyomán
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
MTI Hírfelhasználó