Duna-stratégia: növekedés - 40 % foglalkoztatás és 20 % GDP
Magyar unióspolitika - különös tekintettel a modellváltás szükségességére (4. rész)
2010. szeptember 17. 10:02

8. Duna-stratégia: politika és kormányprogram

A stratégiakészítő megfontolások között kiemelkednek a következő determinációk. Elsőként az, hogy az „EU Duna-régiós stratégiája” és a legsajátabb magyar érdekeket megszövegező „magyar Duna-stratégia” céljai, legfontosabb szempontjai nem teljesen esnek egybe. Ezért, ismerve a magyar gyengeségeket, elképzelhetetlenül nagy feladatot jelent, hogy eleget tegyünk az EU elvárásoknak a maximális forráselérés érdekében, s hogy a legfőbb magyar modernizációs törekvéseket is bevigyük az uniós programba.

Másodikként az a kihívás említendő, hogy a szomszédos országok – a magyar lakosságuk miatt több konfrontációra, mint együttműködésre kész – kormányait megnyerve, közös gazdasági célprogramokat tudjunk szervezni, működtetni.

Harmadik megfontolásként a lehetőségek megragadásának tétjét kell hangsúlyozni. Mai helyzetünkben és korábbi mulasztásaink fényében, a Duna-stratégia óriási lehetőség, nem élni vele történelmi bűn lenne. A tartalmi munka a magyar tudáselit, a politikai menedzselés a politikai osztály, a munkálatok megszervezése a gazdasági körök (magyar tőkések, vállalkozók, munkaadók) felelőssége.

A Fidesz-KDNP-nek és az Orbán-kormánynak történelmi felelőssége van abban, hogy a kényszeresen túlalkalmazkodó, intellektuálisan és morálisan összeomlott, a gazdasági vállalkozási szabadságot nemzeti keretek között értelmezni és gyakorolni képtelen, baloldali rezsimek után, végre felelősséggel és eredményesen tudjon fellépni a kínálkozó lehetőségek és a legsajátabb nemzeti érdekek összeegyeztetésében.

8.1 A stratégiai kormányprogram céljai

Fontos stratégiai szempontként az „EU Duna-régiós stratégiájának” politikai programját tartalmazó dokumentum megállapítja, hogy „a Duna-medencét teljes gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális potenciáljának kiaknázása érdekében egy transznacionális európai támogatási területnek kellene tekinteni”. (!)

Az Európai Bizottság indítványozza a „a Duna völgy újraegyesítését” az integrációs folyamatok részeként (2008.októberében, majd az Európai Tanács 2009. június 18–19-én felkérte az Európai Bizottságot, 2010 végéig dolgozzon ki egy, a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégiát, hogy „nagyobb jólétet, biztonságot és békét biztosítson a térség polgárainak”). Az Európa Tanács megállapítja, hogy a Duna-medence „részben Duna menti államokból, részben pedig a Duna vízgyűjtő területén fekvő államokból tevődik össze”.

Másfelől, a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégia „a helyi és regionális önkormányzatokat, valamint a regionális fejlesztésért felelős szervezeteket e stratégia nélkülözhetetlen partnereinek tartja”. Megalkotásában „fontos szerepet szán a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a környezetvédelmi szervezetek, valamint a társadalmi szervezetek képviselőinek”.

Ezt a kettősséget, többességet, térszervező filozófiát érteni kell, alkalmazkodni kell, de minél kevesebb lokális magyar érdeket szabad csak feladni.

8.2 A Duna-stratégia gazdasági potenciálja

Az EU felfedezte, bejelentette, hogy milyen „hatalmas gazdasági lehetőségek vannak a Duna-régióban”. A regionális biztos, Johannes Hahn megfogalmazta, hogy a Duna szállító kapacitásainak mindössze 3-6 százalékát veszik igénybe manapság. (!) Hazai becslések pedig a magyar Duna-szakaszon mintegy 40 százalékos foglalkoztatás-növekedést és 20 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak.

Azonban, az EU Duna-régiós stratégiájának mint programnak meghirdetése és a magyar nemzeti program, a magyar Duna-stratégia meghirdetése két külön dolog. A mai Magyarország összes problémája (a kóros forráshiány, a távlati tervezés és nemzeti stratégia hiánya, általános politikai, tudományos, szakmai konszenzushiányok) is megjelenik ekkor, mert egyértelmű, a Duna-stratégia annyira magyar ügy, hogy évtizedek óta működnie kellene a valóságban.

Jelenleg azonban a szakmai (értsd szakértői és államigazgatási) szinteken is csak a mulasztások felvetése dominál. Ha nem az, akkor a globális EU-ós célok hangoztatása, amelyek egybeesnek érdekeinkkel, de nem fogalmazódnak meg benne a legsajátabb magyar érdekek, s ezért nem ösztönöztek semmire.

Egy, a Duna-stratégia prioritásait áttekintő előadás /16/[1]szerint „a Duna Európa dinamikus kulturális, ökológiai és gazdasági növekedési tengelye, transznacionális, makrorégiós területfejlesztési stratégia, amelyhez nincs rendelve eldöntött eszköz, intézmény és finanszírozási rendszer”.

A legsajátabb magyar érdekek szempontjából a Duna-stratégia olyan kérdéseket vet fel, amelyeket több évtizede fel kellett volna vetni a foglalkoztatás, az ipari és agrártermelés, a turizmus felvirágoztatására.

8.3 A Duna jövője az ország jövője?!

Egy dokumentum emlékeztet, hogy már Kossuth Lajos is a dunai konföderáció létrehozásában egy regionális integráció lehetőségét látta… A mai Magyarország pedig olyan Duna-stratégia összeállításán dolgozik, amely „egyszerre szolgálja a Duna védelmét, és kedvezőbb kihasználását”. 

Az Országos Területfejlesztési Koncepció 2005. évi elfogadásával az Országgyűlés már kiemelt feladattá nyilvánította a Duna fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét.

A Duna-menti országok képviselői 2006 márciusában Budapesten közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejezték együttműködési szándékukat „a térség fejlesztési terveinek és területi politikáinak összehangolására, a Duna-menti problémák orvoslására nemzetközi partnerség keretében”, összehangolt fejlesztések sorozatával.

A kormányzati és egyéb, szakértői anyagok már könyvtárnyi mennyiségben állnak rendelkezésre.

A „Magyarország hozzájárulásai az Európai Duna Régió Stratégiához” című hivatkozás alatt fellelhető „Első magyar hozzájárulás az Európai Duna Régió Stratégiájához (2009. december)”, illetve „Magyarország második hozzájárulása (szakértői tervezet 2010. április 30)” alapján konkrét kormányzati munkaanyagok állnak rendelkezésre.

„Elkötelezettségünket magyarázza központi és egyedülálló elhelyezkedésünk a Duna medence térségében – Magyarország az egyetlen állam a Duna mentén, amelynek teljes területe a Duna vízgyűjtő medencéjéhez tartozik –, valamint a Duna régió számos államához fűződő, hosszú hagyományokra visszatekintő, kiterjedt politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatrendszere…”

Ha „csak” EU-s előterjesztésnek tekintjük a Duna-stratégiát, akkor kimagaslónak tűnik az a mély disztingválás, amellyel a magyar fél közeledik az EU globális stratégiájához. Az uralkodó direktíva az EU makroregionális stratégiája (EU MRS), a program középpontja a kohéziós politika, a résztvevők együttműködésre késztetése..., alacsonyabb fokon az EU az Európai Területi Együttműködések programját és a Délkelet Európai Transznacionális Programot kínálja a megvalósítás segítéséhez. 

8.4 A Duna-stratégia EU-s normái világosak

„A makro-régióba tartozó országok és az érdekeltek fokozott együttműködését egy EU alkotta stratégia segíti elő. Ez az együttműködés feltételezi az alapjául szolgáló végrehajtási tevékenységeket. A Bizottság az előmozdító közvetítő szerepét fogja játszani. A makrorégiós stratégia (MRS) az EU-nak és a tagállamoknak címzett kulcskérdéseket, kihívásokat határoz meg. Az ezekre adandó válasz egyes politikák területén olyan tevékenységek fejlesztésére irányul, ahol az EU-nak kizárólagos (pl.: belső piac) vagy megosztott hatásköre van.

A stratégia középpontjában a tagállamok és az érdekeltek megerősített együttműködése, azaz olyan tevékenységek állnak, ahol az EU csak támogató, kiegészítő és koordináló lépéseket tehet. Az MRS az EU kezdeményezése, ezért összhangban kell állnia az EU értékeivel, alapvető céljaival és alapelveivel, azokat kell szolgálnia a szerződésekben rögzített módon.

8.5 A Duna-stratégia nemzeti lehetőségei nyitottak, nem körülírtak

„Az EU-bővítés logikus következménye a makroregionális kategória bevezetése az EU-ban, mert egy térbeli értelemben vett mezoszféra hasznosnak tűnik az EU szint és a tagállamok között. A makrorégió területi hatásköre elsődlegesen területi kohéziós szempontból értelmezendő, így annak határai inkább az adott régiók határához illeszkednek mintsem az államok politikailag meghatározott határaihoz.”

„Mindez a gyenge érdekérvényesítés vagy túlalkalmazkodás esetén sok akadályt képez a nemzeti akarattal szemben, és Magyarországra mindez áll. Ez annyira nyilvánvaló, hogy az EU maga oldani próbálja ezt a viszonyt azzal, hogy „az MRS tovább viszi a Bizottság stratégiai megközelítésének erősítési szándékát: a túlzottan általános CSG (Community Strategic Guideline) helyett MRS-k hozhatják össze a nemzeti keretstratégiákat (NSRF).”

Elsőre a magyar Duna-stratégia célja a magyar Duna-szakasz „új használatbavételét” jelenti egy új, európai magyar modell szellemében. Azután a magyar Duna-szakasz adottságainak jobb hasznosítását a Duna-menti országok együttműködésében. Végül a magyar Duna-szakasz adottságaira épülő gazdasági program integrációját az EU Duna-régiós stratégiája által kínált modellbe, annak egységes piaci keretei közé.

Az EU által definiált Duna Térség viszont egy nagy (egységes piaci) egység, amelyben a sajátos magyar érdekek érvényesítése még bonyolultabb lesz. A Duna-medence kulturálisan egy igen magasra értékelt, potenciálisan nagy gazdasági előnyöket kínáló egység, amelyben az érvényesülés versenye kíméletlen lesz.

Másodjára tehát, ki kell mondani, hogy Magyarországnak csak saját mulasztásai és hiányosságai felszámolása után érdeke a Duna Térség nagyobb egységében gondolkodni! Más megfogalmazásban, a magyar Duna-térség adottságainak felértékelése és hasznosítása után szabad csak a nagyobb egységbe integrálódni. (Ez éppen az az eset, mint Magyarország belépése az EU-ba felkészületlenül, ami azután egy fékezett felzárkózást tesz csak lehetővé.)[2]

Irodalom

16. A Duna stratégia prioritásai. Dr.Cs.Pavisa Anna, IV. Debreceni Kiválóság Konferencia, 2010. Június 04. www.nfgm.gov.hu

17. E téma összefogása a már létező, illetve korábban generált magyar uniós előterjesztésekkel, http://www.ngm.gov.hu/data/cms2062510/OGY_Dunastrat_.pdf

Magyarország hozzájárulásai az Európai Duna Régió Stratégiához. 2010. 05. 07. péntek 12:03. Magyarország második hozzájárulása (szakértői tervezet 2010. április 30). Első magyar hozzájárulás az Európai Duna Régió Stratégiájához (2009. december).

www.qualimed.hu/upload/File/A_DUNA_STRATÉGIA_prioritásai_szállítás,_környezet,_gazdasági_fejlődés_Cs._Pavisa_Anna_dr1.pdf+Duna,+stratégia,+2010&cd=28&hl=hu&ct=clnk&gl=hu.



 

Csorba József, Cognopol (stratégiai elemzések a Középrétegek Politikai Műhely számára)
  • Orbán Viktor egész Európára hatással van
    Szeretném elmagyarázni a francia és a nyugati olvasóközönségnek, hogy miért is gyakorol ekkora befolyást az európai politikai életre Magyarország. Fontos, hogy lássák a tendenciákat és a különbségeket – vallja a francia értelmiségi, aki könyvet írt a magyar kormányfőről.
  • Tisztifőorvos: exponenciálisan nő a fertőzöttek száma
    Napról napra, exponenciálisan nő a fertőzöttek száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján pénteken.
  • Előrébb az agarakkal!
    A kutyatartásról írt könyvet dr. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője. A politikus maga is tart kutyát - pumit -, így hozzáértően ajánlja a magyar kutyafajtákat a családok figyelmébe. Elsősorban az erdélyi kopó és a magyar agár megőrzésére kell vigyázni.
MTI Hírfelhasználó